Donald Trump utasítására hétfőn elindult az Operation Economic Outcast, amellyel Washington öt új gazdasági területre terjeszti ki a másodlagos szankciók veszélyét, közel hatvan céget, személyt és hajót vett célba, és határidőt akar szabni azoknak az országoknak is, amelyek továbbra is lehetővé teszik az Iránhoz kötődő üzleteket. Az amerikai pénzügyminisztérium közleményéből közben az is kiderül, milyen hálózatokat azonosítottak: kínai és hongkongi cégek iráni rakéta- és nukleáris kutatáshoz szükséges technológiákat szereztek be az amerikai állítás szerint, iráni hekkerek amerikai kritikus infrastruktúrát támadtak, az árnyékflotta egyik közvetítője pedig több mint 100 millió dollárnyi kriptófizetést bonyolított az iráni olajértékesítésekhez.
Néhány nappal ezelőtt még arról írtunk, hogy Donald Trump „gazdasági D-napot” hirdetett Irán ellen, és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nemcsak Teheránt, hanem az iráni gazdasági kapcsolatok fenntartóit is célba veszi. Vasárnap már Teherán válaszát is ismertettük: az iráni vezetés megtorlással fenyegette azokat az országokat, amelyek csatlakoznak Washington gazdasági nyomásgyakorlásához. Hétfőn azonban véget ért a bejelentések időszaka: az amerikai pénzügyminisztérium közzétette az első részletes intézkedéscsomagot, és Operation Economic Outcast néven hivatalosan is megkezdte a hadjáratot.
Scott Bessent pénzügyminiszter nem véletlenül használta ismét a D-nap hasonlatát. A második világháborús partraszállásra utalva úgy fogalmazott, hogy Washington most „gazdasági offenzívát indít Irán globális pénzügyi kapcsolatai ellen”, a cél pedig minden olyan gazdasági útvonal elvágása, amely életben tartja a teheráni rendszert. Bessent üzenete: „aki az Egyesült Államok mellé áll, számíthat az amerikai partnerség előnyeire, aki viszont Teheránhoz köti magát, annak az iráni elszigetelődés következményeivel is számolnia kell„.
Washington már nemcsak Iránt fenyegeti
Az amerikai pénzügyminisztérium azt közölte, hogy a pénzügyi, külügyi és hadügyi apparátus képviselői már világszerte egyeztetnek más kormányokkal. Az Egyesült Államok az általa azonosított Iránhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek megszüntetését várja el, és minden érintett ország számára meghatározott határidőt akar szabni. A közlemény ezt szokatlanul egyértelműen fogalmazza meg: ha egy ország nem tesz eleget a követelésnek, a Treasury lépni fog.
Washington most jelentősen kiszélesítette annak lehetőségét, hogy később külföldi szereplőkkel szemben is másodlagos szankciókat alkalmazzon. Az a vállalat vagy pénzügyi intézmény, amely iráni pénzmosást, szankciók megkerülését vagy bizonyos, immár célba vett gazdasági tevékenységeket segít, végső esetben az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférését is kockáztathatja.
Öt új terület került célkeresztbe
Az OFAC egyetlen napon öt új ágazatra adott ki úgynevezett szektorális meghatározást. Ezek alapján az amerikai hatóság immár a világ bármely pontján működő személyt vagy vállalatot célba vehet, ha az iráni gazdaság érintett ágazatában működik vagy ahhoz szolgáltatást nyújt.
- Digitális eszközök és kriptovaluták: Washington szerint Irán egyre nagyobb mértékben használ kriptoeszközöket a szankciók megkerülésére, köztük az Iszlám Forradalmi Gárdához és a rendszer belső köreihez kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására.
- Technológia: az amerikai állítás szerint Teherán fejlett külföldi technológiákhoz próbál hozzájutni, amelyeket saját fegyverprogramjaiba építhet be.
- Arany: a Treasury értékelése szerint az iráni pénzügyi rendszer gyengülésével Teherán az aranyat egyre inkább a rial stabilizálására és az infláció elleni védekezésre használja.
- Légi közlekedés: Washington azzal vádol több iráni, papíron kereskedelmi légitársaságot, hogy harcosokat, fegyvereket, érzékeny technológiát, aranyat és készpénzt mozgatnak Irán szövetségesei számára.
- Hajózás: az amerikai közlemény szerint az iráni állami hajózási hálózat fegyveralkatrészek és rakétagyártáshoz használható anyagok szállításában vesz részt, a tankerflotta pedig olajbevételeket biztosít a rendszer és a fegyveres erők számára.
Ez az öt terület ráépül a már korábban célba vett iráni pénzügyi, olaj- és petrolkémiai szektorra.
Közel hatvan célpont egyetlen csomagban
Az OFAC hétfőn közel hatvan személyt, vállalatot és hajót helyezett szankció alá több országban. A Treasury három fő hálózatot emelt ki: az iráni nukleáris és ballisztikusrakéta-program technológiai beszerzését segítő rendszert, az iráni hírszerzéshez kötött kibercsoportot, valamint azt a nemzetközi hajózási és pénzügyi hálózatot, amely az amerikai állítás szerint iráni olajat juttat el külföldi vevőkhöz, a bevételeket pedig részben az Iszlám Forradalmi Gárda Kudsz Erőjéhez és más állami szereplőkhöz irányítja.
A hálózat földrajza mutatja, milyen szélesre nyitották a műveletet: Egyesült Arab Emírségek, Hongkong, Kína, Szingapúr, Svájc, Európa és más térségek is szerepelnek a közleményben.
Az amerikai külügyminisztérium ezzel párhuzamosan az iráni védelmi vezetés hét tagját és két iráni szervezetet is szankcionált azzal az indokkal, hogy szerepet játszottak amerikai erők és amerikai partnerek elleni iráni katonai műveletek támogatásában. Külön intézkedéseket hoztak az iráni olaj-, kőolajtermék- és petrolkémiai kereskedelemhez kapcsolódó szereplők ellen is.
Kínai és hongkongi cégek az iráni rakéta- és nukleáris beszerzések mögött
A Treasury közleményének egyik legsúlyosabb része egy több mint húsz személyből és vállalatból álló közel-keleti és kelet-ázsiai beszerzési hálózatról szól. Washington szerint ez a rendszer pénzügyi és logisztikai segítséget nyújtott Iránnak olyan érzékeny technológiák megszerzéséhez, amelyek nukleáris kutatásban és rakétafejlesztésben is felhasználhatók.
A központi szereplőként megnevezett hongkongi Sweet Ocean Industrial Limited az amerikai állítás szerint többek között lézeroptikai eszközöket szerzett be az iráni Malek Ashtar Műszaki Egyetem számára. Az intézmény amerikai, ENSZ- és európai uniós szankció alatt áll, és az iráni védelmi minisztériumhoz kötődik.
A Treasury név szerint említi a Kínában működő Li Nát, Tian Jianbait és Zhang Limeit. Az amerikai hatóság szerint Tian egy gyorsulásmérő beszerzését koordinálta; ilyen műszer navigációs és irányítási feladatokra használható repülőgépekben és rakétákban. Más hongkongi és kínai vállalatok aktuátorok, optikai és elektronikai eszközök, laboratóriumi berendezések és más kettős felhasználású technológiák beszerzésében jelentek meg.
A hálózatban több hongkongi fedőcég – a Feili, Minvur, Feisu és Guska – is szerepel. A Treasury szerint ezek több tízezer dolláros átutalásokkal segítették a beszerzéseket, és közülük több egy iráni „árnyékbanki” rendszer pénzmozgásaiban is részt vett. Malajziai, kínai és további hongkongi cégeket ugyancsak megneveztek.
Egy másik logisztikai útvonal az iráni BRE Line körül rajzolódott ki. Az amerikai közlemény szerint a vállalat szállítmányokat szervezett az iráni Védelmi Kutatási és Innovációs Szervezet, az SPND számára, amelyet Washington az iráni nukleáris fegyverkutatáshoz köt. Ehhez a hálózathoz kínai és hongkongi logisztikai társaságokat és vezetőiket is hozzárendelték.
Amerikai energetikai, védelmi és egészségügyi rendszereket is támadtak
A hétfői csomag külön fejezetet szentel az iráni kiberműveleteknek. A Treasury szerint az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium több olyan hackercsoportot irányít, amelyek kiberkémkedést és támadásokat hajtanak végre iráni állami célok érdekében.
Az amerikai állítás szerint a csoport tagjai 2023 végétől energetikai vállalatokat, védelmi beszállítókat, egészségügyi intézményeket, informatikai cégeket és pénzügyi intézményeket kompromittáltak az Egyesült Államokban. 2024 nyarán több helyi, állami és szövetségi kormányzati szerv rendszerébe is bejutottak.
A történetnek van egy szokatlan oldala is: a Treasury szerint a csoport egyes tagjai nemcsak állami feladatokat hajtottak végre, hanem saját meggazdagodásukra is használták képességeiket. Arman Kahzadiant például digitáliseszköz-lopással hozzák összefüggésbe, az amerikai közlemény szerint 2023 nyarán egy 30 ezer dollárnál nagyobb értékű bitcoint tartalmazó tárca felett szerzett jogellenesen ellenőrzést. Más csoporttagok 2025-ben még egy iráni telekommunikációs vállalatot is feltörtek.
A kriptós szál az olvasóinknak már ismerős lehet. Korábban részletesen bemutattuk Irán legnagyobb digitális pénzkapuját, a Nobitexet, amely a Reuters oknyomozása szerint az iráni kriptotranzakciók mintegy 70 százalékát kezeli, miközben a platformon szankcionált állami szereplőkhöz köthető pénzmozgásokat is azonosítottak. A Nobitex visszautasította, hogy az iráni állam vagy a Forradalmi Gárda eszköze lenne. Kriptomilliók: Irán egyik legerősebb családja állhat az ország legnagyobb digitális pénzkapuja mögött
Az FBI augusztus 18-án 17 iráni kiberszereplő ellen nyilvánosságra hozott vádiratról számolt be, közülük négyen a mostani OFAC-intézkedésbe is bekerültek. Az amerikai Rewards for Justice program közben akár 10 millió dolláros jutalmat kínál bizonyos, külföldi kormányok irányítása alatt amerikai kritikus infrastruktúra ellen elkövetett kibertámadásokkal kapcsolatos információkért.
Több mint 100 millió dollár kriptóban az iráni olajüzletekhez
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint Irán éveken át egy nemzetközi hajóbrókeri, bunkerolási, pénzügyi és fedővállalati rendszert épített ki, amelynek segítségével az iráni kőolajat kelet-ázsiai piacokra lehetett juttatni annak ellenére, hogy a kereskedelem jelentős része amerikai szankciók alatt állt.
A dubaji hálózat egyik szereplőjeként a szíriai állampolgárságú Mohammad Ahmed Suhil Fattouhot, más néven „Captain Hamzah”-t nevezik meg. A Treasury szerint több szankcionált iráni szereplőnek közvetített árnyékflottás hajókat.
Még figyelemreméltóbb az Egyesült Arab Emírségekben működő ukrán állampolgár, Ivan Obukhov esete. Az amerikai közlemény szerint Obukhov évek óta közvetít iráni árnyékflottás hajókat, és 2023 óta több mint 100 millió dollárnyi kriptovaluta-fizetést dolgozott fel, amelyek az IRGC Kudsz Erőhöz kapcsolódó iráni olajértékesítéseket segítették. A Treasury szerint Fattouhhal együtt olyan hajók vásárlásában is részt vett, amelyeket később szankciókerülő műveletekben használtak.
Szingapúri, hongkongi, dubaji és görög érdekeltségek is szerepelnek az amerikai listán. A Shipoil vállalatcsoporthoz kötődő társaságok például az amerikai állítás szerint üzemanyag-ellátást biztosítottak iráni olajat szállító hajóknak, köztük olyan tankereknek is, amelyek korábban már szankciós listára kerültek.
Egy francia étolaj-finomítóig ér az iráni hálózat
A szankciós csomag egy európai szálat is feltárt. A szingapúri Wellbred Capital, valamint emírségekbeli és svájci leányvállalatai olajjal, naftával, cseppfolyósított földgázzal és más petrolkémiai termékekkel kereskednek. A Treasury szerint a cégcsoport végső irányítása Mohammad Hossein Shamkhanihoz kötődik.
Az amerikai közlemény külön kiemeli, hogy a svájci Wellbred Trading SA 2024-ben megvásárolta a francia La Nivernaise de Raffinage SAS étolaj-finomítót, miközben európai alternatívenergia-befektetésekkel igyekezett legitim vállalati képet kialakítani. A francia társaság most ugyancsak bekerült az amerikai szankciós körbe.
Öt tankert név szerint blokkoltak
Az OFAC öt árnyékflottás hajót külön is blokkolt vagyontárgyként azonosított. A SIFRA botswanai zászló alatt közlekedik, és az amerikai állítás szerint 2025 óta több százezer hordó iráni LPG-t és etilént szállított. A kameruni zászlós G SILVER 2026-ban több százezer hordó iráni kőolajterméket vitt Délkelet-Ázsiába, köztük Bangladesbe.
A Vanuatu zászlaja alatt közlekedő QUANTUM HOPE és a gambiai VOYAGE ELITE már közvetlenül Kínához vezet: a Treasury szerint mindkét tanker több millió hordó iráni olajat szállított Kínába 2026-ban. Az ötödik hajó, a szintén gambiai TELA több százezer hordó iráni nyersolajat vitt.
Kína továbbra is az iráni olaj egyik legfontosabb felvevőpiaca. Washington hétfőn ugyan nem csapott le a piac által várt nagy kínai bankokra, de a mostani szankciók már konkrét kínai és hongkongi cégeket, hajótulajdonosokat, kereskedelmi hálózatokat és Kínába tartó olajszállításokat neveznek meg. A Reuters elemzése szerint éppen emiatt a következő nagy kérdés az, hogy az Egyesült Államok meddig hajlandó elmenni a kínai pénzügyi intézményekkel szemben.
Nemcsak neveket tettek feketelistára
Az Operation Economic Outcast kevésbé látványos, de fontos része, hogy az OFAC több általános engedélyt is felfüggesztett. Ezek korábban bizonyos Iránba irányuló pénzátutalásokat, illetve irániak amerikai kulturális és akadémiai rendszerhez való hozzáférésének egy részét tették lehetővé. Emellett külön útmutatást adtak ki azokra a szankciós kockázatokra, amelyek a Hormuzi-szorosban az iráni hajózási követelések teljesítéséből adódhatnak.
A most szankcionált személyek és társaságok amerikai joghatóság alá tartozó vagyonát befagyasztják, az amerikai személyeknek pedig főszabály szerint tilos velük tranzakciót folytatniuk. A korlátozás azokra a vállalatokra is automatikusan kiterjedhet, amelyekben szankcionált személyek közvetlenül vagy közvetve legalább 50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek. Az OFAC arra is figyelmeztetett, hogy amerikai és külföldi szereplők egyaránt polgári vagy büntetőjogi következményekkel nézhetnek szembe, ha megsértik vagy kijátsszák a szankciókat.
Külföldi bankok számára különösen komoly fenyegetés, hogy bizonyos, szankcionált szereplők javára végrehajtott jelentős tranzakciók esetén az Egyesült Államok megtilthatja vagy szigorúan korlátozhatja amerikai levelező banki számláik fenntartását. Ez az a mechanizmus, amely miatt a másodlagos szankciók olyan országok cégeire is komoly nyomást gyakorolhatnak, amelyek maguk nem vezettek be Irán elleni tilalmakat.
A piac egyelőre kevésbé rémült meg, mint Washington szerette volna
Miközben az amerikai közlemény nyelvezete rendkívül kemény, a pénz- és energiapiac első reakciója meglepően visszafogott volt. Kedden az olaj ára több mint 3 százalékot esett, mert a befektetők arra jutottak, hogy az első csomag nem jelent azonnali, drasztikus kiesést a globális olajkínálatban. A piac arra is számított, hogy Washington már hétfőn nagy kínai vagy emírségekbeli pénzügyi intézményeket büntethet meg, ilyen lépés egyelőre nem történt.
Azonban a Treasury maga írja, hogy hétfő egy tartós és rendszerszerű kampány kezdete, nem pedig egyszeri feketelistázás. Az igazán súlyos rész a következő hetekben derülhet ki: mely országok kapnak konkrét amerikai határidőt, mely cégek szakítják meg önként iráni kapcsolataikat, és Washington valóban hajlandó-e nagy kínai, öbölbeli vagy más külföldi bankokat kizárni az amerikai pénzügyi rendszerből.
Forrás: U.S. Department of the Treasury; OFAC, Reuters
