Donald Trump személyesen küldte Moszkvába John Ratcliffe CIA-igazgatót – derült ki a látogatás újabb, eddig nem ismert részleteiből. A küldetést olyan szűk körben kezelték Washingtonban, hogy még a Fehér Ház egyes magas rangú tisztviselői sem tudtak róla előzetesen. Különösen érdekes mindez annak fényében, hogy Trump nyilvánosan azt állította: a CIA vezetőjének moszkvai útja a két hírszerző szolgálat közötti kapcsolattartás része volt.
A Wall Street Journal pénteken amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Trump személyesen indította útnak Ratcliffe-et Moszkvába. A lap szerint a küldetés annyira érzékeny volt, hogy az elnök olyan bizalmas munkatársakat és katonai vezetőket sem tájékoztatott előzetesen arról, milyen üzenetet visz a CIA igazgatója az orosz vezetésnek, akik egy ilyen útról normális körülmények között tudtak volna.
A titoktartás nem állt meg Washingtonban. Európai tisztviselők a lapnak arról beszéltek, hogy Ratcliffe váratlan moszkvai megjelenése után nekik is sietve kellett információt szerezniük arról, mi történik.
Augusztus 25-én, a látogatás napján részletesen követtük a különös repülőgépmozgást: az RCH4555 hívójelű amerikai C–17 Globemaster III Rigából indult, majd 10 óra 4 perckor landolt a moszkvai Vnukovo repülőtéren. Akkor még órákon keresztül hivatalosan senki nem mondta meg, kit vitt a gép az orosz fővárosba; estére derült ki, hogy John Ratcliffe érkezett vele Moszkvába. A gép néhány órával később ismét felszállt és nyugat felé elhagyta Oroszországot.
Moszkva másnap már a látogatás tényét sem kerülte meg. Ahogy az Esti Hírlap augusztus 26-án megírta, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő akkor először ismerte el hivatalosan, hogy Ratcliffe útja az amerikai és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolattartással függött össze. Peszkov egyúttal azt is közölte, hogy a CIA igazgatójának Vlagyimir Putyinnal nem volt tervezett találkozója. Korábbi cikkünk: A Kreml elárulta, miért járt Moszkvában a CIA igazgatója – Putyinnal nem találkozott
Azóta újabb fontos részlet vált hivatalossá. Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat, az SZVR vezetője megerősítette, hogy személyesen találkozott Ratcliffe-fel. A tárgyalás tartalmáról csak annyit árult el, hogy a két fél a hírszerző szolgálatok hatáskörébe tartozó érzékeny kérdéseket vitatott meg.
Trump szerint rutin volt – közben ő maga küldte Ratcliffe-et
A most nyilvánosságra került részletek egészen más súlyt adnak a látogatásnak, mint Trump korábbi nyilatkozatai. Az amerikai elnök a történet kipattanása után azt mondta, Ratcliffe orosz partnerével rendszeresen kapcsolatban áll, jó viszonyban vannak, és a moszkvai találkozó a szolgálatok közötti megszokott kapcsolattartás része volt. Trump azt is állította, hogy a CIA igazgatója nem vitt külön elnöki üzenetet Moszkvába.
A Wall Street Journal friss értesülése szerint azonban maga Trump döntött Ratcliffe kiküldéséről, a küldetés érzékenysége miatt pedig még az amerikai vezetésen belül is szokatlan titoktartást alkalmaztak.
Ezzel egy új kérdés került a történet középpontjába: mi volt annyira fontos, hogy az amerikai elnök a saját hírszerzési vezetőjét küldte Moszkvába, miközben a küldetés valódi célját még Washingtonban is csak nagyon szűk kör ismerte?
Három ügy rajzolódik ki a háttérben
Az egyik a NATO és Oroszország közötti esetleges katonai eszkaláció. Amerikai hírszerzési értékelések alapján Washingtonban felmerült annak veszélye, hogy Oroszország a következő években korlátozott műveletet hajthat végre valamely NATO-tagállam ellen. A beszámolók szerint Ratcliffe egyik feladata az lehetett, hogy személyesen figyelmeztesse az orosz vezetést egy ilyen lépés következményeire. A Kreml visszautasította ezeket a feltételezéseket, Dmitrij Peszkov szóvivő szerint azok nem tükrözik Moszkva szándékait.
A második ügy Irán. Amerikai sajtóértesülések szerint Ratcliffe arra is kérte az orosz felet, hogy Moszkva ne osszon meg hírszerzési információkat Teheránnal. A CBS forrásai szerint az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros hajózásának kérdése is szóba került.
A harmadik szál Ukrajna. Az Interfax által ismertetett amerikai értesülések szerint Ratcliffe az ukrajnai békemegállapodás ügyében is nyomást próbált gyakorolni Moszkvára, és Alekszandr Bortnyikov FSZB-igazgatónak is üzenetet adott át. Ez a hírszerzési kapcsolat párhuzamosan működik azzal a politikai csatornával, amelyet Steve Witkoff és Jared Kushner épített ki Vlagyimir Putyin környezetével.
Az iráni szál különösen érdekes az Esti Hírlap korábbi információinak fényében. Júliusban megírtuk, hogy az amerikai hírszerzés vizsgálatot indított annak kiderítésére, segített-e Oroszország Iránnak azokban a dróntámadásokban, amelyek CIA-hoz kötődő közel-keleti létesítményeket találtak el. Az amerikai elemzők akkor azt vizsgálták, kaphatott-e Teherán Moszkvától célpontadatokat vagy technikai segítséget. Ha Ratcliffe most valóban arra kérte az orosz felet, hogy ne osszon meg hírszerzési információkat Iránnal, a két történet közvetlenül összeér. Korábbi cikkünk: Amerikai hírszerzők vizsgálják, segített-e Oroszország az iráni CIA-célpontok elleni támadásokban
Az ukrajnai vonalnak is van előzménye. Az Esti Hírlap júniusban már beszámolt arról, hogy a Kreml szerint Trump kész lenne nyomást gyakorolni Kijevre és az európai kormányokra a harcok lezárása érdekében. Jurij Usakov akkor egy Trump–Putyin telefonbeszélgetés után arról beszélt, hogy az amerikai elnök ismét sürgette a harci cselekmények beszüntetését. Ratcliffe mostani moszkvai útja azt mutatja, hogy a politikai tárgyalások mellett egy külön hírszerzési csatorna is aktívan működik Washington és Moszkva között. Korábbi cikkünk: Kreml: Trump kész lenne nyomást gyakorolni az EU-ra és Kijevre a harcok leállítása érdekében
Amerikai tisztviselők szerint Washingtonban abban bízhattak, hogy Putyin sürgetőbbnek és hitelesebbnek tekinti a CIA igazgatóján keresztül érkező üzenetet, mint a hagyományos diplomáciai csatornákon továbbított jelzéseket.
Putyinnal nem találkozott, de az üzenet eljutott hozzá
Ratcliffe moszkvai útja során Vlagyimir Putyinnal nem találkozott. A Kreml már korábban közölte, hogy ilyen találkozó nem szerepelt a programban, Dmitrij Peszkov szerint azonban az orosz elnököt tájékoztatták a CIA vezetőjének tárgyalásairól és azok eredményéről.
Ez újabb részlettel egészíti ki azt, amit az Esti Hírlap a látogatást követő napon már bemutatott: a közvetlen Putyin–Ratcliffe találkozó elmaradt, miközben a hírszerző szolgálatok közötti csatorna működött, és a tárgyalás eredménye eljutott az orosz elnökhöz is. Az erről szóló korábbi cikkünk itt olvasható
Nariskin szerint a szolgálatok vezetőinek személyes vagy online egyeztetése önmagában a munkájuk része. A mostani találkozót Trump személyes döntése, a küldetés körüli titoktartás, az amerikai kormányzaton belüli szokatlanul szűk információs kör és a tárgyalás lehetséges NATO-, iráni és ukrajnai tétje emeli ki a rutinszerű kapcsolattartásból.
A történet három nap alatt lépésről lépésre bontakozott ki. Először csak egy amerikai C–17-est lehetett látni Vnukovón, majd kiderült, hogy a CIA igazgatója érkezett Moszkvába. Másnap a Kreml elismerte a hírszerzési kapcsolatfelvételt, később Nariskin megerősítette a személyes találkozót, most pedig az is kiderült, hogy Ratcliffe-et maga Donald Trump küldte Oroszországba, és a küldetés részleteiről még Washington legfelső köreiben sem tudott mindenki.
A nyilvánosság előtt továbbra sem ismert, pontosan milyen üzeneteket vitt Ratcliffe Moszkvába, és milyen választ kapott rájuk. Az viszont most már világos, hogy a CIA igazgatójának útja egy közvetlenül az amerikai elnök által elindított, szokatlanul szűk körben kezelt hírszerzési küldetés volt – olyan időszakban, amikor Ukrajna, a NATO és Irán ügye egyszerre terheli az amerikai–orosz kapcsolatokat.
