Tarjányi Péter a ceutai migránshullámról: Valaki megindított 49 ezer embert

Tarjányi Péter szerint nem fogadható el az a magyarázat, hogy egy félreértett spanyol bírósági döntés miatt indult meg egyszerre több tízezer ember Ceuta felé. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a háttérben tudatos szervezés, nyomásgyakorlás és Spanyolország reakciójának tesztelése állhatott.

Tarjányi Péter újabb bejegyzésben tért vissza a Ceutában kialakult migrációs válságra. A biztonságpolitikai szakértő szerint a nyilvánosság elé került magyarázatok nem adnak választ arra, hogyan indulhatott el szinte egyszerre több tízezer ember a Marokkóval határos spanyol város felé.

A spanyol belügyminisztérium adatai szerint körülbelül 49 ezer ember jutott be huszonnégy óra alatt Ceutába szárazföldön és a tengeren keresztül. A spanyol kormány katonai és rendőri erőket vezényelt a területre, a tömeges átkelés során pedig legalább 57 ember életét vesztette. A bejutott emberek nagy része később visszatért Marokkóba.

Ceuta Afrikában fekszik, nem az európai kontinensen

Tarjányi elsőként azt tisztázta, hogy Ceuta földrajzilag nem Európában található.

„Ceuta nem az európai kontinensen van. A város az afrikai kontinensen fekszik, és szárazföldi határa Marokkóval közös.”

Ceuta Spanyolországhoz tartozó autonóm város Észak-Afrika partvidékén. Melillával együtt az Európai Unió két olyan területe közé tartozik, amelynek szárazföldi határa van Afrikában. A két város ugyanakkor különleges határforgalmi szabályok alá esik, és Ceutából nem lehet ellenőrzés nélkül továbbutazni a spanyol szárazföldre.

Tarjányi nem hisz a félreértett bírósági döntésben

A spanyol kormány szerint az embercsempész-hálózatok kihasználták és eltorzítva terjesztették a spanyol legfelsőbb bíróság egyik júliusi döntését. A határozat szerint a tengeren Ceuta vagy Melilla felé tartó, már feltartóztatott embereket nem lehet automatikusan, egyedi eljárás nélkül visszaküldeni.

A spanyol kormány álláspontja szerint az embercsempészek ebből azt a hamis üzenetet terjesztették el, hogy a tengeren érkezőket egyáltalán nem lehet visszaküldeni Marokkóba.

Tarjányi azonban ezt nem tartja elfogadható magyarázatnak.

„A hivatalos magyarázat szerint a migránsok és az embercsempész-hálózatok félreértelmeztek egy spanyol bírósági döntést. Nos, ilyen nincs.”

A szakértő korábbi, embercsempész-hálózatok elleni munkájára hivatkozva azt írta, az ilyen csoportok nem ellenőrizetlen hírekből dolgoznak.

„Küzdöttem embercsempész-csoportok ellen. Pontosan tudom, hogyan működnek. Komoly pénz, logisztika, banki háttér, jogi információgyűjtés és hírszerzés dolgozik mögöttük a nap 24 órájában, mind a kiinduló, mind a célország területén.”

Tarjányi szerint egy professzionális hálózat nem egy félreértett újsághír alapján indít meg emberek tízezreit.

„Egy ilyen hálózat nem félreértett hírek alapján indít meg tízezreket.”

A Reuters beszámolója szerint a közösségi médiában valóban széles körben terjedtek a bírósági döntéssel kapcsolatos félrevezető állítások. Több fiatal hónapok óta készült az útra, úszóleckéket vett, felszerelést szerzett, és az interneten cserélt információkat az útvonalakról. Ez azt mutatja, hogy a tömeges mozgásnak volt előkészítése, de önmagában nem bizonyítja, hogy egyetlen központi szereplő irányította volna az eseményeket.

Miért nem állította meg a tömeget Marokkó?

Tarjányi szerint különösen fontos kérdés, hogyan tudott ekkora tömeg eljutni a határhoz anélkül, hogy a marokkói hatóságok időben megállították volna.

„A helyszíni beszámolók szerint a marokkói oldalon gyakorlatilag senki nem akadályozta meg a tömeg mozgását. Sőt, több beszámoló arra utal, hogy az addigra már együtt mozgó tömeget bizonyos pontokon terelték, segítették.”

A nemzetközi beszámolók szerint a marokkói határőrök az átkelés első szakaszában valóban kevésbé határozottan léptek fel, később azonban rendőröket és katonai egységeket vezényeltek a térségbe, könnygázt és vízágyúkat is bevetettek. A marokkói kormány tagadta, hogy politikai megfontolásból engedte volna át az embereket.

A marokkói állam tudatos részvételét egyelőre nem támasztja alá nyilvánosságra hozott bizonyíték. Az azonban nem előzmények nélküli, hogy a két ország közötti feszültség idején hirtelen meggyengül a határellenőrzés.

2021-ben már megtörtént valami hasonló

Tarjányi emlékeztetett arra, hogy 2021 májusában már kialakult hasonló helyzet Ceutában.

„Ez nem előzmények nélküli esemény. 2021-ben már történt hasonló, akkor több mint 8 ezer ember próbált egyszerre bejutni Ceutába.”

A 2021-es válság idején mintegy nyolcezer ember érkezett Ceutába rövid idő alatt, köztük nagyjából 1500 kiskorú. A marokkói határvédelem akkor azt követően enyhült meg, hogy Spanyolország gyógykezelésre befogadta a nyugat-szaharai Polisario Front vezetőjét. Az esetet széles körben Marokkó Spanyolországra gyakorolt politikai nyomásaként értékelték.

Tarjányi szerint éppen ezért a spanyol és a marokkói hatóságoknak is pontosan tudniuk kellett, milyen gyorsan alakulhat ki újabb tömeges átkelés.

Hová akartak továbbmenni?

A szakértő azt is nehezen hihetőnek tartja, hogy emberek tízezrei úgy indultak volna el Ceuta felé, hogy nem ismerték a város földrajzi és jogi helyzetét.

„Azt pedig végképp nehéz elhinni, hogy tízezrek egyszerre azt gondolták: ha bejutnak Ceutába, akkor már az európai kontinensen vannak, és onnan akadálytalanul mehetnek tovább, egyszerűen azért, mert amikor hátat fordítottak a városnak, ott volt a tenger.”

Tarjányi nyomatékosan hozzátette:

„Ezt ugye senki nem gondolja komolyan?”

Ceuta ugyan Spanyolország és az Európai Unió része, földrajzilag azonban Afrikában fekszik. A várostól a spanyol szárazföld csak tengeren vagy légi úton érhető el, és az utazókat ismételt határellenőrzésnek vethetik alá. A spanyol hatóságok szerint a most bejutott emberek közül senki nem jutott tovább a kontinentális Spanyolországba.

„Tudatos nyomásgyakorlás volt, egyben egy teszt is”

Tarjányi következtetése szerint a ceutai események nem spontán módon alakultak ki.

„Összességében szerintem itt nem spontán esemény történt. Szerintem ez egy tudatos nyomásgyakorlás volt, egyben egy teszt is.”

A szakértő úgy látja, egy ekkora tömeg megindulása mögött szükségszerűen megjelenik a szervezés és valamilyen konkrét érdek.

„A biztonságpolitikában az ilyen méretű események ritkán a véletlen művei. Ahol egyszerre tízezrek mozdulnak meg, ott általában szervezés, érdek és cél is van.”

Tarjányi korábbi bejegyzésében azt írta, a háttérben álló szereplők azt is megfigyelhették, milyen gyorsan reagál Spanyolország, mikor vezénylik ki a hadsereget, mit tesz az Európai Unió, és hol vannak a határvédelem gyenge pontjai. Újabb elemzését azzal zárta, hogy a nyilvánosság nem a történet valódi hátterét látja.

„Ezért gondolom azt, hogy a történetnek nem azt a részét látjuk, ami valóban történt. Tehát nem ez a valóság.”

Marokkó egyelőre nem adott részletes magyarázatot arra, hogyan juthatott több tízezer ember rövid idő alatt a határ közelébe. A rabati kormány nem ismerte el, hogy szándékosan enyhítette volna az ellenőrzést, miközben a spanyol fél később már a marokkói hatóságok együttműködéséről beszélt. A tömeg első órákban tapasztalt akadálytalan mozgása azonban továbbra is az ügy egyik legfontosabb tisztázatlan kérdése.

Forrás: Tarjányi Péter Facebook bejegyzése l Reuters