Moszkva bezárja a Goethe-Institut oroszországi intézeteit válaszul Németország intézkedéseire, amelyeket Berlin a Leipzig/Halle repülőtéren történt robbanószeres drónakció után jelentett be. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön közölte: a német kulturális intézmények nem működhetnek tovább Oroszországban, miután Németország megszünteti a berlini Orosz Ház működését. A Goethe-Institut elnöke szerint a döntéssel egy korszak ér véget a német–orosz kulturális kapcsolatokban.
A leipzigi drónügy alig néhány nap alatt a nyomozóhatóságoktól a két ország külügyminisztériumáig jutott. A német kormány szeptember 1-jén hivatalosan Oroszországot tette felelőssé az augusztus 4-i akcióért, amikor robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a Leipzig/Halle repülőtér biztonsági területén, ukrán teherszállító repülőgépek közelében. Berlin ezt követően diplomáciai intézkedéseket jelentett be Moszkvával szemben. A német kormány szeptember 2-án már arról beszélt, hogy az ügyet hibrid támadásként kezeli. A döntést a Nemzetbiztonsági Tanácsban, a kancellári hivatal és az érintett minisztériumok részvételével készítették elő.
Moszkva egy nappal később válaszolt. Szergej Lavrov a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon jelentette be, hogy bezárják a Goethe-Institut Oroszországban működő intézményeit. Az orosz külügyminiszter a berlini Orosz Ház bezárására utalva úgy fogalmazott:
„Természetesen bezárják őket, miután a mi kulturális központunkat onnan kidobták.”
Lavrov szerint Berlinnek tisztában kellett lennie azzal, hogy döntése az oroszországi német kulturális jelenlét végét vonja maga után.
„Máskülönben nem lenne önbecsülésünk”
– mondta.
A Goethe-Institut a két ország közötti politikai kapcsolatok drámai romlása és az ukrajnai háború ellenére is folytatta munkáját Oroszországban.
Egy korszak vége
A Goethe-Institut csütörtökön hivatalosan is reagált Lavrov bejelentésére. Gesche Joost, az intézet elnöke szerint
„az orosz külügyminiszter bejelentése egy korszak végét jelenti a német–orosz kulturális kapcsolatokban.”
A Goethe-Institut moszkvai és szentpétervári intézménye a berlini fal leomlása után nyílt meg, majd 2009-ben Novoszibirszkben is létrejött egy intézet. A szervezet német nyelvoktatással, könyvtárakkal, kulturális programokkal és német–orosz szakmai kapcsolatokkal volt jelen az országban. Joost szerint az oroszországi működést az elmúlt években már folyamatosan korlátozták, 2023-ban pedig jelentősen csökkenteni kellett az alkalmazottak számát. Az intézet vezetője közölte, hogy a Goethe-Institut a német külügyminisztériummal szoros egyeztetésben vizsgálja a kialakult helyzetet és a további lépéseket.
A dróntól a diplomáciai megtorlásig
Az egész konfliktust a korábbi cikkünkben közölt augusztus 4-i leipzigi incidens indította el. A német hatóságok szerint a robbanóanyaggal felszerelt drón egy olyan repülőtér biztonsági területére jutott be, amely Európa egyik legfontosabb légi teherszállítási központja, és az Ukrajnának szánt szállítmányok logisztikájában is szerepet játszik.
A német kormány szeptember 1-jén jelentette be, hogy a rendelkezésére álló információk alapján Oroszországot tartja felelősnek a támadási kísérletért. Moszkva ezt visszautasította. Az ügynek közben újabb nyomozati szála is megjelent: a német hatóságok azt vizsgálják, lehet-e kapcsolat a leipzigi akció és két, korábban a szerb–magyar határ közelében elfogott férfi között, akiknél módosított drónhoz használható alkatrészeket, távirányító eszközöket és robbanóanyaggal megtöltött fémdobozokat találtak.
Ezzel az augusztus elején még rendőrségi és nemzetbiztonsági ügyként indult leipzigi dróntámadás már közvetlenül alakítja a német–orosz diplomáciai kapcsolatokat is.
Forrás: Goethe-Institut, Német Szövetségi Külügyminisztérium
