Donald Trump Dublinban belenyúlt a brit–ír politika egyik legérzékenyebb kérdésébe: az amerikai elnök Micheál Martin ír miniszterelnök mellett ülve kijelentette, hogy szeretné látni Írország és Észak-Írország egyesítését, szerinte ez előbb-utóbb megtörténik, és akár most is megtörténhetne. A mondatok azonnal eljutottak Londonba és Belfastba. A brit kormány közölte, hogy álláspontja nem változott, a legnagyobb északír unionista párt vezetője pedig világossá tette: Észak-Írország jövőjéről nem Washington dönt.
Donald Trump szombat délelőtt érkezett Dublinba, ahol az ír állami vezetés fogadta. Találkozott Catherine Connolly köztársasági elnökkel az Áras an Uachtaráinban, majd Micheál Martin miniszterelnökkel tárgyalt a Farmleigh House-ban. A látogatást eredetileg az amerikai–ír gazdasági kapcsolatok, a közel-keleti háború, Ukrajna és az Irish Open köré szervezték, de a Martinnal közös sajtóeseményen egyetlen kérdés néhány perc alatt egészen más irányba vitte a napot.
Trumpot arról kérdezték, támogatná-e az Ír Köztársaság és a jelenleg az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország egyesítését. Az amerikai elnök előbb jelezte, hogy nem akar problémát okozni, majd egyértelműen válaszolt:
„Szeretném egyesítve látni.”
Hozzátette, hogy szerinte az ír egyesítés előbb-utóbb megtörténik, és ha így van, „akár most is megtörténhetne”. Trump fantasztikus fejleménynek nevezte az egyesítést, miközben azt is elismerte, hogy az Egyesült Királyságnak természetesen lesz beleszólása a folyamatba.
A kijelentés azonnali nagy reakciókat váltott ki, mert amerikai elnökök évtizedeken át rendkívül óvatosan kezelték Észak-Írország alkotmányos státuszát. Washington fontos szerepet játszott az 1998-as nagypénteki megállapodás létrejöttében, az amerikai politika pedig azóta következetesen azt az elvet támogatta, hogy Észak-Írország jövőjéről az ott élők beleegyezésével, a megállapodásban rögzített eljárás szerint lehet dönteni.
London: nincs változás
A brit kormány néhány órán belül reagált. Andy Burnham miniszterelnök szóvivője a Reutersnek közölte, hogy a brit kormány álláspontja az ír egyesítés kérdésében változatlan. Burnham éppen ezen a héten beszélt a brit parlamentben egy esetleges északír határszavazásról. Akkor azt mondta, jelenleg nincs tudomása arról, hogy Észak-Írországban többségi társadalmi támogatás lenne egy új referendumhoz, és amíg ez nem változik, nem lesz ilyen szavazás.
Ez nem pusztán politikai állásfoglalás. Az 1998-as nagypénteki megállapodás és az annak végrehajtására elfogadott brit szabályozás pontos keretet ad az ír egyesítéshez vezető útra. Az északír ügyekért felelős brit miniszternek akkor kell referendumot kiírnia, ha valószínűnek tartja, hogy a választók többsége Észak-Írország kiválását és az egyesült Írországhoz való csatlakozását támogatná. London jelenlegi álláspontja szerint ez a feltétel nem áll fenn.
Trump kijelentése politikailag azonban szokatlan helyzetet teremtett: az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan olyan végkimenetel mellett foglalt állást, amelyet London jelenleg nem tart napirenden lévő kérdésnek.
Az unionisták dühösen reagáltak
Belfastból még élesebb válasz érkezett. Gavin Robinson, a Demokratikus Unionista Párt, a DUP vezetője közölte, hogy Észak-Írország alkotmányos jövőjéről nem londoni, washingtoni vagy dublini kommentárok döntenek, hanem Észak-Írország lakossága. Robinson szerint Észak-Írország azért része az Egyesült Királyságnak, mert ezt tükrözi az emberek demokratikusan kifejezett akarata. A DUP vezetője hozzátette, pártja unionista, ezért nem érdekelt abban, hogy Észak-Írország az Ír Köztársasághoz csatlakozzon.
A Traditional Unionist Voice vezetője, Jim Allister ennél is keményebben fogalmazott. Szerinte Trump nem az első amerikai elnök, aki olyan ügybe avatkozik, amely nem tartozik rá, Észak-Írország pedig nem lehet eszköz az amerikai elnök és London közötti vitákban. Allister hangsúlyozta, hogy az ország alkotmányos jövője nem Trumptól és nem más külföldi politikustól függ.
A reakciók mögött Észak-Írország politikai rendszerének alapvető törésvonala áll. Az unionista pártok az Egyesült Királyság részeként akarják megtartani a tartományt, míg az ír nacionalista pártok hosszú távú célja az ír sziget egyesítése.
Az elmúlt években azonban történelmi változás következett be Belfastban. A Sinn Féin 2022-ben első alkalommal vált a legnagyobb párttá az északír parlamentben, Michelle O’Neill pedig 2024-ben az északír kormány első nacionalista első minisztere lett. A párt továbbra is egyesült Írországot akar, de annak megvalósítását a nagypénteki megállapodásban rögzített demokratikus eljáráshoz köti.
Micheál Martin kormánya hivatalosan támogatja az ír sziget békés jövőjéről folyó párbeszédet, de Dublin is a nagypénteki megállapodás keretei között kezeli a kérdést. Az ír kormány számára ezért Trump váratlan kijelentése egyszerre lehet politikailag kedvező és diplomáciailag kényelmetlen: egy hivatalban lévő amerikai elnök nyíltan beszélt az egyesítés mellett, miközben London néhány nappal korábban kizárta egy közeli referendum lehetőségét.
Trump később, az amerikai nagykövet dublini rezidenciáján már óvatosabban beszélt. Az AP szerint azt mondta, hogy az ír egyesítés kérdésére „nincs jó válasz”. Addigra azonban az első kijelentései már végigfutottak a brit és ír sajtón, és megszülettek az első unionista válaszok is.
A nagypénteki megállapodás óta Washington óvatosan mozog ezen a terepen
Az ír határ kérdése mögött több évtizedes erőszak áll. A katolikus nacionalisták és a jellemzően protestáns unionisták konfliktusában, a Troubles időszakában több mint 3500 ember halt meg. Az 1998. április 10-én megkötött nagypénteki megállapodás lezárta a konfliktus legsúlyosabb korszakát, létrehozta a hatalommegosztás rendszerét, és rögzítette a beleegyezés elvét. Ennek alapján Észak-Írország mindaddig az Egyesült Királyság része marad, amíg lakosságának többsége ezt akarja. Ha viszont egy referendumon többség alakulna ki az egyesült Írország mellett, Londonnak és Dublinnak végre kellene hajtania ezt a demokratikus döntést.
Az Egyesült Államoknak különleges szerepe volt a békefolyamatban. Bill Clinton elnöksége alatt Washington aktívan bekapcsolódott a tárgyalásokba, George Mitchell amerikai diplomata pedig a megállapodáshoz vezető egyeztetések egyik kulcsszereplője lett. Azóta republikánus és demokrata elnökök egyaránt a békemegállapodás megőrzését hangsúlyozták, és kerülték, hogy Washington mondja meg, milyen államhoz tartozzon Észak-Írország. Trump szombati kijelentése ettől a hagyománytól tér el.
Tiltakozók várták Trumpot Dublinban
Az amerikai elnök látogatását közben hatalmas biztonsági művelet kíséri. Az ír rendőrség szerint az állam történetének egyik legnagyobb ilyen akcióját indították el: Dublinban lezárták a Phoenix Parkot, korlátozásokat vezettek be a repülőtér és az M50-es autópálya környékén, Clare megyében pedig külön intézkedésekkel biztosítják Trump doonbegi tartózkodását.
Dublin központjában több ezren tüntettek az amerikai elnök politikája ellen. Catherine Connolly ír köztársasági elnök szintén nem rejtette véka alá, hogy számos kérdésben élesen eltér a véleménye Trumptól. Az ír államfő korábban bírálta az amerikai elnök külpolitikáját, szombati találkozójukon pedig Írország háborúval és a civil lakosság elleni erőszakkal szembeni álláspontját hangsúlyozta.
Trump a dublini politikai program után Shannonba repült, majd Doonbegbe ment, ahol családja golfkomplexumában rendezik az Irish Opent. Az amerikai elnök várhatóan vasárnap a torna záróprogramján is részt vesz.
Forrás: Reuters, AP, RTÉ, brit miniszterelnöki hivatal, White House, The Journal
