Nyolcvankilenc éves korában meghalt V. Harald norvég király. Az uralkodó péntek reggel békésen hunyt el az oslói Rikshospitaletben, fia, Haakon trónörökös pedig azonnal Norvégia új királya lett. A norvég királyi udvar közlése szerint V. Harald 2026. augusztus 28-án, pénteken 6.35-kor hunyt el a Rikshospitaletben. Az uralkodó 89 éves volt. Halálával több mint három és fél évtizedes uralkodás ért véget Norvégiában.

Napok óta súlyos volt az állapota
V. Harald királyt augusztus 17-én szállították kórházba egy orvosi vizsgálatot követően. Állapota később rosszabbodott, az orvosok pedig bakteriális véráramfertőzés miatt antibiotikummal kezelték. A királyi udvar augusztus 27-én már arról tájékoztatott, hogy az uralkodó állapota rendkívül súlyos.
A királyi család közleménye szerint V. Harald békésen hunyt el. A halál közvetlen okát egyelőre nem részletezték. Norvégiában megkezdődött a felkészülés a gyászszertartásokra, az oslói királyi palotánál pedig félárbócra eresztették a zászlót. A norvég miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az egész nemzet gyászol és hálával emlékezik a hosszú életét Norvégiának szentelő uralkodóra. Jonas Gahr Støre miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy V. Harald több mint harminc éven keresztül rendíthetetlenül hitt a norvég emberekben. A kormányfő részvétét fejezte ki Szonja királynénak és az egész királyi családnak.
Gyermekként menekülnie kellett Norvégiából
A Reuters életrajzi összefoglalója szerint V. Harald 1937. február 21-én született. Közel 570 év után ő volt az első norvég trónörökös, aki Norvégiában látta meg a napvilágot. Hároméves volt, amikor a náci Németország 1940-ben megszállta az országot. Édesanyjával és testvéreivel előbb Svédországba majd az Egyesült Államokba menekült, ahonnan a második világháború befejezése után tért haza.
Harald 1968-ban vette feleségül Szonja Haraldsent, aki nem arisztokrata családból származott. Kapcsolatukat sokáig nem fogadta el az akkori királyi udvar, Harald azonban kitartott választottja mellett. Házasságukból két gyermek született: Märtha Louise hercegnő és Haakon trónörökös.
Harald 1991. január 17-én, édesapja, V. Olaf halála után lépett trónra. Uralkodói jelmondata az „Alt for Norge”, vagyis a „Mindent Norvégiáért” volt. Az alkotmányos monarchia államfőjeként elsősorban képviseleti és ceremoniális feladatokat látott el, személyes jelenlétével azonban évtizedeken át meghatározó alakja maradt a norvég közéletnek.
A nyitottabb monarchia képviselője volt
A Reuters visszatekintése szerint V. Harald uralkodása alatt a norvég monarchia közvetlenebbé és nyitottabbá vált. Beszédeiben rendszeresen hangsúlyozta az összetartozás, a türelem és a társadalmi elfogadás fontosságát. Különösen nagy hatást gyakorolt a norvégokra a 2011-es oslói és utøyai terrortámadás után, amikor személyes hangú beszédben próbált erőt adni a gyászoló országnak.
A király szenvedélyes sportember és vitorlázó volt. Több olimpián is képviselte Norvégiát, később pedig aktívan támogatta a természetvédelmet. Idős korában és visszatérő egészségi problémái ellenére sem mondott le a trónról, mert uralkodói esküjét egész életére szóló kötelezettségnek tekintette.
Rendkívüli ülésre hívták össze a norvég kormányt
V. Harald halála után azonnal megkezdődött az uralkodói átmenet Norvégiában. A kormány pénteken 10 órakor rendkívüli kormánykonferenciára ül össze a miniszterelnöki hivatalban, 11.30-kor pedig rendkívüli államtanácsot tartanak az oslói királyi palotában, ahol a kabinet már az új királlyal találkozik. Az ülés után Jonas Gahr Støre miniszterelnök és a kormány tagjai aláírják a V. Harald emlékére megnyitott részvétnyilvánító könyvet.
Az államtanácsnak fontos alkotmányos szerepe van: ez az a testület, ahol a kormány a király vezetésével hozza meg formális döntéseit. V. Harald halálával fia, Haakon automatikusan átvette az uralkodói szerepet, így a rendkívüli ülésen már ő találkozik a kormánnyal.
A norvég állami intézményeken közben félárbócra engedték a zászlókat, és ez így marad V. Harald temetéséig. A kormány az önkormányzatokat és a megyei intézményeket is arra kérte, hogy csatlakozzanak a gyászhoz.
Haakon lett Norvégia új királya
A norvég alkotmányos rend szerint Haakon trónörökös apja halálának pillanatában automatikusan király lett. A Reuters tájékoztatása szerint az 53 éves új uralkodó rendkívüli államtanácsülésen jelenti be hivatalos uralkodói nevét és jelmondatát, ezért a Haakon VIII. név a tanácskozásig még nem tekinthető véglegesnek. Norvégiában nem tartanak koronázást, az új király később a parlament előtt tesz esküt az alkotmányra.
V. Harald 2016-os beszéde világszerte ismertté vált. A norvég király a befogadásról, az emberi sokszínűségről és az egymás iránti felelősségről beszélt.
A hírügynökség információi szerint V. Harald temetését várhatóan az oslói székesegyházban tartják, majd az uralkodót az Akershus-erőd királyi mauzóleumában helyezik végső nyugalomra. A szertartást többnapos nemzeti gyász előzi meg. A búcsúztatás pontos időpontját és részleteit később hozzák nyilvánosságra.
Forrás: Norvég Királyi Udvar
