Donald Trump súlyos vámokkal, sőt az Európával folytatott kereskedelem egy részének leállításával fenyegetett, miután Ursula von der Leyen felvetette, hogy Kanada lehetne az Európai Unió történetének első társult tagja. Az amerikai elnök „nevetségesnek” nevezte az elképzelést, és közölte: Washington megvizsgálja, hogy Kanada európai közeledése az Egyesült Államokkal szembeni „ellenséges lépésnek” tekinthető-e. A vita jóval többről szól egy új uniós tagsági kategóriánál: Kanada az elmúlt időszakban látványosan közeledett Európához a védelem, a technológia, az energia és a kritikus nyersanyagok területén, miközben kapcsolata Washingtonnal egyre feszültebbé vált.
A konfliktus Ursula von der Leyen szerdai, az Unió helyzetéről szóló strasbourgi beszédével kezdődött. Az Európai Bizottság elnöke Mark Carney kanadai miniszterelnök jelenlétében arról beszélt, hogy Európának sürgősen újra kell gondolnia nemzetközi partnerségeit, majd egy eddig nem létező konstrukciót vetett fel: Kanada előtt megnyitnák az utat ahhoz, hogy az EU első társult tagja legyen.
Ez nem teljes európai uniós tagságot jelentene. Kanada nem válna a 28. tagállammá, nem kapna automatikusan helyet az uniós intézményekben, és a jelenlegi uniós szerződésekben sincs kész jogi kategória az „associate member” státuszra. Von der Leyen javaslata ezért egy új, különleges együttműködési forma politikai megteremtéséről szól.
Az elképzelés tartalma azonban már most sokkal szélesebb egy szimbolikus partnerségnél. Von der Leyen az EU és Kanada között közös gazdasági és biztonsági tér kialakításáról beszélt. A tervek között szerepel az intelligens gyártás, a technológiai együttműködés, az európai és kanadai védelmi ipar szorosabb integrációja, az északi-sarkvidéki együttműködés, valamint közös munka az energia, a kritikus ásványok, az akkumulátorok, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kiberbiztonság és a gazdasági biztonság területén.
Az alapok egy része már létezik. Az EU és Kanada között 2017 óta ideiglenesen alkalmazzák a CETA szabadkereskedelmi megállapodást, és von der Leyen szerint azóta 75 százalékkal nőtt a két fél közötti árukereskedelem. Kanada emellett egyre szorosabban kapcsolódik az európai védelmi együttműködéshez is.
Trump reakciója néhány órán belül megérkezett. Az amerikai elnök az Egyesült Államokban újságíróknak azt mondta, hogy a kanadai társult uniós tagság gondolatát „nevetségesnek” tartja. Hozzátette, hogy kormánya megvizsgálja a kezdeményezést, és ha arra jut, hogy az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges lépésről van szó, az EU „nagyon súlyos” vámokra számíthat.
A Reuters szerint Trump még azt is felvetette, hogy Washington bizonyos körülmények között az Európával folytatott kereskedelem egy részét is leállíthatja. Egyelőre azonban sem konkrét vámtételt, sem érintett termékkört, sem határidőt nem nevezett meg. A fenyegetés tehát politikailag erős, de jelenleg még nem végrehajtott kereskedelmi intézkedés.
A háttérben Kanada külpolitikai irányváltása húzódik. Mark Carney kormánya az elmúlt hónapokban egyre határozottabban keresi azokat a gazdasági és biztonsági kapcsolatokat, amelyek csökkenthetik az ország rendkívül erős amerikai függőségét. Az Egyesült Államok Kanada messze legfontosabb kereskedelmi partnere, a két gazdaság ipari ellátási láncai pedig évtizedek alatt szorosan összenőttek.
Trump második elnöksége alatt azonban vámviták és politikai konfliktusok terhelték meg a kapcsolatot. Ebben a környezetben az EU olyan partnerként jelent meg Ottawa számára, amellyel Kanada egyszerre tudná bővíteni kereskedelmi, védelmi, technológiai és energetikai együttműködését.
Von der Leyen beszédében külön hangsúlyozta, hogy az új kapcsolatot nem harmadik ország ellen akarják létrehozni. A Bizottság elnöke szerint a partnerség Európa és Kanada közös erejét szolgálná. Trump reakciója ugyanakkor megmutatta, hogy Washingtonban az elképzelést egészen más geopolitikai szemüvegen keresztül nézik.
A történet következő szakasza ezért már két párhuzamos folyamatból áll. Brüsszelnek és Ottawának ki kell dolgoznia, mit jelentene jogilag és gazdaságilag egy olyan társult tagság, amelyre az EU történetében még nincs precedens. Washington pedig eldöntheti, hogy Trump hajnali fenyegetése tárgyalási nyomásgyakorlás marad-e, vagy valóban új transzatlanti vámkonfliktushoz vezet.
Források: Reuters, Európai Bizottság
