Ha a magyarországi erőművek termelése és az import együtt sem tudja fedezni a fogyasztást, először a nagy ipari felhasználókat korlátozhatják, majd szélsőséges esetben lakossági körzetek időszakos lekapcsolása is következhet. Aszódi Attila szerint a Paksi Atomerőmű várható teljes leállása, a Dunamenti Erőmű kiesése, a romániai Cernavodă kapacitásvesztése és az újabb hőhullám egyszerre feszíti ki a magyar és a regionális villamosenergia-rendszert.
Több héten, akár egy hónapon keresztül is rendkívül feszült maradhat Magyarország villamosenergia-ellátása – mondta Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a paksi kapacitások fenntartásáért korábban felelős kormánybiztos az ATV-nek adott interjúban.

Arra a kérdésre, hogy a Paksi Atomerőmű teljes leállítása mellett is biztosítható-e az ország áramellátása, Aszódi nem adott megnyugtató, egyértelmű választ:
„Nem tudom megmondani, nagyon reméljük, hogy sikerül ezt az időszakot átvészelni.”
A helyzetet egyszerre több súlyos körülmény alakítja. A Duna vízállása tovább csökkenhet, miközben újabb szaharai eredetű hőhullám éri el a térséget. A nagy meleg növeli a légkondicionálók és más hűtőberendezések fogyasztását, miközben maguk az erőművek és az átviteli hálózatok is nagyobb műszaki terhelés alá kerülnek. A romániai Cernavodă Atomerőmű mintegy 1400 megawattos kapacitáskiesése tovább szűkíti a térségből beszerezhető tartalékokat.
Amennyiben a hazai termelés és a külföldről behozható villamos energia együtt sem fedezi az igényeket, a MAVIR-nak fogyasztáskorlátozást kell bevezetnie. Az első lépcsőben várhatóan nagy ipari fogyasztók ellátását korlátoznák. Ezek olyan vállalatok, amelyekkel a rendszerirányító előzetes megállapodások vagy rendkívüli intézkedések alapján rövid idő alatt jelentős teljesítményt tud felszabadítani.
Ha ez sem lenne elegendő, lakossági körzetek időszakos lekapcsolása következhet. A gördülő áramszünet során nem egyszerre borulna sötétségbe az egész ország. Egyes településeken vagy városrészekben egy-két órára megszakítanák az áramszolgáltatást, majd a fogyasztáskorlátozást más területekre helyeznék át. Így próbálnák megakadályozni, hogy a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly felborulása ellenőrizetlen, országos rendszerösszeomláshoz vezessen.
Aszódi hozzá tette, hogy ez vészforgatókönyv, ugyanakkor nem zárta ki a bekövetkezését. A nagy veszélyt az mutatja, hogy a szakértő már a nagyfogyasztók korlátozásának és a lakossági lekapcsolásoknak a sorrendjéről is beszélt.
A paksi blokkok leállítása nem jelent nukleáris balesetveszélyt. Amennyiben a Duna vízállása annyira lecsökkenne, hogy a hagyományos vízkivétel nem lenne elegendő, dízelmotoros úszószivattyúk követhetik a folyó változó vízszintjét. Szükség esetén mély kutakból is biztosítható víz a biztonsági rendszerek számára. Aszódi szerint ezeket a megoldásokat korábban tesztelték.
A nagy műszaki nehézség a teljes erőmű későbbi újraindítása lehet. A blokkok üzembe helyezéséhez nagy mennyiségű villamos energiára és gőzre van szükség. Egy teljes paksi telephelyi leállás után a folyamat néhány napot, rosszabb esetben akár egy hetet is igénybe vehet. Magyarországon korábban nem fordult elő, hogy mind a négy paksi blokkot egyszerre kellett volna ilyen helyzetből visszaindítani.
A gördülő áramszünet bevezetéséről jelenleg nincs közzétett döntés. Ettől még a veszély valós, és Aszódi Attila az ország villamosenergia-rendszerének lehetséges utolsó védelmi lépcsőjeként beszélt róla.
Forrás: Aszódi Attila ATV-nek adott interjúja
