Különleges kőszobrot tártak fel a délkelet-törökországi Karahantepében. A mintegy 11 ezer éves alkotás egy leopárd hátán ülő emberi alakot ábrázol. A régészek szerint ilyen kompozíció eddig nem került elő a lelőhelyről, ezért a felfedezés új kérdéseket vethet fel a korai letelepedett közösségek gondolkodásáról és jelképrendszeréről.
A 70 centiméter magas szobrot a 2026-os ásatási idényben találták meg a Şanlıurfa közelében fekvő Karahantepében. Az alkotás egy körülbelül három méter átmérőjű építmény falánál kialakított kőpadon feküdt. A helyiség padlóját lapos kövekkel burkolták, a szobor pedig a feltárók szerint azon a helyen maradhatott, ahol évezredekkel korábban elhelyezték.
A kompozíció két alakot kapcsol össze: alul egy leopárd látható, a hátán pedig egy emberi figura ül. A jelenet első pillantásra akár lovaglásnak is tűnhet, de ebből nem következik, hogy a térség lakói megszelídítették volna ezeket a ragadozókat. A szobor sokkal inkább jelképes vagy történetet megörökítő ábrázolás lehetett, pontos jelentését azonban egyelőre nem ismerik.
A lelet különlegességét nemcsak a kora adja, hanem az ember és a veszélyes ragadozó szokatlan kapcsolata is. A neolitikus művészetben az állatok gyakran nem egyszerűen a környezet részeként jelentek meg. Erőt, fenyegetést vagy egy közösség számára fontos történetet is kifejezhettek. Írott magyarázat nem maradt fenn, ezért a kutatóknak a szobor elhelyezéséből, formájából és más korabeli alkotásokból kell következtetniük az eredeti szerepére.
Karahantepéből korábban egy fordított helyzetet bemutató alkotás is előkerült. Azon nem az ember ül az állaton, hanem egy emberi figura visz leopárdot a hátán. A két szobrot nem együtt találták meg és nincs bizonyíték arra, hogy ugyanannak a történetnek a jelenetei lennének. Az ellentétes testhelyzet mégis arra utal, hogy a leopárd és az ember kapcsolata visszatérő témát jelenthetett a település alkotói számára.
A lelőhely a Göbeklitepét is magában foglaló Taş Tepeler, vagyis Kődombok régészeti térség része. Karahantepe mintegy harminc kilométerre fekszik a világhírű Göbeklitepétől, de önálló település volt. Az ásatások 2019-ben kezdődtek és azóta monumentális kőépítmények, emberábrázolások és állatszobrok kerültek elő. Ezek a leletek abból az időszakból származnak, amikor a vadászó-gyűjtögető közösségek egy része egyre tartósabb településeket kezdett kialakítani.
A Karahantepében feltárt épületek és szobrok azt mutatják, hogy az írás és a városok megjelenése előtt is léteztek összetett közösségi terek és fejlett kőfaragási hagyományok. Egy ekkora alkotás elkészítése megfelelő alapanyagot, szerszámokat, gyakorlatot és közösen értett képi gondolkodást igényelt. A most megtalált szobor ezért nem pusztán látványos régészeti érdekesség, hanem annak bizonyítéka is, hogy az itt élők már 11 ezer évvel ezelőtt bonyolult jeleneteket örökítettek meg kőben.
A lelet részletes tudományos feldolgozása még hátravan, ezért korai lenne biztos magyarázatot adni arra, kit ábrázol az emberi alak és mit jelenthetett a leopárd. A szobor anyagáról, pontosabb koráról és az építmény eredeti rendeltetéséről is további vizsgálatok adhatnak választ. A felfedezés ugyanakkor már most újabb fontos darabbal egészíti ki a térség korai közösségeiről kialakuló képet.
Forrás: Anadolu Ajansı, a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium közlése alapján
