Moszkva élesen reagált az Európai Unió huszadik szankciós csomagjára. Az orosz EU-képviselet szerint a korlátozások „bumerángként” ütnek majd vissza azokra, akik elindították őket, és jelezte: az Oroszországgal szembeni uniós lépések „megfelelő és időben adott választ” kapnak.
Az Európai Unió elfogadta a huszadik szankciós csomagot Oroszország ellen. Az új intézkedések többek között húsz orosz bankkal szemben vezetnek be tranzakciós tilalmat, korlátozzák az orosz kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint tiltják a RUBx nevű kriptovalutával kapcsolatos ügyleteket és az európai támogatást a digitális rubel fejlesztéséhez.
A döntésre Moszkvából azonnal éles reakció érkezett. Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője és Vlagyimir Putyin nemzetközi gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja azt kérdezte: hogyan akar majd az Európai Unió fizetni az orosz energiahordozókért, ha közben újabb banki tranzakciókat tilt meg. A Lenta.ru szerint Dmitrijev úgy fogalmazott, az EU hamarosan „könyörögni fog” az orosz gázért.
Még keményebben reagált Oroszország brüsszeli állandó képviselete. A diplomáciai képviselet illegitimnek nevezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és azt üzente: a gazdasági realitások és az idő majd „mindent a helyére tesznek”. A közlemény szerint a „bumeráng” visszatér azokhoz, akik „meggondolatlanul elindították”, és Moszkva minden, általa jogellenesnek tartott uniós lépésre megfelelő és időben adott választ fog adni.
Ez a megfogalmazás diplomáciai nyelven egyértelmű figyelmeztetésként értelmezhető, még ha nem is konkrét katonai vagy közvetlen biztonsági fenyegetésről van szó. A hangsúly inkább gazdasági és politikai válaszlépéseken van: Moszkva azt üzeni, hogy az EU-nak számolnia kell a szankciók következményeivel.
A csomag elfogadása korábban elhúzódott, részben Magyarország és Szlovákia fenntartásai miatt. A vita egyik központi eleme a Barátság kőolajvezeték működése volt; a kifogások rendezése után Budapest és Pozsony végül nem akadályozta tovább az újabb uniós intézkedések elfogadását.
Brüsszel szerint a szankciók célja az, hogy tovább szűkítsék Oroszország háborús finanszírozási lehetőségeit, különösen a pénzügyi rendszer, az energiaszektor, a hadiipari beszállítói láncok és a szankciókerülésre használt csatornák területén. Az EU a mostani csomagban harmadik országbeli szereplőket is célba vett, amelyek a gyanú szerint segíthették Oroszországot a korlátozások megkerülésében.
Moszkva ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy gazdasága elég tartalékkal rendelkezik a nyugati nyomás kivédésére, és a szankciós politika végül inkább Európának okoz majd károkat. A mostani orosz reakció ezért nem pusztán bírálat: politikai üzenet is Brüsszelnek, amely szerint Oroszország nem hagyja válasz nélkül az újabb korlátozásokat.
