Sulyok Tamás szombat este jelentette be, hogy aláírta az Országgyűlés által elfogadott alaptörvény-módosítást. Ennek értelmében vasárnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása, az államfői jogköröket pedig átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A módosítással a képviselői cikluskorlát is hatályba lép.
Sulyok a döntését azzal indokolta, hogy az alkotmánymódosítást tartalmi kifogás miatt sem vissza nem küldheti az Országgyűlésnek, sem az Alkotmánybíróság elé nem viheti. Szerinte két lehetősége maradt: aláírni a módosítást, vagy az aláírás megtagadásával maga is megsérteni az Alaptörvényt.
„Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.”
Az államfő hozzátette: jogi lehetőségeinek és lelkiismeretének mérlegelése után teljesíti az Alaptörvényben foglalt kötelezettségét.
„Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”
Sulyok szerint az aláírás azt bizonyítja, hogy elnöki megbízatásának végéig betartotta az Alaptörvényt. A módosításért és annak következményeiért ugyanakkor kizárólag a parlament alkotmánymódosító többségét tette felelőssé.
„Súlyos és szégyenteljes történelmi példa”
Sulyok Tamás a videóüzenetben élesen bírálta azt az eljárást, amellyel a parlamenti többség megszüntette a mandátumát. Azt mondta, az Alaptörvény tizenhetedik módosítása egyetlen mondattal mozdítja el a hivatalban lévő köztársasági elnököt.
„Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.”
Az államfő szerint az alkotmányos intézmények csak akkor tudják ellátni feladatukat, ha kölcsönösen tiszteletben tartják egymás hatásköreit. Úgy értékelte, hogy vele szemben nem ez történt: lemondását követelték, elmozdítással fenyegették, majd a mandátumát alkotmánymódosítással szüntették meg.
Sulyok ezért korábban nem volt hajlandó önként távozni.
„A lemondásomat követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott: a hivatalban maradást.”
Magyar Péter már a választások előtt arról beszélt, hogy kormányra kerülve kezdeményezik Sulyok Tamás és több közjogi vezető távozását. A választás után ismét lemondásra szólította fel az államfőt, majd a kormány az Alaptörvény módosítása mellett döntött. Sulyok május végén a Velencei Bizottsághoz fordult a konfliktus és az elmozdítására irányuló törekvés miatt.
Nem küldhette tartalmi vizsgálatra az Alkotmánybírósághoz
Sulyok a videóban részletesen beszélt arról is, miért nem tudta jogi úton megakadályozni a módosítás hatálybalépését. Az államfő szerint egy elfogadott törvénnyel szemben vannak alkotmányos eszközei, az alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban sem a köztársasági elnök, sem az Alkotmánybíróság nem végezhet tartalmi kontrollt.
„Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.”
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a parlament a szükséges többséggel és szabályos eljárásban módosítja az Alaptörvényt, az államfő akkor sem utasíthatja el annak aláírását, ha a tartalmát a jogállamisággal vagy a hatalommegosztással ellentétesnek tartja.
Sulyok közlése szerint éppen ez kényszerítette arra, hogy aláírja a saját megbízatását megszüntető rendelkezést.
Sulyok szerint megszűnt az államfő rendszerváltás utáni függetlensége
A leköszönő köztársasági elnök úgy értékelte, hogy a módosítás nemcsak az ő mandátumáról szól, hanem hosszú távú precedenst teremt. Álláspontja szerint ettől kezdve bármely parlamenti kétharmad alkotmánymódosítással távolíthat el egy olyan államfőt, aki politikailag kényelmetlenné válik számára.
„A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik.”
Sulyok ennél is tovább ment, és azt mondta, hogy a rendszerváltás után létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Ez az államfő alkotmányjogi és politikai értékelése; nem bírósági vagy alkotmánybírósági döntés.
A parlamenti többség ezzel szemben arra hivatkozik, hogy kétharmados felhatalmazással rendelkezik az Alaptörvény módosítására, és a korábbi rendszerhez kötődő közjogi vezetők lecserélését politikai programjának részeként már a választások előtt meghirdette. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint Magyar Péter a választási győzelem után többször felszólította Sulyokot a lemondásra, majd a sikertelen egyeztetések után jelentette be a módosítást.
Vasárnaptól Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket
A módosítás hatálybalépésével Sulyok Tamás megbízatása vasárnap megszűnik. Az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői feladat- és hatásköröket.
Sulyok a videóüzenetét nem politikai támadással, hanem személyes hangú felhívással zárta:
„Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz.”
Végül arra kérte a magyarokat, becsüljék meg mindazt, ami összetartja őket:
„Szeressük Magyarországot!”
Dr. Sulyok Tamás közleménye
Forrás: Sulyok Tamás Facebook oldala
Tisztelt Honfitársaim!
A magyar csodálatos nép, Európa erős és nagyszerű nemzete. Ez a nép számos nehézségen esett már át, de minden küzdelmében biztos pillérekre tudott támaszkodni. Az egyik ilyen biztos pillér az ezeréves alapokon nyugvó magyar jogfejlődésből adódott.
A jog szeretete és tisztelete az én életemet is annak minden szakaszában meghatározta, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
A jogállamiság mindenekelőtt a jog tiszteletét jelenti, azaz a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett.
Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve. Ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország Országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.
Az állami szervek és az államhatalom fő képviselőinek kiemelt felelőssége a kölcsönös tisztelet és az ezen alapuló együttműködés. Ez az emberi viszonyokban mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletét jelenti, az intézmények közötti viszonyban pedig egymás alkotmányos szerepének, hatásköreinek tiszteletben tartását. Csak így tudja minden állami szerv betölteni saját alkotmányos szerepét és küldetését.
Ezek az elvek egyben az európai kultúrához illő, civilizált és jogállami működés alapjai. Ezzel ellentétes út, ha a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülésével kívánja elérni céljait. A lemondásomat követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott: a hivatalban maradást.
Az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.
A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az Alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az Alaptörvény módosításában látta.
A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre.
Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt a magyar alkotmány, az Alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról is.
Nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.
A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.
Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem.
Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.
Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.
Tisztelt Magyar Honfitársaim!
Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes.
Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!
