Újabb fordulatot vett a franciaországi kibertámadások ügye: november 10-én Párizs bekérette Irán nagykövetét, Jean-Noël Barrot külügyminiszter pedig közölte, hogy Franciaország akár nyilvánosságra sem hozott válaszlépéseket is tehet. A francia hatóságok az iráni Forradalmi Gárdához kötnek egy októberi szabotázsakciót, amely több mint hétszáz szupermarket hűtőrendszerét érintette, legalább tizenöt helyen tüzet okozott, és több tízmillió eurós élelmiszerkárt eredményezett. A vizsgálat során kisebb vízerőműveket ért támadásokra is fény derült, november elején pedig vérbankok hűtőberendezéseit próbálták manipulálni. Utóbbi támadási kísérletek elkövetőit egyelőre nem azonosították bizonyítottan az iráni csoporttal.
Franciaország határozott válaszra készül az októberben végrehajtott nagyszabású kibertámadás miatt, amelynek következtében országszerte szupermarketek százainak hűtőberendezései váltak használhatatlanná, jelentős élelmiszerkészletek mentek tönkre, és több üzletben tűz keletkezett. Jean-Noël Barrot külügyminiszter november 10-én, kedden a Franceinfo műsorában arról beszélt, hogy Párizs minden szükséges és arányos intézkedést mérlegel, beleértve azokat is, amelyekről a nyilvánosságot nem feltétlenül tájékoztatják.
Kedden Irán franciaországi nagykövetét is bekérették, ezzel hivatalosan tiltakozva az október 11-ről 12-re virradó éjszakán végrehajtott támadás miatt. A párizsi hatóságok az Iszlám Forradalmi Gárdához kapcsolódó kiberegységet tartják felelősnek a történtekért, és a diplomáciai lépéseken túl európai uniós szankciókat is kezdeményeznének az érintett iráni személyekkel és szervezetekkel szemben.
Barrot szerint a szabotázsakció rendkívüli mérete és agresszivitása olyan választ indokol, amely nemcsak a feltételezett elkövetőkkel szemben jelent fellépést, hanem másokat is elrettenthet a hasonló támadásoktól. Párizs ezért már nem pusztán informatikai incidensként kezeli az ügyet, hanem olyan szándékos beavatkozásként, amely Franciaország gazdasági és biztonsági érdekeit is veszélyeztette.
A francia Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség, az ANSSI november 9-én nyilvánosságra hozott vizsgálata közben újabb részleteket tárt fel a támadássorozatról. A szakértők megállapításai szerint a behatolások nem korlátozódtak a kereskedelmi hűtőberendezésekre: kisebb francia vízerőművek Schneider Electric gyártmányú ipari vezérlőrendszereit is célba vették. Ezeknél a létesítményeknél mérsékelt hatásokat észleltek, a történtek azonban rámutattak arra, hogy a nem megfelelően védett digitális eszközökön keresztül akár az energetikai infrastruktúra működésébe is be lehet avatkozni.
A vizsgálat más élelmiszeripari létesítmények érintettségét is feltárta. Nagy áruházláncok mellett kisebb húsüzletek, egy vágóhíd és élelmiszer-feldolgozó szövetkezetek rendszereiben is történtek behatolások. Az elkövetők nem egyszerűen adatokat próbáltak megszerezni vagy informatikai szolgáltatásokat megbénítani, hanem távolról változtatták meg az ipari berendezések működését, ami közvetlen fizikai károk kialakulásához vezethetett.
Hétszáz szupermarketet érintett az októberi támadás
Az ügy előzménye az október 11-ről 12-re virradó éjszakán végrehajtott nagyszabású kibertámadás, amelyről az Esti Hírlap korábban már beszámolt. Ismeretlen elkövetők kereskedelmi hűtőberendezések vezérlőrendszereibe jutottak be, majd az interneten keresztül megváltoztatták azok működési beállításait. Franciaország mintegy tízezer szupermarketjéből több mint hétszázat érintett az akció, amely rövid idő alatt jelentős károkat okozott az élelmiszer-kereskedelemben.
Egyes üzletekben olyan magasra emelték a hűtőberendezések hőmérsékletét, hogy azok túlmelegedtek, és több helyen tűz is keletkezett. A beszámolók szerint legalább tizenöt ilyen esetet regisztráltak. Miközben a tűzesetek körülményeit vizsgálták, az áruházak dolgozóinak hatalmas mennyiségű megromlott élelmiszert kellett eltávolítaniuk a polcokról és a hűtőkből. Húsok, fagyasztott termékek, fagylaltok és más, állandó hűtést igénylő árucikkek váltak fogyasztásra alkalmatlanná.
Az érintett kereskedelmi láncok között szerepelt a Carrefour, a Monoprix, az Intermarché és a Coopérative U is. A károk pontos összegét még vizsgálják, a francia külügyminisztérium november 9-i közlése szerint azonban az élelmiszerveszteség több tízmillió euróra tehető. A közvetlen anyagi kár mellett a kereskedőknek a berendezések ellenőrzésével, javításával és a megsemmisült készletek pótlásával is számolniuk kellett.
Különösen aggasztóvá teszi a történteket, hogy a támadásokhoz nem feltétlenül volt szükség rendkívül összetett informatikai módszerekre. A kiberbiztonsági szakemberek szerint több érintett berendezés nem megfelelően védett, az internetről közvetlenül elérhető vezérlőrendszerrel működött. A gyenge hozzáférésvédelem és a sérülékeny szoftverek megkönnyíthették az illetéktelen behatolást, így a hackerek akár nagy távolságból is beavatkozhattak a hűtési folyamatokba.
A francia kiberbiztonsági hatóság vezetője korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az ipari berendezések internetes elérhetősége önmagában is jelentős kockázatot hordoz, amennyiben azt nem kíséri megfelelő védelem. Az októberi eset különösen érzékletesen mutatta meg ennek következményeit: egy digitális behatolás nemcsak az informatikai hálózatot érintette, hanem élelmiszerek tömeges megromlásához, berendezések károsodásához és tüzek kialakulásához is vezetett.
Az iráni Forradalmi Gárdához vezettek a digitális nyomok
Franciaország november 9-én jelentette be hivatalosan, hogy az iráni Forradalmi Gárdához kötött hackercsoportot azonosította az októberi kibertámadás feltételezett elkövetőjeként. Laure Beccuau párizsi főügyész közlése szerint büntetőeljárás indult a Shahid Kaveh nevű iráni kiberegység tevékenységével kapcsolatban, amelyet a francia hatóságok az Iszlám Forradalmi Gárda elektronikai és kiberközpontjához kötnek.
A nyomozás három feltételezett közreműködőre, Hamid Reza Lashgarianra, Reza Salarvandra és Mahdi Lashgarianra is kiterjed. A párizsi ügyészség nemzetközi elfogatóparancsok kiadását kezdeményezte ellenük, miközben a hírszerzési és kiberbiztonsági szervek tovább vizsgálják a támadások előkészítésének, irányításának és végrehajtásának körülményeit.
A francia hatóságok nem kizárólag a támadások után hátramaradt IP-címek alapján jutottak az iráni kapcsolatra utaló következtetésre. Szakértőik megvizsgálták az alkalmazott informatikai infrastruktúrát, a behatoláshoz használt eszközök jellemzőit és a perzsa nyelv használatára utaló digitális nyomokat. Elemzésük kiterjedt azokra az internetes felületekre is, amelyeken a csoporthoz kapcsolható szereplők a kiberműveletekkel foglalkoztak.
A Shahid Kaveh egységet korábban ipari vezérlőrendszerek ellen irányuló támadásokkal is összefüggésbe hozták. A most feltárt technikai adatok és a korábbi műveletekkel mutatkozó hasonlóságok alapján a francia hatóságok úgy vélik, hogy az októberi szabotázsakció mögött iráni állami kötődésű szereplők álltak.
A felelősség megállapítása ugyanakkor jelenleg a francia hatóságok hivatalos álláspontját jelenti. A büntetőeljárás még nem zárult le, a megnevezett személyek bűnösségéről bíróság nem döntött, és november 10-ig az elfogásukról sem érkezett megerősített tájékoztatás.
Vérbankokat is célba vettek, Európa más országaiban is jelentkeztek támadások
Miközben a francia hatóságok az októberi szabotázsakció elkövetőit próbálták azonosítani, november elején újabb, hasonló módszerrel végrehajtott támadási kísérleteket észleltek. Ezúttal már vérkészítmények tárolására szolgáló létesítmények hűtőrendszereinél is megpróbáltak beavatkozni a működési beállításokba. Három francia vérbankban észleltek ilyen próbálkozást, de a szükséges intézkedéseket még időben megtették, így sem a vérkészítményekben, sem a mintákban nem keletkezett kár.
Az egészségügyi létesítmények érintettsége különösen súlyos kérdéseket vet fel. A vérkészítmények megfelelő hőmérsékleten történő tárolása elengedhetetlen ahhoz, hogy azok biztonságosan felhasználhatók maradjanak a betegellátásban. Míg a kereskedelmi hűtőberendezések elleni támadások jelentős gazdasági veszteséget és élelmiszer-pazarlást okoztak, addig egy egészségügyi hűtőrendszer tartós meghibásodása már a kórházi ellátás biztonságát is veszélyeztethetné.
Egyelőre azonban nem bizonyított, hogy a vérbankok ellen novemberben megkísérelt támadásokat ugyanaz az iráni csoport hajtotta volna végre, amelyet a francia hatóságok az októberi szabotázsakcióval hoztak összefüggésbe. A két támadássorozat között módszertani hasonlóságok mutatkoznak, az elkövetők azonosságát azonban a nyomozás eddigi eredményei nem igazolják.
Franciaország mellett Európa más országaiból is érkeztek jelentések rendellenesen felmelegedő hűtőberendezésekről és megsemmisült élelmiszerkészletekről. Az Esti Hírlap november 2-i beszámolója már részletesen ismertette a Belgiumban, Észtországban, Írországban, Finnországban, Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban jelentkező támadásokat. Egyes üzletekben a hőmérsékletet egészen 50 Celsius-fokig emelték, aminek következtében rövid idő alatt nagy mennyiségű élelmiszer vált fogyasztásra alkalmatlanná.
Az európai esetek közötti lehetséges összefüggéseket tovább vizsgálják. A francia hatóságok eddigi, iráni felelősségre vonatkozó megállapításai kifejezetten az októberben, Franciaországban végrehajtott szabotázsakcióra vonatkoznak, ezért azokat nem lehet automatikusan kiterjeszteni valamennyi későbbi támadásra.
Korábban is célba vettek francia intézményeket
A francia kiberbiztonsági hatóságok szerint az iráni kiberműveleteknek már korábban is voltak francia célpontjaik. A november 9-én közzétett jelentés több olyan támadást idézett fel, amelyet a szakértők az Iszlám Forradalmi Gárdához kapcsolódó csoportoknak tulajdonítanak. Ezek között szerepelt a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen 2023-ban végrehajtott informatikai támadás, valamint a 2024-es párizsi olimpiához kapcsolódó digitális rendszerek megtámadása is.
A korábbi műveleteket a hatóságok más, ugyancsak iráni kötődésű szereplőkkel hozták összefüggésbe. Az októberi támadássorozat ugyanakkor már nem kizárólag informatikai rendszerekhez való illetéktelen hozzáférésről, adatlopásról vagy internetes felületek működésének megzavarásáról szólt. A behatolók olyan ipari berendezésekbe jutottak be, amelyek működésének megváltoztatása közvetlenül érintette a kereskedelmet, az élelmiszer-ellátást és egyes létesítmények biztonságát.
Irán visszautasította a francia hatóságok vádjait, amelyeket alaptalannak és ellenségesnek nevezett. Párizs azonban kitart a vizsgálat megállapításai mellett, és a nemzetközi elfogatóparancsok kezdeményezésén túl az Európai Unió támogatását is keresi a további intézkedésekhez.
Jean-Noël Barrot november 10-i nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy Franciaország nem kívánja válasz nélkül hagyni a történteket. A diplomáciai tiltakozás és a tervezett szankciók mellett olyan ellenintézkedéseket is mérlegelnek, amelyek részleteit nem feltétlenül hozzák nyilvánosságra. A francia kormány ezzel nemcsak az októberi támadásra kíván reagálni, hanem a hasonló szabotázsakciók megismétlődését is igyekszik megakadályozni.
A történtek közben egész Európa számára fontos biztonsági kérdést vetnek fel. Az élelmiszer-ellátást, az energetikát és az egészségügyet kiszolgáló berendezések egyre nagyobb része működik hálózatba kapcsolt digitális rendszerekkel, amelyek megfelelő védelem nélkül távolról is támadhatóvá válhatnak. A franciaországi eset megmutatta, hogy egy kibertámadás következményei már nem feltétlenül maradnak a számítógépek világában: közvetlenül érinthetik az üzletek működését, a létfontosságú szolgáltatásokat és az emberek mindennapi biztonságát.
Forrás: Reuters, Francia Külügyminisztérium, ANSSI (2026. november 9–10.).
