Már kiválasztotta első négy kiemelt ügyét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az új szervezet szeptember 28-án hozza nyilvánosságra, mely folyamatban lévő eljárásokat kéri át más hatóságoktól és az ügyészségtől. Unger Anna, az NVVH elnöke szerint a hivatal büntetőeljárási jogosultságai egy nappal korábban, szeptember 27-én lépnek működésbe. A cél nem kizárólag a büntetőjogi felelősségre vonás: a hivatalnak a jogtalanul megszerzett vagyon visszaszerzése is központi feladata lesz.
Unger Anna a HVG Címlapsztori rendezvényén beszélt arról, hogyan kezdi meg érdemi munkáját az új hivatal. A négy ügyet egyelőre nem nevezte meg, de közölte, hogy már eldöntötték, mely eljárásokkal indulnak. Ezeket nem a nulláról kezdik felépíteni: az NVVH olyan folyamatban lévő ügyeket kérhet át, amelyekben már legalább feljelentés történt.
A hivatal büntetőeljárási hatáskörei szeptember 27-én élesednek, ezért az első négy ügy hivatalos megnevezését szeptember 28-ra időzítették. Az NVVH más nyomozó hatóságoktól, illetve az ügyészségtől is átvehet eljárásokat. A bejelentés után így már konkrét ügyeken kezdődhet meg a munka.
Unger szerint a társadalmi várakozások jelentős része arra irányul, hogy a korábbi visszaélések felelőseit büntetőjogilag is felelősségre vonják. Az NVVH feladata azonban ennél szélesebb: az államot vagy a közvagyont ért veszteségek feltárása mellett azt is vizsgálniuk kell, milyen jogi úton szerezhető vissza a jogtalanul megszerzett vagyon.
Ez adott esetben nem kizárólag büntetőjogi eljárást jelenthet. Unger példaként beszélt arról is, hogy bizonyos esetekben a tiltott állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi eszközök alkalmazása jöhet szóba, amelyek révén bírság formájában lehet elvonni jogtalanul megszerzett vagyoni előnyt. Az NVVH nemcsak természetes személyekkel, hanem jogi személyekkel és gazdálkodó szervezetekkel szemben is felléphet.
Az új hivatal létrehozásakor elfogadott szabályozás a közvagyon-vesztés, a vagyonmentés és a jogellenes vagyongyarapodás feltárását is az NVVH feladatai közé sorolja. A szervezet létrehozását megelőző törvényjavaslat indokolása szerint az új intézmény feladata a korábbi vagyonvesztések és a közvagyont érintő visszaélések rendszerének feltárása is.
Az állami irodaház-vásárlások is szóba kerültek
Unger a rendezvényen példaként említette a mintegy 600 milliárd forintos nagyságrendű állami irodaház-vásárlásokügyét is. Ebből azonban egyelőre nem következik, hogy ez biztosan szerepel a szeptember 28-án megnevezendő négy eljárás között: az NVVH elnöke az első ügyek konkrét listáját nem hozta nyilvánosságra.
Arról is beszélt, hogy a sajtó által korábban feltárt ügyek önmagukban nem helyettesítik a hatósági munkát. A nyilvánosan megjelent dokumentumok és újságírói feltárások kiindulópontot jelenthetnek, de az NVVH-nak bizonyítékokat kell összegyűjtenie és olyan eljárást kell lefolytatnia, amelynek eredménye jogilag is felhasználható.
Az NVVH vezetése arra is számít, hogy a hivatal működése során olyan dokumentumokhoz és információkhoz férhet hozzá, amelyek korábban nem voltak nyilvánosak. Unger szerint emiatt olyan ügyek is előkerülhetnek, amelyek jelenleg még nem ismertek.
A következő konkrét dátum szeptember 27., amikor életbe lépnek az NVVH büntetőeljárási jogosultságai. Egy nappal később pedig nyilvánosságra kerül az első négy átvételre kijelölt ügy neve.
