Pontosan húsz éve, 2006. augusztus 24-én sorolta át a Nemzetközi Csillagászati Unió a Plútót a törpebolygók közé. Az égitest azért veszítette el 1930 óta viselt kilencedik bolygó státuszát, mert nem uralja gravitációsan a pályája környezetét. Maga a Plútó természetesen nem változott meg, csupán a bolygó tudományos meghatározása lett pontosabb.
A Plútót 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh amerikai csillagász és ezt követően több mint hét évtizeden keresztül a Naprendszer kilencedik bolygójaként szerepelt a tankönyvekben. A besorolását sokáig senki sem kérdőjelezte meg komolyan, később azonban egyre több, hozzá hasonló jeges égitestet találtak a Neptunuszon túli Kuiper-övben. Különösen az Eris 2005-ös felfedezése tette sürgetővé a kérdést, mivel az újonnan azonosított objektum mérete és tömege alapján szintén igényt tarthatott volna a bolygó elnevezésre. A csillagászoknak ezért választaniuk kellett: vagy újabb égitesteket is bolygóvá nyilvánítanak, vagy egyértelműen meghatározzák, milyen feltételek alapján tartozhat valami ebbe a kategóriába.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban három követelményt állapított meg. Egy bolygónak a Nap körül kell keringenie, saját gravitációja hatására közel gömb alakúnak kell lennie és gravitációsan uralnia kell a pályája környezetét. A Plútó az első két feltételt teljesíti, a harmadikat azonban nem, mert a Kuiper-öv számos más jeges égitestével osztozik pályája térségén. Tömege nem elegendő ahhoz, hogy ebben a környezetben meghatározóvá váljon és eltávolítsa vagy tartós pályára kényszerítse a közelében mozgó kisebb objektumokat. A Plútó tehát nem egyszerűen azért veszítette el bolygó státuszát, mert túl kicsi, hanem azért, mert nem tisztította meg gravitációsan a pályája környékét.
Az IAU prágai közgyűlésének 2006. augusztus 24-i délutáni ülésén nagy többséggel fogadták el az új meghatározást. A döntés nyomán a Naprendszernek hivatalosan nyolc bolygója maradt: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. A Plútót a törpebolygók közé sorolták és egyúttal a Neptunuszon túl keringő, hozzá hasonló égitestek új csoportjának mintapéldányaként ismerték el. A törpebolygó az IAU rendszerében nem egyszerűen egy kisebb bolygót jelent, hanem önálló égitest-kategória.
A besorolás megváltoztatása nem csökkentette a Plútó tudományos jelentőségét. A NASA New Horizons űrszondája 2015-ben elsőként repült el közvetlenül mellette és minden korábbinál részletesebb felvételeket küldött a felszínéről. A képeken hegyek, síkságok, gleccserek és a Plútó jellegzetes, szív alakú világos területe is kirajzolódott. Az égitestnek vékony légköre és öt ismert holdja van, amelyek közül a legnagyobb a Charon. A Plútó így húsz éve hivatalosan törpebolygó, de továbbra is a Naprendszer egyik legismertebb és legkülönlegesebb világa. A 2006-os döntés pontosabb helyet adott neki a Naprendszer egyre népesebb családjában.
Forrás: Nemzetközi Csillagászati Unió, NASA
