Újabb fontos állomásához érkezett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása. A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete már nem általában arról szól, hogy visszakerül-e az államhoz az alapítványoknak korábban átadott vagyon, hanem arról, hogy az államon belül ki gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat az egyes cégek és részesedések felett. A legnagyobb csomag Kármán András pénzügyminiszter tárcájához kerülhet: ide tartozhat az MCC 10 százalékos Mol- és Richter-részvénycsomagja, valamint több olyan vállalkozás is, amelyeken keresztül az alapítvány könyvkiadási és médiaportfólióját birtokolta. Vitézy Dávid jelentős ingatlanfejlesztési céghálózatot, Bóna Szabolcs agrárvállalatokat, Tarr Zoltán kulturális társaságokat, Tanács Zoltán pedig kutatási és technológiai cégeket kaphat állami tulajdonosi joggyakorlásba.
A Pénzügyminisztérium augusztus 24-én tette közzé a tervezetet, amely a június végén kiadott, állami társaságok tulajdonosi joggyakorlóit kijelölő pénzügyminiszteri rendeletet módosítaná. A társadalmi egyeztetés szeptember 1-jéig tart, vagyis egyelőre még tervezetről, nem kihirdetett végleges szabályról van szó. A háttér azonban már korábban eldőlt: a kormány júliusban meghatározta, hogy a nem felsőoktatási KEKVA-k megszüntetésével állami tulajdonba kerülő cégek felett mely tárcák gyakorolják majd a tulajdonosi jogokat. A mostani rendelet ezt fordítja le konkrét társaságokra.
A legnagyobb csomag Kármán Andráshoz kerülhet
A legnagyobb értéket egyértelműen a Mathias Corvinus Collegium egykori vagyona képviseli. Az állam 2020-ban a Mol és a Richter Gedeon jegyzett tőkéjének egyaránt 10 százalékát juttatta az MCC-nek: 81 942 946 Mol-részvényt és 18 637 486 Richter-papírt. A Világgazdaság augusztus 26-i piaci árakon készített számítása szerint a két részvénycsomag együttes értéke megközelíti a 665 milliárd forintot. A tulajdonosi jogok a tervezet szerint a Pénzügyminisztériumhoz kerülnének.
Ez azonban csak a csomag legismertebb része. Kármán tárcájához kerülhet az MCC Press Kft., a Highlights of Hungary Kft., az RXMS Kft., az MCC Liber Invest Kft. és a Hatvany Kávéház Kft. is. Különösen érdekes az MCC Liber Invest, mert ezen a társaságon keresztül birtokolta az alapítvány az MCC Média Holdingot, amelyhez a Mandiner és a The European Conservative is tartozik. Vagyis a KEKVA-rendszer felszámolása közvetve egy jelentős médiaportfólió tulajdonosi szerkezetét is érinti.
A júliusi kormányhatározat már kimondta, hogy az MCC megszűnésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok felett – az ingatlanfejlesztési vállalkozások kivételével – a pénzügyminiszter gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Az ingatlanfejlesztő cégeket különválasztották, azok Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez kerülnek.
Vitézyhez kerülhet az MCC ingatlanos birodalmának jelentős része
Az MCC az elmúlt években nemcsak részvényeket és oktatási vagy médiacégek tulajdonrészeit halmozta fel, hanem jelentős ingatlanfejlesztési hálózatot is kiépített. A tervezet szerint Vitézy Dávid minisztériumához kerülne kilenc úgynevezett Talentum projektcég: az Arrabona, Avas, Betula, Debretinum, Gerhardus, Grana, Partiscum, Pelso és Sopianae Talentum Kft.
Ezek mögött több ismert vidéki ingatlanfejlesztés áll, köztük a debreceni Aranybika Szálló, a miskolci Avas Szálló, illetve a pécsi egykori Nemzeti Casino átalakítása. Vitézy tárcájához kerülhet ezenkívül a MANEVI Zrt., a Comitatus-Energia Zrt., a Közép-európai Oktatási Zrt. és a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft. is. A Világgazdaság a 2025-ös beszámolók alapján ezeknek a vállalkozásoknak az együttes saját tőkéjét körülbelül 127 milliárd, bruttó eszközállományát pedig mintegy 157 milliárd forintra teszi. Olyan projektcégek kerülnek közvetlen állami tulajdonosi kontroll alá, amelyekhez értékes belvárosi ingatlanok, műemléki fejlesztések és korábban alapítványi keretek között futó beruházások kapcsolódnak.
Mezőhegyes és két további agrárcég Bóna Szabolcshoz
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős Bóna Szabolcs három jelentős társaság felett gyakorolhatja majd az állam tulajdonosi jogait: az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., a Concordia Közraktár Zrt. és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tartozhat hozzá.
A három közül a mezőhegyesi ménesbirtok messze túlmutat egy hagyományos agrárvállalkozáson: növénytermesztéssel, vetőmag-előállítással, szarvasmarha- és lótenyésztéssel, erdő- és vadgazdálkodással is foglalkozik. A júliusi kormányhatározat külön nevesíti a ménesbirtok működési feltételeinek biztosítását és fejlesztését az állam által tovább ellátandó feladatok között.
A három agrártársaság 2025-ös saját tőkéje a VG számítása szerint mintegy 103 milliárd forint, bruttó eszközállományuk pedig körülbelül 111 milliárd forint.
Tarr Zoltánhoz kerül a kulturális intézményrendszer újabb része
Más természetű, de politikailag és kulturálisan legalább ennyire fontos csomagot kapna Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A mostani tervezet szerint az ő minisztériuma gyakorolná a tulajdonosi jogokat többek között a Thália Színház Nonprofit Kft., a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. és a Pro Cultura Kft. felett. A három társaság saját tőkéje 2025-ben összesen mintegy 5,2 milliárd forint, bruttó eszközállományuk pedig körülbelül 39 milliárd forint volt.
Ez a mostani lépés egy korábban megkezdett átrendeződés folytatása. Tarr már június végén megkapta az állami alapítói jogokat több, kulturális és emlékezetpolitikai területen működő alapítvány felett, köztük a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványnál, a Magyar Kultúráért Alapítványnál és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványnál. Ezekhez kapcsolódik többek között a Terror Háza, a Kertész Imre Intézet és más kulturális intézmények köre is.
Krausz Ferenc kutatóközpontja és a ZalaZONE Tanács Zoltánhoz kerülhet
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez két nagy értékű, stratégiai társaság kerülhet: az Autóipari Próbapálya Zala Kft. és a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.
Az előbbi a ZalaZONE járműipari teszt- és kutatási infrastruktúrájához kapcsolódik, ahol hagyományos járművizsgálatok mellett autonóm, hálózatba kapcsolt és elektromos járművek fejlesztésével, valamint mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákkal is foglalkoznak. A júliusi kormányhatározat külön nevesíti az Autóipari Próbapálya Zala társaságát és annak további részesedéseit is.
A Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti. A kutatóhely lézertechnológiával, vérminták molekuláris elemzésével és gépi tanulással dolgozik, hosszabb távon többek között daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésének lehetőségeit kutatja. A központ az elmúlt években több tízmilliárd forint állami finanszírozást kapott.
A két Tanácshoz kerülő társaság együttes saját tőkéjét a VG körülbelül 58,5 milliárd, bruttó eszközállományát pedig mintegy 103 milliárd forintra számolta.
Nem privatizáció történik, hanem visszafordítják a korábbi kiszervezést
A társaságok az államhoz kerülnek vissza, a rendelet pedig azt határozza meg, hogy az állam nevében melyik miniszter gyakorolja az adott tulajdonosi jogokat: ki képviseli a tulajdonost, hozhat tulajdonosi döntéseket, illetve felügyeli az állami részesedést. A KEKVA-rendszer kivezetésének alkotmányos alapját a júniusban elfogadott tizenhatodik alaptörvény-módosítás teremtette meg. A korábbi különleges védelem helyére olyan szabály került, amely szerint egy KEKVA megszűnésekor az államtól kapott vagyon, annak hozamai és az azok helyébe lépett vagyonelemek térítés nélkül visszaszállnak az államra. A magánforrásból bevitt vagyont viszont az állam nem veheti el ezen a címen.
Az Állami Számvevőszék adatai szerint 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került a KEKVA-khoz, részvények, ingatlanok, készpénz és más vagyonelemek formájában. Az új kormány ennek a konstrukciónak a felszámolását kezdte meg: a nem felsőoktatási alapítványoknál július végére megszülettek a megszüntetésről szóló döntések, az állami vagyon kivonását és a közfeladatok átvételét pedig augusztus végéig kell végrehajtani. Az egyetemeket fenntartó alapítványokra hosszabb átmenet vonatkozik, azok 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg.
Éppen ezért a mostani rendelettervezet jelentősége nagyobb annál, mint amit a jogszabály technikai címe elsőre sugall. Az alapítványokból visszatérő vagyon nem csak bekerül az állami könyvekbe: most kezd kialakulni az az új tulajdonosi rendszer is, amelyben a Mol és a Richter jelentős részvénycsomagjától a Mandiner tulajdonosi láncán, a mezőhegyesi ménesbirtokon és a Millenárison át a ZalaZONE-ig és Krausz Ferenc kutatóközpontjáig számos stratégiai vállalkozás ismét közvetlen minisztériumi tulajdonosi kontroll alá kerül.
A Pénzügyminisztérium mindeközben a tervezethez készített hatásvizsgálatban azt rögzítette, hogy a módosításnak nem várható érdemi költségvetési, társadalmi vagy versenyképességi hatása. Ez jogtechnikai értelemben magyarázható azzal, hogy a vagyon állami visszavételéről már korábban döntöttek, a mostani rendelet pedig elsősorban a tulajdonosi joggyakorlókat nevezi meg. Gazdasági súlyát tekintve azonban nehéz jelentéktelen változásnak nevezni: csak az MCC Mol–Richter csomagja jelenlegi piaci áron több mint hatszázmilliárd forintos tétel.
