Megosztás az X-en
Az Európai Bizottság új dohányipari szabályozása komoly hatással lehet Magyarországra is. A javaslat a nikotinpárnákat a hagyományos dohánytermékekkel azonos szigor alá vonná, ami veszélybe sodorhatja a Pécsen működő, világszinten is jelentős svéd–magyar gyártóközpont jövőjét és a hazai beruházások megtérülését.
Magyarország az utóbbi években fontos szereplővé vált a nikotinpárna-gyártásban. A Pécsen épülő új üzem a világ egyik legnagyobb termelőközpontjává válhat, amely több száz munkahelyet és jelentős exportkapacitást biztosít. A befektetés kulcsfontosságú eleme Magyarország iparfejlesztési stratégiájának, ezért minden olyan uniós intézkedés, amely szigorítaná a piacot, közvetlen gazdasági hatást gyakorolhat az országra.
Az uniós terv – egységesítés és szigorítás
A Bizottság 2025-ben benyújtott javaslata a dohánytermék-irányelv kiterjesztését célozza, amelynek fő pontjai:
- a nikotintartalmú, de dohánymentes termékek (pl. nikotinpárnák, nikotinos spray-k) bevonása a szabályozás hatálya alá;
- kötelező egészségügyi figyelmeztetések, csomagolási korlátozások és reklámtilalmak bevezetése;
- egységes minimum jövedéki adókulcs előírása minden tagállamban.
A Bizottság szerint az intézkedések célja a fiatalok nikotinhoz való hozzáférésének csökkentése és a nem szabályozott piacok visszaszorítása. A javaslat biztosítani kívánja, hogy az új termékek ne élvezzenek kedvezőbb feltételeket a hagyományos dohányhoz képest.
Kritikus hangok és piaci aggodalmak
Több tagállam – köztük Svédország, Dánia és Magyarország – szerint a javaslat ellentétes az ártalomcsökkentés elvével, hiszen a füstmentes termékek kevésbé káros alternatívát kínálnak a dohányosok számára. Az iparági szereplők arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás visszavetné az innovációt, a kisebb gyártók működését pedig ellehetetlenítené.
Emellett piaci torzulások is várhatók: a nagy dohányipari vállalatok könnyebben tudnának alkalmazkodni a drágább engedélyezési és adózási feltételekhez, míg a kisebb szereplők versenyhátrányba kerülnének.
Magyarország helyzete
Ha a javaslat életbe lép, a magyarországi üzemekre szigorúbb engedélyezési, csomagolási és adózási előírások vonatkoznának. Az exportpiacokat az új uniós minimumadó és a forgalmazási korlátozások nehezítenék, miközben a befektetések megtérülése is bizonytalanná válna.
A helyzet komoly: Magyarország 2040-re füstmentes ország szeretne lenni, összhangban az uniós egészségpolitikai célokkal. Az új szabályozás azonban épp azokat az innovatív technológiákat hozhatja nehéz helyzetbe, amelyek a füstmentes jövőt szolgálnák.