Rövid életűnek bizonyult a közigazgatási múltidézés Magyarországon: az Országgyűlés keddi döntésével hivatalosan is eltörölte a vármegye és a főispán megnevezéseket, és visszahozta a hagyományos elnevezéseket. Októbertől a területi egységeket újra megyéknek hívják, a hivatalok élén álló vezetők titulusa pedig kormánymegbízottra változik. A szimbolikus névcsere bár a működést nem érinti, a költségvetésnek több mint félmilliárd forintjába fog kerülni.
A képviselők 134 igen és 52 nem szavazat mellett söpörték le az asztalról a 2022-ben bevezetett, majd 2023-ban hivatalossá vált történelmi elnevezéseket. A Belügyminisztérium korábbi hatásvizsgálata szerint a hivatali apparátus áthangolása – a névtáblák, bélyegzők, fejléces papírok és digitális rendszerek cseréje – 577 millió forintos kiadást jelent az államkasszának, közben az önkormányzatok és a kormányhivatalok érdemi feladatkörei változatlanok maradnak.
A szimbolikus szakítással párhuzamosan a parlament egy fontos személyi döntést is meghozott: megválasztották az újonnan felálló Független Közmédia Testület tagjait, akiknek a feladata a közszolgálati hírszolgáltatás pártatlanságának felügyelete lesz.
- 4 éves mandátumot kapott: Bálint Viktor, Hargitai Miklós és Szabó György.
- 2 éves mandátumot kapott: Bayer Judit, Kollár Árpádot és Sükösd Miklós.
A szavazásokat követően a törvényhozás azonnal rátért a további kérdésekre, és megkezdte a 2026-os költségvetés átfogó módosításának vitáját. Napirendre kerültek a gazdasági válságkezelést érintő ügyek is, köztük az Otthon Start Program építési könnyítései, valamint a csődbe ment Bászna Gabona Zrt. károsultjainak állami kárrendezési csomagja.A határozathozatalok után megkezdődött a 2026-os költségvetés módosításának általános vitája is. A parlament előtt emellett több más ügy is napirenden van, köztük az Otthon Start Programhoz kapcsolódó építési szabályok, a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak állami kárrendezése és egyes vagyonelkobzási szabályok módosítása.
Forrás: Országgyűlés, Magyarország Kormánya
