Újabb biztonsági aggodalmat váltott ki Oroszország katonai tevékenysége a világűrben, miután egy orosz műhold október közepén néhány száz méterre megközelíthetett egy nyugati, katonai felderítést is támogató űreszközt. A Reuters november 5-i beszámolója szerint egy amerikai szakértő úgy véli, a manőver akár egy későbbi támadás főpróbája is lehetett. Közben két másik orosz műhold egy újabb nyugati műhold pályája felé közeledik. Bár az eseményeket több független űrmegfigyelő is nyomon követte, a műveletek valódi célja továbbra sem ismert, és nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország támadás végrehajtására készült volna.
Szokatlanul közel került egymáshoz két műhold október közepén a Föld körüli pályán, és az eset hetek múltán is komoly kérdéseket vet fel a nyugati katonai és űrbiztonsági szakértők körében. Az orosz Kozmosz–2612 jelű katonai űreszköz célzott manőverekkel közelítette meg a finn ICEYE vállalat X36 jelzésű radaros földmegfigyelő műholdját, amelynek felvételeit nyugati kormányok és fegyveres erők, köztük Ukrajna is használják. Az egymáshoz viszonyított távolság a rendelkezésre álló becslések szerint egy kilométernél is kisebb lehetett, egyes szakértők pedig mindössze néhány száz méteres megközelítést valószínűsítenek.
Három, a Reutersnek nyilatkozó űrszakértő az egyik legközelebbi ismert találkozásként jellemezte az incidenst egy orosz katonai és egy kereskedelmi műhold között az alacsony Föld körüli pályán. A különös manőver nem egyetlen véletlenszerű pályakereszteződés volt: az orosz űreszköz napokon keresztül változtatta helyzetét, fokozatosan csökkentette a távolságot, majd az X36 közvetlen közelébe érve egy ideig a térségében maradt, mielőtt ismét eltávolodott volna.
Az eseményről már októberben is érkeztek figyelmeztetések, a november 5-én nyilvánosságra került szakértői értékelések azonban újabb lehetséges magyarázattal szolgáltak. Greg Gillinger, az amerikai Integrity ISR vállalat vezető űrelemzője a Reutersnek arról beszélt, hogy az orosz műhold mozgása szerinte egy támadás főpróbájára emlékeztetett. A korábban az amerikai légierő hírszerzésénél szolgáló szakértő úgy ítélte meg, hogy a megközelítés rendkívül agresszív volt, és túlmutathatott a hagyományos műholdas megfigyelésen.
Néhány száz méterre kerülhetett a nyugati műholdtól
Az orosz katonai műhold mozgását több űrmegfigyeléssel foglalkozó vállalat is követte. A LeoLabs októberi elemzése alapján a Kozmosz–2612 nem egyszerűen elhaladt az X36 mellett, hanem összehangolt pályamódosításokkal közelítette meg, majd a közelében további manővereket hajtott végre. Az űreszközök október 15. és 19. között kerültek egymás közvetlen közelébe, a becsült legkisebb távolság pedig körülbelül 500 méter, egyes értékelések szerint ennél is kevesebb lehetett.
Ekkora távolság a világűrben különösen figyelemre méltó két olyan működő műhold esetében, amelyek üzemeltetői nem közösen tervezett műveletet hajtanak végre. Az ilyen megközelítéshez pontos pályaismeret, gondosan időzített manőverek és megfelelő irányítási képesség szükséges. Éppen ezek a tulajdonságok keltették fel az amerikai elemzők figyelmét, mivel a műholdak ellen irányuló bizonyos katonai műveleteknél is hasonló technikai képességekre lehet szükség.
Gillinger szerint a Kozmosz–2612 olyan közelségbe került az ICEYE műholdjához, amelyet önmagában nem feltétlenül indokolna a felderítési adatok gyűjtése vagy az elektronikai zavarás. Ebből arra következtetett, hogy az orosz fél akár egy fizikai támadáshoz szükséges képességet is kipróbálhatott. A feltételezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a műhold fegyverrel rendelkezett, vagy hogy tényleges támadási parancsot kapott volna.
Thomas DiNanno amerikai külügyi államtitkár-helyettes már az októberi incidens után kifogásolta az orosz műhold viselkedését. Az X közösségi platformon közzétett értékelése szerint a Kozmosz–2612 szándékosan manőverezett veszélyesen közel egy kereskedelmi műholdhoz, és tevékenysége olyan műveletek jellemzőit mutatta, amelyek a világűrben alkalmazott fegyverrendszerekhez is kapcsolódhatnak.
Más szakértők óvatosabban fogalmaznak. Michael Traut vezérőrnagy, a német űrparancsnokság vezetője a Reutersnek hangsúlyozta, hogy az efféle műveletek több különböző célt szolgálhatnak. Egy műhold megközelítése alkalmas lehet műszaki ellenőrzésre, megfigyelésre, elektronikai beavatkozás előkészítésére, de akár olyan képességek demonstrálására is, amelyekkel egy másik űreszköz működését akadályozhatnák. A német katonai vezető szerint a nyilvánosan elérhető pályaadatokból önmagukban nem állapítható meg, hogy Moszkva támadást gyakorolt volna.
Már tavasszal megkezdődtek a szokatlan orosz manőverek
Nem októberben jelentek meg először orosz katonai műholdak az ICEYE űreszközének közelében. Oroszország áprilisban hat katonai műholdat bocsátott fel, amelyek közül négy májusban már az X36 térségében mozgott. Az amerikai űrmegfigyelő szervezetek akkor is figyelemmel kísérték a pályamódosításokat, mivel a műholdak elhelyezkedése és mozgása arra utalt, hogy az orosz fél tudatosan közelít egy nyugati kereskedelmi űreszközhöz.
Az ICEYE ezt követően módosította az X36 pályáját, ám az orosz műholdak mozgása tovább folytatódott. A vállalat vezérigazgatója, Rafal Modrzewski korábban a Reutersnek megerősítette, hogy az orosz manőverek a nyugati műhold pályamódosítása után sem értek véget.
Október elején a Kozmosz–2612 még több száz kilométerrel az X36 mögött haladt, majd fokozatosan olyan pályára állt, amely lehetővé tette a távolság gyors csökkentését. A műhold ezt követően néhány nap alatt elérte a nyugati űreszköz közvetlen környezetét. Az amerikai Integrity ISR már október 13-án felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz műhold pályája egy tudatosan előkészített megközelítésre utalhat.
A közeli találkozás után a Kozmosz–2612 eltávolodott az X36-tól. Gillinger számításai szerint a két űreszköz közötti távolság később mintegy 400 kilométerre nőtt.
A november 5-i Reuters-beszámoló szerint azonban újabb fejleményeket figyeltek meg. Az áprilisban felbocsátott orosz műholdcsoport két másik tagja most az ICEYE X37 jelzésű műholdjának pályája felé közeledik. Az amerikai COMSPOC űrmegfigyelési vállalat szintén megerősítette, hogy a két orosz űreszköz helyzete egy esetleges közeli megközelítés szempontjából egyre kedvezőbbé válik.
Egyelőre nem ismert, hogy a két műhold valóban megismétli-e az októberi műveletet, és az sem, milyen távolságra kerülhetnek az X37-től. Az orosz űreszközök közeledése önmagában nem bizonyít ellenséges szándékot.
Ukrajna számára is fontos a megfigyelő műholdak működése
Az ICEYE műholdhálózatának jelentőségét az adja, hogy az általa üzemeltetett űreszközök radaros technológiával készítenek felvételeket a Föld felszínéről. A rendszer felhős időben és éjszaka is képes adatokat gyűjteni, ami a katonai felderítésben különösen értékes. A felvételek segítségével a megrendelők különböző területeket, létesítményeket és földfelszíni változásokat követhetnek nyomon.
A finn alapítású vállalat nyugati kormányokat és katonai szervezeteket is kiszolgál, szolgáltatásait Ukrajna szintén igénybe veszi. Az orosz–ukrán háborúban a kereskedelmi műholdak szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött, hiszen olyan megfigyelési és kommunikációs lehetőségeket biztosítanak, amelyek korábban jellemzően az állami katonai rendszerekhez kapcsolódtak.
Az X36 és az X37 nyilvános űreszköz-nyilvántartások alapján amerikai bejegyzésű műholdak, üzemeltetőjük ugyanakkor a finn eredetű ICEYE vállalatcsoport. Ez a körülmény azért is fontos, mert az orosz katonai manőverek nem kizárólag egy finn vállalkozás eszközeit érintik, hanem olyan műholdas infrastruktúrát, amelynek működéséhez több nyugati ország biztonsági érdeke is kapcsolódik.
Moszkva korábban többször figyelmeztetett arra, hogy az Ukrajnát katonai célú adatokkal támogató nyugati kereskedelmi műholdakat egy esetleges megtorlás legitim célpontjainak tekintheti. Az ilyen kijelentések és a most megfigyelt pályamódosítások együtt fokozzák a nyugati szakértők aggodalmát, ám közvetlen bizonyítékot nem szolgáltatnak arra, hogy az októberi művelet tényleges támadás előkészítését jelentette.
A Starlinkhez hasonló rendszerekre is figyelmeztettek
A német űrparancsnokság vezetője már októberben arról beszélt, hogy az orosz műholdak által bemutatott manőverezési képességek más kereskedelmi műholdhálózatok számára is kockázatot jelenthetnek. Michael Traut külön megemlítette az Elon Musk vállalatához, a SpaceX-hez tartozó Starlink rendszert, amelynek szolgáltatásai Ukrajna kommunikációs infrastruktúrájában is fontos szerepet töltenek be.
Egy műhold veszélyeztetése nem feltétlenül jár annak megsemmisítésével. Már az is komoly működési problémákat okozhat, ha egy űreszköznek rendszeresen változtatnia kell a pályáját egy másik műhold közeledése miatt. Az ilyen manőverek üzemanyagot fogyasztanak, ami csökkentheti az érintett műhold élettartamát. Más esetekben elektronikai zavarás, a fedélzeti rendszerek működésének akadályozása vagy a műhold tartós működésképtelenné tétele is felmerülhet.
Andrew Turner brit űrbiztonsági tanácsadó, a brit légierő nyugalmazott magas rangú tisztje szerint a rendkívül közeli orosz manőver megnöveli egy szándékos vagy akár véletlen ütközés, illetve más káros kölcsönhatás kockázatát. Értékelése nem egy bekövetkezett támadásról szól, hanem arról, hogy az ilyen műveletek milyen veszélyeket hordozhatnak a működő műholdak számára.
Az ICEYE amerikai tevékenységét irányító Ann Stevens a Reutersnek megerősítette, hogy az X36 a történtek ellenére továbbra is működőképes, és a jövőben is adatokat szolgáltathat. Hangsúlyozta azt is, hogy a vállalat műholdhálózatát úgy alakították ki, hogy egy esetleges kiesés ne bénítsa meg a teljes rendszert.
Oroszország védelmi minisztériuma nem válaszolt a Reuters megkeresésére, így az októberi manőverek céljáról nem áll rendelkezésre hivatalos orosz magyarázat. A nyugati szakértők ezért továbbra is a műholdak megfigyelhető pályamozgásából és az űreszközök ismert képességeiből próbálnak következtetni a történtekre. Különös figyelem irányul most az X37 pályája felé közeledő két orosz műholdra, amelyek következő manőverei újabb információkkal szolgálhatnak a katonai űrtevékenység alakulásáról.
