Nagykanizsáról indult, a Broadway és Hollywood világában vált legendává Romberg Zsigmond, akinek dallamai az amerikai zenés színház történetének meghatározó részévé váltak. A magyar származású zeneszerző halálának 75., édesapja, Rosenberg Ádám halálának 100. évfordulóján különleges kulturális rendezvénnyel emlékeztek meg a család zenei örökségéről Nagykanizsán. A Medgyaszay-házban tartott teltházas esten Ivan Pernicki horvát zongoraművész koncertje, William A. Everett amerikai zenetudós közreműködése és Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnökének előadása idézte fel azt a kivételes életutat, amely Szlavóniától a Broadway világhírű színpadáig vezetett.
A Magyar Hollywood Tanács küldetésszerűen foglalkozik a Hollywoodban világhírre szert tett magyar származású nagyságokkal. Természetes tehát, hogy Nagykanizsa és a horvátországi Belistye városa közös kulturális rendezvényének egyik meghatározó szereplője lett. A Medgyaszay-házban nagy sikerrel lebonyolított, teltházas program középpontjában két, magyar gyökerekkel rendelkező alkotó életműve állt, akiknek története Szlavóniától egészen a Broadway világáig vezetett. A rendezvény első részében „Szlavóniától a Broadwayig: Rosenberg Ádám és Sigmund Romberg, apa és fia zenei világa” címmel került sor egy ünnepélyes zongorakoncertre. A művek Ivan Pernicki horvát zongoraművész előadásában szólaltak meg, a zenetörténeti hátteret William A. Everett, a University of Missouri-Kansas City (UMKC) Conservatory zenetudományi emeritus professzorának kommentárjai tették teljesebbé.
A koncertet követően Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács Egyesület elnöke tartott előadást „Magyarok Hollywoodban – Sigmund Rombergre emlékezve” címmel. Az előadás a világhírű zeneszerző életét és munkásságát idézte fel. A Horváth Jácint nagykanizsai polgármester által megnyitott rendezvény nemcsak zenei élményt kínált, hanem kultúrtörténeti utazásra is invitálta a résztvevőket, bemutatva egy különleges családi örökséget és annak nemzetközi hatását.
Rosenberg Ádám (Adam Rosenberg) a világhírű zeneszerző, Sigmund Romberg édesapja volt, aki maga is rendkívül sokoldalú zenei tehetséggel és szervezőkészséggel megáldott művészemberként élt. Bár fia világhírű karrierje beárnyékolta az övét, ő rakta le Sigmund Romberg zenei neveltetésének alapjait, és aktív formálója volt a korabeli vidéki kulturális életnek. Az 1880-as években Nagykanizsán élt és alkotott. Rendkívül aktív tagja volt a helyi társasági életnek: magán-zeneiskolát vezetett, hangszerkereskedést üzemeltetett, zongoristaként koncertezett, valamint kórusokat és zenekarokat szervezett. Rosenberg Ádám halálának 100. évfordulója idén egybeesett fia, Sigmund Romberg halálának 75. évfordulójával. A szülőváros, Nagykanizsa méltó megemlékezést tartott ebből az alkalomból. Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke hangsúlyozta is, hogy valójában erkölcsi kötelesség megemlékezni olyan emberekről, különösen Sigmund Rombergről, aki a magyar kulturális értéktár része, és büszkéknek kell lennünk rá.
Bár Amerikában a mai napig a műfaj óriásaként és a „magyar kultúra exkluzív nagyköveteként” emlegetik, itthon a szélesebb közönség csak az utóbbi években kezdi újra felfedezni munkásságát.
Sigmund Romberg úttörő szerepet játszott Hollywoodban a hangosfilm hajnalán: ő volt az egyik első olyan neves Broadway-zeneszerző, aki átültette a nagyszabású zenés színpadi műfajokat a filmvászonra. Amikor a filmipar az 1920-as évek végén felfedezte a hangot, a stúdióknak égető szükségük volt olyan képzett komponistákra, akik képesek voltak fülbemászó és dramaturgiailag erős dallamokat írni.
Az amerikai közönség és a zenetörténet az amerikai operett egyik legnagyobb és legmeghatározóbb alakjaként tartja számon a magyar származású Romberg Zsigmondot (Sigmund Romberg).
Bár klasszikus európai zenei képzettséggel érkezett az Egyesült Államokba, a megítélése rendkívül pozitív és ikonikus.
- A bécsi operett amerikanizálója: Romberg zsenialitása abban rejlett, hogy a tradicionális, romantikus és gáláns bécsi operettstílust sikeresen adaptálta és szabta rá az amerikai közönség ízlésére.
- A Broadway aranykorának egyik királya: Az 1920-as évek Amerikájában – a jazz és a modernebb musicalek hajnalán – Romberg képes volt csúcsra járatni az ultraromantikus operettet. Olyan gigantikus és máig játszott Broadway-sikerek fűződnek a nevéhez, mint a The Student Prince (Diákherceg, 1924), a The Desert Song (A sivatag dala, 1926) vagy a The New Moon (Új hold, 1928). A The Student Prince a korabeli Broadway történetének egyik legnagyobb kasszasikere lett.
- A „Great American Songbook” alapköve: Bár maguk a komplett operettek a 30-as évektől kezdve fokozatosan veszítettek a népszerűségükből a zenés vígjátékokkal szemben, a dalaiból (mint például a „When I Grow Too Old to Dream” vagy a „Will You Remember?”) az amerikai popkultúra örökzöld slágerei, úgynevezett sztenderdjei (show tunes) lettek. A legnagyobb amerikai kiadók (mint a Columbia vagy a Capitol) a mai napig újra és újra kiadják a műveit.
- Nemzeti kulturális örökség: Amerikában akkora tisztelet övezi, hogy 1954-ben (három évvel a halála után) Hollywood egy nagyszabású életrajzi filmet is készített róla Deep in My Heart címmel, ahol José Ferrer alakította a zeneszerzőt. 1970-ben pedig hivatalosan is beiktatták a Dalszerzők Hírességeinek Csarnokába (Songwriters Hall of Fame).
Összességében az amerikaiak úgy tekintenek rá, mint arra a zenei zsenire, aki hidat képezett az európai klasszikus dallamvilág és a modern amerikai zenés színház között, megalapozva a későbbi Broadway-musicalek sikerét.
Bár Romberg mindvégig megmaradt New York-i Broadway-szerzőnek, Hollywoodban betöltött szerepével bizonyította, hogy az európai gyökerű, klasszikus hangszerelésű dallamoknak a mozivásznon is helyük van, és ezzel komoly hatást gyakorolt a korai hollywoodi film musical-aranykorára.
Romberg szerves része volt annak a monumentális és meghatározó emigráns hullámnak, amelyet a történelem csak „hollywoodi magyarokként” ismer. Bár Romberg karrierje elsősorban a New York-i Broadway skatulyájába tartozott, zeneszerzői munkássága, sikerei és kapcsolati hálója ezer szállal kötötte őt a nyugati parti filmfőváros magyar kolóniájához.
Amikor Hollywood hangosfilm-forradalma az 1920-as évek végén és az 1930-as években elindult, a stúdióknak égető szükségük lett minőségi dallamokra és zeneszerzőkre. Olyan hollywoodi alapító atyák, mint Adolf Zukor (Paramount) vagy William Fox (Fox Film Corporation), azonnal felismerték a Broadwayt már meghódító Romberg zsenialitását.
A két világháború közötti Los Angelesben és New Yorkban a magyar művészvilág rendkívül összetartó klikket alkotott. Romberg rendszeresen mozgott abban az értelmiségi körben, ahol Korda Sándor, Curtiz Mihály (Kertész Mihály), Lugosi Béla vagy éppen a forgatókönyvírók és producerek cseréltek eszmét. Egymás munkáit segítették, adaptálták és menedzselték. Bár közvetve, de a popkulturális emlékezet része, hogy Romberg fülbemászó, ritmikus Broadway- és hollywoodi dallamaira épült fel a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió legendás rajzfilmsorozata, a Tom és Jerry zenei kísérete. Az MGM zenei részlegét és a korszak animációs zeneszerzését szintén jelentős részben európai/magyar gyökerű zenészek dominálták.
Sigmund Romberg életútja bővelkedett váratlan fordulatokban, a mérnöki tanulmányoktól a ceruzagyári munkán át egészen a világhírig. Karrierje tele volt izgalmas anekdotákkal, amelyek jól mutatják céltudatosságát és a korabeli művészvilág működését. Szülei nem akarták, hogy megélhetési zenész legyen, ezért Bécsbe küldték egyetemre, hogy mérnöki diplomát szerezzen. Romberg azonban a kötelező órák helyett a bécsi zenei életbe vetette bele magát, és titokban zeneszerzést tanult. Amikor 1909-ben megérkezett az Egyesült Államokba, nem a zongorája, hanem a két keze tartotta el. Első munkahelye egy New York-i ceruzagyár volt, ahol minimális fizetésért dolgozott, mielőtt sikerült elhelyezkednie kávéházi zongoristaként. 1928-ban a kor két zenei óriása összefogott. Romberg és a jazzkorszak ikonja, George Gershwin közösen írták meg a Rosalie című Broadway-musical zenéjét. Bécsi évei alatt és a későbbi európai látogatásai során szoros barátságot ápolt a korszak legnépszerűbb magyar és osztrák operettszerzőivel, Lehár Ferenccel és Kálmán Imrével. Az ő bécsi stílusuk inspirálta Romberget arra, hogy ezt a dallamvilágot meghonosítsa Amerikában.
Romberg belistyei kapcsolatát nem mindenki ismeri. Ez a kapcsolat a zeneszerző gyermekkorára, formálódó zenei éveire, valamint édesapja szakmai karrierjére vezethető vissza. Bár Romberg Nagykanizsán született, szinte a teljes gyermek- és fiatalkorát Belistyében töltötte, így a település a művész identitásának és korai zenei neveltetésének igazi bölcsője. Romberg születése után alig egy évvel, 1888–1889-ben a Rosenberg család Belistyére költözött. Édesapja, Rosenberg Ádám ugyanis a Dráva folyó partján fekvő településen kapott munkát: a neves Gutmann cég helyi fűrészüzemének és fafeldolgozójának gazdag és befolyásos igazgatója lett. Romberg ebben a virágzó szlavóniai kisvárosban nőtt fel, ahol édesapja (aki maga is tehetséges amatőr zenész volt) ösztönzésére hatévesen hegedülni, nyolcévesen pedig zongorázni tanult. Itt végezte el az elemi iskolát is, mielőtt a közeli Eszékre (Osijek) ment volna gimnáziumba. Belistye városa a mai napig rendkívül büszke világhírű neveltjére. A település művelődési háza a Centar za kulturu Sigmund Romberg (Sigmund Romberg Kulturális Központ) nevet viseli. Emellett immár évtizedes hagyomány, hogy ősszel megrendezik a Rombergove glazbene večeri (Romberg Zenei Esték) nevű nagyszabású fesztivált a zeneszerző tiszteletére.
Mivel Romberg összeköti a két várost, Nagykanizsa és Belistye önkormányzata szoros kulturális partnerséget ápol egymással. „Szlavóniától a Broadwayig” címmel közös Rosenberg–Romberg Kulturális Projektet és koncertsorozatokat hoztak létre. Ennek mostani állomásán vett részt a Magyar Hollywood Tanács is.
Már terveződnek a 2027-es „Romberg-programok”, amelyekben Nagykanizsa és Belistye mellett a Magyar Hollywood Tanács is aktív szerepet kíván játszani.
Sigmund Romberg emléke tehát él tovább…
