A Paks II. új blokkjait úgy tervezték, hogy rendkívül alacsony Duna-vízállás mellett is üzemképesek maradjanak – ezt közölte hétfőn Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója. A kijelentés különösen azért került előtérbe, mert a nyár végén a jelenlegi Paksi Atomerőmű működését komolyan korlátozta a Duna rekordalacsony vízszintje. A hazai hivatalos adatok szerint közben a Paks II. építése nem állt le: szeptember második hetében újabb 2010 köbméter betont öntöttek az 5. blokk nukleáris szigetének alaplemezébe.
A Duna vízállása idén nyáron valóban rendkívüli helyzetet okozott Pakson. Az MVM Paksi Atomerőmű hivatalos tájékoztatása szerint július 27-én –106 centiméteres vízállást mértek, ami minden addigi rekordot megdöntött a térségben. A tartós szárazság és a kánikula miatt a Duna vízhozama is drasztikusan visszaesett, miközben a blokkok hűtésére használt és a folyóba visszabocsátott víz hőmérsékletére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat is be kellett tartani. Emiatt júniusban és júliusban több alkalommal vissza kellett venni a blokkok teljesítményét.
A helyzet augusztus elején tovább romlott. Az atomerőmű közlése szerint az 1., a 3. és a 4. blokkot le kellett állítani, a 2. blokk pedig egy ideig mindössze 50 százalékos teljesítményen üzemelt. Az erőmű szakemberei arra is felkészültek, hogy szükség esetén az utolsó működő blokkot is leállítják. Erre végül nem került sor, mert a Duna vízszintje emelkedni kezdett, és augusztus 10-én megkezdhették a 2. blokk fokozatos visszaterhelését.
A működés stabilizálásában a Duna vízszintjének emelkedése mellett műszaki beavatkozás is szerepet kapott. Az MVM Paksi Atomerőmű közlése szerint fenékküszöb építése segítette a biztonságos és tartós üzemeltetés feltételeinek helyreállítását. Augusztus 22-én már megkezdődött a korábban leállított blokkok visszaindítása, majd augusztus 23-án az 1., augusztus 24-én pedig a 3. blokk is ismét névleges teljesítményen működött.
Ez ad különös súlyt a Roszatom mostani kijelentésének. A vállalat szerint a Paks II.-be tervezett új VVER-blokkok esetében már eleve számoltak a szélsőségesen alacsony vízállással. A lényeg az, hogy az új erőmű működése ne legyen ugyanúgy kiszolgáltatva egy rendkívüli aszályos időszaknak, mint a jelenlegi blokkoké. A részletes műszaki megoldások értékelése azonban továbbra is a magyar hatóságok feladata lesz, ezért a Roszatom állítása önmagában még nem tekinthető végleges hazai műszaki következtetésnek.
A beruházás közben tényleges kivitelezési szakaszban van. A Paks II. Zrt. hivatalos oldala szerint az 5. blokk alapozása február 5-én kezdődött meg, július végére pedig elindult a reaktorépület alaplemezének kivitelezése. A legfrissebb közlés szerint szeptember második hetében 30 órán keresztül megszakítás nélkül dolgoztak, 180 szakember bevonásával. A mostani ütemben 2010 köbméter, C35/45 szilárdsági osztályú bazaltbeton került az alaplemezbe, amelyet korábban 670 tonna betonacél beépítése előzött meg.
A Paks II. hivatalos projektoldala szerint az 5. blokk alaplemezét szakaszosan alakítják ki, az alap pedig átlagosan három méter vastag lesz. A beruházás kronológiája azt is rögzíti, hogy a projekt 2026 elejére már ténylegesen építési fázisba lépett, miközben a 6. blokk területén is folytatódtak a földmunkák.
A mostani vita tehát két, egymással szorosan összefüggő kérdésről szól. Az egyik az, hogy a jelenlegi paksi blokkok mennyire érzékenyek a szélsőséges Duna-vízállásra, a másik pedig az, hogy az új Paks II. blokkok valóban képesek lesznek-e hosszabb távon biztonságosan működni hasonlóan alacsony vízszint mellett is. A nyári események azt már megmutatták, hogy a vízellátás és a hűtés kérdése nem elméleti probléma, hanem a paksi atomerőmű mindennapi üzemét is közvetlenül befolyásolhatja.
A következő időszakban ezért várhatóan nemcsak az építkezés újabb mérföldkövei kerülnek fókuszba, hanem az is, milyen részletes műszaki megoldással biztosítják majd az új blokkok hűtését extrém alacsony Duna-vízállás esetén. A Paks II. építése mindenesetre folytatódik, és a szeptemberi betonozási munkák alapján az 5. blokk kivitelezése újabb szakaszába lépett.
Forrás: Paks II. Zrt., MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
