Tíznapos, amerikai támogatással létrejött tűzszünet lépett életbe Izrael és Libanon között, de a megállapodás már az első pillanatban magában hordozza az újabb összeomlás veszélyét. Miközben a felek hivatalosan a harcok beszüntetéséről beszélnek, az izraeli hadsereg nem vonul ki Dél-Libanonból, a Hezbollah pedig nem állt be nyíltan a megállapodás mögé.
Tíznapos tűzszünet lépett életbe Izrael és Libanon között, de a megállapodás már a kezdetén törékenynek látszik. Az izraeli jelenlét, a Hezbollah hallgatása és a rendezetlen alapkonfliktusok miatt továbbra is kérdés, meddig tarthat a nyugalom.
A Reuters által ismertetett egyezség szerint a fegyvernyugvás április 16-án 21 órakor lépett életbe, első körben 10 napra. A cél, hogy ez idő alatt béketárgyalások induljanak a két ország között. Libanon vállalja, hogy nem engedi a Hezbollahot és más fegyveres csoportokat izraeli célpontok elleni támadásokra, miközben a megállapodás a libanoni állami biztonsági erőket ismeri el az ország védelmének kizárólagos letéteményeseként.
Az egyezség nem kötelezi Izraelt a dél-libanoni kivonulásra, noha izraeli csapatok jelenleg is mélyen bent állomásoznak a térségben. A Reuters szerint az izraeli hadsereg akár 10 kilométerre is benyomult libanoni területre, és ezt egyfajta ütközőzónaként kezeli a Hezbollah elleni védekezés részeként.
Miközben Izrael fenntartja magának a jogot, hogy önvédelemre hivatkozva bármikor fellépjen egy tervezett vagy folyamatban lévő támadás ellen, hasonló jogosítványt a megállapodás nem rögzít Libanon számára. Ez már önmagában is érzékeny pont, különösen úgy, hogy a Hezbollah lefegyverzése sem szerepel egyértelmű kötelezettségként a szövegben, noha ez Izrael egyik fő követelése.
A Hezbollah egyelőre nem dobta el a fegyvert, csak visszafogta a tüzet. A szervezet leállította az izraeli célpontok elleni támadásokat a tűzszünet életbe lépésekor, de nem állt ki nyilvánosan a megállapodás mellett. Egyértelművé tette ugyanakkor: nem fogad el olyan rendezést, amely szabad mozgást biztosít Izraelnek Libanonon belül, és a megszállt területek miatt továbbra is a „ellenállás jogáról” beszél.
A korábbi, 2024-es libanoni tűzszünet sem hozott valódi nyugalmat. A Reuters felidézi: az akkori amerikai közvetítésű alku után Izrael továbbra is végrehajtott csapásokat libanoni célpontok ellen, és az Orvosok Határok Nélkül adatai szerint ezekben a támadásokban 370 ember halt meg Libanonban. Az alapvető viták változatlanok, és egyik fél sem tett olyan engedményt, amely tartós rendezést ígérne.
