Donald Trump szerint valószínűleg Irán áll a Szaúd-Arábia létfontosságú kelet–nyugati olajvezetékét ért dróntámadás mögött. Az amerikai elnök Dublinban arról is beszélt, hogy egyeztetett Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, miközben a jemeni húszik kapcsolatba léptek Washingtonnal, és azt jelezték: nem akarnak közvetlen összecsapást az Egyesült Államokkal. A támadás Irak területéről indult, Rijád leállította a Hormuzi-szorost megkerülő vezetéket, Bagdad pedig vizsgálatot és biztonsági műveletet indított.
Donald Trump szombaton, írországi látogatása alatt beszélt először nyilvánosan arról, kit sejt a szaúdi East–West Pipeline elleni támadás mögött. Amikor újságírók megkérdezték, szerinte Irán felelős-e az akcióért, azt mondta, hogy valószínűleg igen. Az amerikai elnök nem ismertetett bizonyítékot, a szaúdi és az iraki hatóságok pedig eddig nem nevezték meg Iránt az elkövetőként. Azt viszont Bagdad már hivatalosan megerősítette, hogy a Szaúd-Arábia ellen indított drónok Irak területéről szálltak fel.
Trump azt is közölte, hogy beszélt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. A beszélgetés részleteiről nem árult el sokat, de a szaúdi vezetőt jó barátjának nevezte. Rijád közben visszafogottan reagált a támadásra: egyelőre nem indított megtorló akciót, miután az iraki vezetés időt kért az elkövetők felkutatására és az Irak területéről induló támadások megfékezésére. Szaúd-Arábia ugyanakkor fenntartotta a jogot arra, hogy saját biztonsága érdekében később lépjen.
A támadás az ország egyik legfontosabb energetikai útvonalát érte. A mintegy 1200 kilométeres East–West Pipeline a keleti olajmezőket köti össze a Vörös-tenger partvidékével, így a szaúdi exportnak nem kell áthaladnia a Hormuzi-szoroson. A vezeték szerepe különösen felértékelődött az iráni konfliktus és a Hormuz körüli bizonytalanság miatt. Rijád a dróntámadás után elővigyázatosságból leállította a rendszert; a szaúdi közlés szerint a támadás sérüléseket és károkat is okozott.
Irakban a vizsgálat Mayszan tartományra összpontosul. Az iraki kormány menesztette a térség katonai parancsnokát, és nagyszabású műveletet indított annak felderítésére, kik készítették elő és hajtották végre a támadást. Bagdad az Iránnal közös határon is szigorított: a Shalamcheh átkelőt lezárták, az AP szerint pedig két fontos iraki–iráni határátkelő forgalmát is leállították.
Trump dublini nyilatkozatában egy másik, eddig nem ismert részletről is beszélt. Azt mondta, hogy a jemeni húszik kapcsolatba léptek az amerikai kormányzattal, és jelezték: nem akarják, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódjon a harcokba. Trump szerint a húszik a legtöbb hajót átengedik a térségben, egy meg nem nevezett országgal azonban továbbra is konfliktusuk van. A Reuters szerint az amerikai elnök azt mondta, bízik benne, hogy ezt a problémát is rendezni lehet.
A jemeni front közben gyorsan változik. Az Iránnal szövetséges húszik az elmúlt napokban előrenyomultak a Vörös-tenger partvidékén, elfoglalták Mokha kikötőjét, és megszerezték a Bab el-Mandeb-szorosban fekvő stratégiai Perim szigetét is. A szoroson keresztül halad a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl közötti hajóforgalom jelentős része, így a húszik előretörése közvetlenül érinti a nemzetközi kereskedelmi útvonalakat.
Szaúd-Arábia így egyszerre két irányból került nyomás alá. A Hormuzi-szoros bizonytalansága miatt egyre fontosabb lett a Vörös-tenger felé vezető olajvezeték, ezt azonban most dróntámadás érte, miközben a jemeni húszik a Vörös-tenger déli kijáratánál foglaltak el újabb stratégiai pontokat. A Reuters szerint az East–West vezetéken az utóbbi időszakban napi több millió hordó olaj haladt át, így tartós kiesése azonnal megjelenhet a nemzetközi energiapiacon.
Trump iráni felelősségre vonatkozó kijelentése egyelőre politikai állítás. Az iraki vizsgálat azt már megállapította, hogy a drónok Irakból indultak, de azt még nem közölték, ki adott parancsot a támadásra, mely csoport hajtotta végre, és volt-e közvetlen iráni irányítás. Az AP szerint Bagdadot egyre nagyobb nyomás éri az Iránhoz kötődő iraki milíciák miatt, miközben több ilyen szervezet tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.
