Pattanásig feszült a helyzet a Perzsa-öbölben, miután Teherán nyíltan megelőző katonai fellépéssel fenyegette meg azokat, akiktől támadást feltételez. Az iráni állami média a továbbfejlesztett Qassem Basir ballisztikus rakétát az ország új katonai doktrínájának egyik bizonyítékaként mutatta be, Mohszen Rezái, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője pedig azt állította, hogy az új rakétaképességet amerikai hadihajó ellen is „tesztelték”. Washington megerősítette, hogy iráni ballisztikus rakétákat indítottak amerikai hadihajók felé, de egyik sem talált célba.

Bár Teherán büszkén hirdeti a technológiai áttörést, Washington egészen másképp meséli a hétvégi incidens történetét. Az amerikai hadsereg megerősítette, hogy valóban ballisztikus rakétákat indítottak a térségben állomásozó amerikai hadihajók felé, ám találat nem történt, és amerikai katona sem sérült meg. Az amerikai beszámoló szerint a hadihajók elkerülték a támadásokat.
A válasz nem maradt el: az amerikai erők megtorlásként három iráni olajszállító tartályhajóra mértek csapást. Az AP szerint kettőt tartósan harcképtelenné tettek, egy harmadik, rakomány nélküli tankert pedig megsemmisítettek. Az incidens új szintre emelte a tengeri összecsapást, mert az iráni támadás ezúttal közvetlenül amerikai hadihajókat vett célba, Washington pedig válaszul már Irán olajszállító flottáját támadta.
Az iráni közlés középpontjában a szilárd hajtóanyagú Qassem Basir ballisztikus rakéta áll. A fegyvert nagyobb hatótávolságúnak és pontosabbnak írják le, mintegy féltonnás robbanófejjel; korábbi bemutatásakor legalább 1200 kilométeres hatótávolságot közöltek róla. Mohszen Rezái az iráni állami televízióban azt állította, hogy az ország új rakétaképességét egy amerikai hadihajó ellen próbálták ki, azt azonban nem mondta meg, pontosan melyik rakétatípust vetették be. Teherán arra is figyelmeztetett, hogy újabb amerikai támadások esetén a Perzsa-öböl olaj- és gázipari létesítményei, köztük amerikai érdekeltségek is célponttá válhatnak.
A hajóforgalomban már most látszik a bizonytalanság. A Kpler hajókövetési adatai szerint hétfőn mindössze hét nyersanyag-szállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, vasárnap nyolc, miközben az előző tíz napban naponta átlagosan nagyjából tíz ilyen hajó közlekedett a térségben. A tényleges forgalom valamivel magasabb lehet, mert egyes hajók biztonsági okokból kikapcsolhatják automatikus helyzetjelző rendszerüket.
A Perzsa-öbölből érkező harci jelentésekre a világpiac azonnal reagált. A Brent nyersolaj ára kedden 99,46 dollárig emelkedett, vagyis már közvetlenül a hordónkénti 100 dolláros lélektani határt ostromolta. A nagy befektetési bankok is újraszámolták a kockázatokat. A Goldman Sachs és az HSBC egyaránt felfelé módosította 2026-ra és 2027-re vonatkozó olajár-előrejelzéseit, miközben a közel-keleti szállítási zavarok és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság egyre kevésbé tűnik néhány napos kilengésnek. Minél tovább marad 100 dollár közelében az olaj, annál nagyobb az esélye annak is, hogy a drágább energia újra megjelenik az inflációban és a jegybankok számításaiban.
Teherán közben a Hormuzi-szorosban is keményíti álláspontját, és egy új tengeri korlátozási rendszer bevezetését helyezte kilátásba. Washington jelezte, hogy az iráni korlátozásokat nem fogadja el. Az iráni vezetés ezzel párhuzamosan már nyíltan arról beszél, hogy nem feltétlenül várná meg egy ellene irányuló támadás megindítását, hanem már a fenyegetés kialakulásakor kész lenne katonai fellépésre, ugyanakkor egyelőre nem közölte, pontosan milyen helyzetet tekintene olyan fenyegetésnek, amely már megelőző csapást indokol.
