A kínai külügy szerint a Hormuzi-szoros blokádja nem szolgálja a nemzetközi közösség érdekeit, ezért minden érintett felet önmérsékletre és politikai rendezésre szólított fel. A Reuters úgy írja: Peking a katonai nyomás helyett diplomáciai megoldást sürget, miközben a szoroson a globális olaj- és gázellátás jelentős része halad át.
Kína élesen bírálta az Egyesült Államok Hormuzi-szoroshoz kapcsolódó blokádlépését, és azt üzente: az ilyen katonai nyomásgyakorlás sérti a nemzetközi közösség közös érdekeit. A Reuters szerint Peking visszafogottságot, diplomáciai megoldást és tartós tűzszünetet sürget, miközben a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala került ismét a feszültség középpontjába.
Kína nyíltan bírálta az Egyesült Államok iráni kikötőkre kiterjesztett tengeri blokádját, és úgy értékelte: az amerikai lépés veszélyes, felelőtlen, valamint tovább növeli a térség feszültségét. A Reuters szerint Peking arra figyelmeztetett, hogy a blokád nemcsak a már így is törékeny helyzetet élezheti tovább, hanem a globális olaj- és gázellátásra is újabb nyomást helyezhet.
A Reuters tudósítása szerint a kínai álláspont központi eleme az, hogy a Hormuzi-szoros biztonsága nem pusztán regionális kérdés, hanem a nemzetközi gazdaság egyik kulcspontja. A szoroson halad át a világ olajszállításának körülbelül egyötöde, ezért minden katonai nyomásgyakorlás vagy korlátozás azonnal globális következményekkel járhat. A hírügynökség azt is kiemelte, hogy a blokád első teljes napján a forgalom ugyan nem állt le, de a térség hajózása továbbra is jóval a háború előtti szint alatt maradt.
Peking diplomáciai úton is jelezte aggályait. A Reuters szerint Wang Yi kínai külügyminiszter az Egyesült Arab Emírségek egyik vezető tisztségviselőjével folytatott egyeztetésén azt hangsúlyozta, hogy a helyzetet politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni, nem pedig újabb katonai lépésekkel. Kína ezzel párhuzamosan visszautasította azokat a vádakat is, amelyek szerint fegyverszállításra készülne Irán felé.
A kínai hangnemet tovább erősítette Hszi Csin-ping megszólalása is. A Reuters szerint a kínai államfő arról beszélt, hogy a Közel-Kelet békéjéhez és stabilitásához a nemzetközi jog következetes érvényesítésére van szükség, és bírálta a kettős mércét, valamint az erőpolitikát. Bár Washington nevét nem mondta ki közvetlenül, üzenete egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy Peking elutasítja a „dzsungel törvényének” visszatérését a nemzetközi politikába.
Kínai közvetlen forrásból is hasonló üzenet olvasható ki. A Global Times április 14-i beszámolója szerint a kínai külügy szóvivője úgy fogalmazott, hogy az amerikai blokádlépések a Hormuzi-szoros térségében a jelenlegi, ideiglenes tűzszüneti helyzetben is „veszélyesek és felelőtlenek”. A lap szerint Peking úgy látja, hogy minden olyan akció, amely újabb katonai nyomást visz a térségbe, tovább rontja a béke esélyeit.
A Xinhua közvetlen anyagai szintén azt mutatják, hogy a kínai sajtó az amerikai lépést destabilizáló tényezőként kezeli. Az állami hírügynökség egyik összefoglalója szerint az amerikai katonai jelzések és a blokád lehetősége eleve növelték a hajózási bizonytalanságot a szorosban, egy másik friss anyag pedig már arról számolt be, hogy iráni kikötőkből induló hajók a korlátozások ellenére is áthaladtak a Hormuzi-szoroson. Ez a kínai olvasatban azt erősíti, hogy az amerikai blokád nem lezárt helyzetet, hanem fokozódó bizonytalanságot eredményezett.
A Reuters szerint Kína összességében nemcsak saját energiaérdekei miatt szólalt meg élesen, hanem azért is, mert attól tart, hogy a konfliktus újbóli eszkalációja az egész világgazdaságot megütheti. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kína korábban az iráni olaj legfontosabb vevője volt, ezért a Hormuzi-szoros körüli katonai nyomás közvetlenül érinti Peking ellátási érdekeit is.
Peking szerint Washington blokádja nem megoldja, hanem mélyíti a válságot. A Reuters és a kínai közvetlen források alapján Kína most azt a politikai önképet próbálja felrajzolni, hogy a Hormuzi-szoros ügyében az Egyesült Államok a katonai nyomás eszközével játszik, miközben Peking a diplomácia, a visszafogottság és a jog oldalán áll.