Újabb kemény ütközési pont alakult ki a Hormuzi-szoros körül. Irán közölte, hogy az Ománnal készülő új hajózási megállapodás hatályba lépése esetén egyetlen katonai hajót sem engedne át a stratégiai vízi útvonalon. Washington álláspontja ennek szöges ellentéte: Donald Trump és az amerikai katonai vezetés szerint jelenleg az Egyesült Államok ellenőrzi a szorost, és az amerikai haditengerészet dönti el, mely hajók haladhatnak át. Közben Omán és Irán már egy ideiglenes kereskedelmi folyosó létrehozásáról és közös aknamentesítésről tárgyal, vagyis a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala körül egyszerre zajlik diplomáciai alku és nyílt hatalmi verseny.
Irán és Omán augusztus 25-én jelentette be, hogy jelentős előrelépést értek el a Hormuzi-szoros hajózásának rendezésében. A két ország külügyminisztere egy fokozatosan bevezethető rendszerről tárgyalt, amelynek első lépéseként közös ideiglenes hajózási folyosót hoznának létre, valamint együtt kezdenék meg a szorosban található tengeri aknák felszámolását. A későbbi cél egy állandó útvonal és egy olyan rendszer kialakítása, amely a forgalomirányítást, az információcserét és a navigációs biztonságot is rendezi. Omán hivatalos közleménye hangsúlyozta, hogy mindezt a nemzetközi jog tiszteletben tartásával és a part menti államok szuverén jogainak megőrzésével akarják megvalósítani.
Teherán azonban olyan feltételt tett hozzá a készülő rendszerhez, amely azonnal túllépett a kereskedelmi hajózás kérdésén. Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes az állami televízióban közölte: ha az Ománnal kialakított megállapodás kötelező erejűvé válik, egyetlen katonai hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson. Az iráni elképzelés szerint a Perzsa-öböl felé tartó kereskedelmi hajók iráni felségvizeken közlekednének, a kifelé tartó forgalom pedig részben iráni, részben ománi vizeken haladna. Gharibabadi hangsúlyozta, hogy a készülő rendszer a kereskedelmi hajózásra vonatkozik, a hadihajókat pedig teljes egészében kizárnák belőle.
Ez elsősorban az Egyesült Államokat érinti. Az amerikai haditengerészet hosszú ideje állandó katonai jelenlétet tart fenn a Perzsa-öbölben, és a térség amerikai bázisainak, hadihajóinak és szövetségeseinek tengeri mozgása szempontjából a Hormuzi-szoros megkerülhetetlen útvonal. Egy olyan megállapodás, amely valamennyi katonai hajót kizárná a szorosból, ezért jóval többet jelentene egy új hajózási szabálynál: közvetlenül érintené az amerikai katonai jelenlét lehetőségeit a térségben.
Washington azonban hónapok óta egészen más képet fest arról, hogy valójában ki ellenőrzi a szorost. Donald Trump július végén azt mondta, hogy az Egyesült Államok blokádot tart fenn, és csak azok a hajók jutnak át, amelyeket Washington át akar engedni. Az elnök kijelentése szerint „Irán nem ellenőrzi a szorost. Mi ellenőrizzük a szorost.” Az amerikai védelmi vezetés ugyanezt az álláspontot képviseli: Pete Hegseth szerint az Egyesült Államok egyszerre védi a kereskedelmi hajózást és akadályozza az Iránnal üzletelő hajók mozgását.
A két álláspont között nyíltan az ellenőrzés kérdése került középpontba. Irán saját felségvizeire és a Hormuz két partján fekvő Irán és Omán jogaira hivatkozik. Közben Washington katonai erejére és a jelenlegi blokádra támaszkodik. Az iráni Forradalmi Gárda szintén azt állítja, hogy a szoros iráni ellenőrzés alatt áll, és csak akkor nyitnák meg teljesen, ha az Egyesült Államok elfogadná Teherán feltételeit.
Omán mindeközben láthatóan megpróbálja távol tartani magát ettől a hatalmi szembenállástól. Muscat hivatalos álláspontja továbbra is a biztonságos és szabad hajózás helyreállításáról szól. Az ománi külügyminisztérium már júniusban az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetével együttműködve ideiglenes útvonalat kínált valamennyi hajó számára, és augusztusban is azt hangsúlyozta, hogy a szorosban elkövetett támadások sértik a nemzetközi jogot és veszélyeztetik az egész térség biztonságát.
