Új szintre lépett a Leipzig/Halle repülőtér elleni meghiúsított dróntámadás ügye. A német kormány után már az Európai Unió és a NATO vezetése is egyértelműen Oroszországhoz köti az augusztus 4-i akciót. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a történtek az „államilag támogatott terrorizmus” minden ismérvét magukon viselik, Mark Rutte NATO-főtitkár pedig orosz hibrid támadásként beszélt az ügyről. Brüsszel közben újabb szankciókat készít elő, miközben Berlin már több diplomáciai ellenlépést is bejelentett.
A támadási kísérlet még augusztus 4-én történt a Leipzig/Halle repülőtéren, Németország egyik legfontosabb teherszállítási központjában. A biztonsági területen egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak ukrán teherszállító repülőgépek közelében. A szerkezet nem robbant fel, így személyi sérülés nem történt, a német hatóságok azonban már akkor rendkívül súlyos incidensként kezelték az ügyet. A német kormány kedden jelentette be, hogy a vizsgálatok alapján Oroszországot tartja felelősnek a támadási kísérletért.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: a német vizsgálat szerint az akció mögött Oroszország állt, és olyan műveletről volt szó, amelyben orosz operatív személyek katonai minőségű anyagot használtak az Európai Unió területén. Von der Leyen szerint ha a támadás sikerrel jár, jelentős károk és akár emberéletek elvesztése is bekövetkezhetett volna. A bizottsági elnök egyértelművé tette, hogy az EU további válaszlépéseket készít elő.
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő az írországi informális külügyminiszteri találkozó előtt azt mondta, a leipzigi támadási kísérlet az „államilag támogatott terrorizmus” minden ismérvét mutatja. Kallas szerint a következő kérdés már az, hogy Európa milyen összehangolt választ ad az ilyen műveletekre, különösen annak fényében, hogy az elmúlt időszakban több, Oroszországhoz kötött hibrid akció történt európai területen.
A NATO vezetése szintén egyértelműen az orosz hibrid hadviselés részeként kezeli a történteket. Mark Rutte támogatásáról biztosította Németországot, miközben Berlin az ügyet a NATO elé is viszi. A német kormány azt akarja elérni, hogy a szövetségesek közösen értékeljék az Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és hibrid műveleteket, és egységesebb választ dolgozzanak ki rájuk. Németország egyelőre nem kérte a NATO 4. cikkének aktiválását, vagyis nem kezdeményezett hivatalos konzultációt közvetlen biztonsági fenyegetés miatt, de az ügy egyértelműen átlépte a pusztán német belpolitikai vagy rendőrségi vizsgálat szintjét.
Berlin már saját ellenlépéseket is bejelentett. A német kormány bezáratja az orosz főkonzulátust Bonnban, valamint megszünteti a berlini Orosz Ház működésének jelenlegi kereteit. Emellett szigorúbb belépési ellenőrzéseket és további korlátozásokat helyezett kilátásba, miközben az Európai Unióban új szankciók előkészítése kezdődött. Johann Wadephul német külügyminiszter szerdán azt mondta, az EU a következő hetekben újabb orosz személyekkel és szervezetekkel szemben készül intézkedéseket bevezetni.
Kallas szerint jelenleg körülbelül 1600, az orosz hadiipari komplexumhoz kapcsolódó személy és szervezet szankciós listázásán dolgoznak, és ez a kör tovább bővülhet. Több uniós külügyminiszter is arról beszélt, hogy Moszkva számára érezhetőbb politikai és gazdasági árat kell teremteni az európai hibrid műveletekért. Napirendre került az orosz árnyékflotta további korlátozása, valamint az Oroszország elleni pénzügyi szankciók szigorítása is.
A Leipzig/Halle repülőtér különösen érzékeny célpont. Európa egyik legnagyobb teherforgalmi központja, és az Ukrajnába irányuló logisztikai műveletek szempontjából is stratégiai jelentőségű, így az akció közvetlenül érinti az uniós tagállamok kritikus infrastruktúráját. Az augusztusi dróntámadási kísérlet egy hónap alatt rendőrségi ügyből európai biztonságpolitikai konfliktussá vált, és az EU most már újabb szankciókkal készül válaszolni.
