Kilenc hónap után ismét közvetlen, amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások kezdődnek Oroszország és Ukrajna között. A november 10–11-re összehívott abu-dzabi találkozón a háború lezárásáról, a területi követelésekről és a biztonsági garanciákról egyeztetnek. Moszkva ragaszkodik a háromoldalú formátumhoz, az európai országok képviselőit nem engedi a tárgyalóasztalhoz. Donald Trump szerint átfogó megállapodás is lehetséges, de az orosz és az ukrán álláspont között továbbra is alapvető ellentétek vannak.
November 10-én, kedden Abu-Dzabiban újra megkezdődnek az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok részvételével zajló béketárgyalások. A kétnaposra tervezett egyeztetés a februárban megszakadt háromoldalú tárgyalási folyamat folytatása, amelytől Washington előrelépést remél az immár közel öt éve tartó orosz–ukrán háború lezárásában. A találkozó létrejöttét Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja november 2-án jelentette be. Az amerikai fél a háború utáni biztonsági megállapodásokról, a katonai feszültség csökkentéséről, humanitárius intézkedésekről és a tartós béke feltételeiről kíván egyeztetni.
A tárgyalásokon az Egyesült Államokat Steve Witkoff és Jared Kushner képviseli, az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti. A delegációban magas rangú orosz külügyi és katonai vezetők is helyet kaptak, köztük Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes és Igor Kosztyukov, az orosz katonai hírszerzés vezetője. Az ukrán delegáció élén Rusztem Umerov, a külföldi hírszerző szolgálat vezetője áll. Az egyeztetésen részt vesz Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Szerhij Kiszlicja, az elnöki hivatal első helyettes vezetője, valamint David Arahamija, a Nép Szolgája parlamenti frakciójának vezetője is.
Moszkva nem akarja az európaiakat a tárgyalóasztalnál
A találkozó egyik legfontosabb vitája már annak megkezdése előtt kialakult. A Kreml hétfőn megerősítette, hogy az abu-dzabi egyeztetés kizárólag háromoldalú formátumban zajlik, vagyis Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői vesznek részt rajta. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az európai országok külön diplomáciai csatornákon egyeztethetnek Washingtonnal és Kijevvel, de közvetlenül nem kapcsolódnak be a mostani tárgyalásokba.
Az amerikai fél ugyanakkor Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, a NATO és az Európai Unió képviselőivel is megbeszéléseket tervez. A Trump-kormányzat azt szeretné elérni, hogy a későbbi rendezésben Európa biztonsági kérdéseiről is megállapodás szülessen. Több európai vezető azonban kifogásolja, hogy a kontinens biztonsági rendjét érintő kérdésekről Oroszország és az Egyesült Államok nélkülük tárgyalhat. Az uniós álláspont szerint egy Ukrajnáról szóló megállapodásnak figyelembe kell vennie az ország szuverenitását és Európa biztonsági érdekeit.
A területi követeléseknél továbbra sincs közeledés
A tárgyalások legnehezebb kérdése továbbra is az Oroszország által megszállt ukrán területek jövője. Moszkva ragaszkodik az általa követelt területekhez, és azt akarja elérni, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról, valamint fogadjon el bizonyos katonai korlátozásokat. Vlagyimir Putyin korábbi követelései között szerepelt az ukrán erők kivonása azokból a régiókból is, amelyeket Oroszország saját területének nyilvánított, noha nem ellenőrzi teljes egészében őket.
Kijev elutasítja, hogy a béke feltételeként átadja az ellenőrzése alatt álló területeket. Volodimir Zelenszkij emellett olyan nemzetközi biztonsági garanciákat követel, amelyek megakadályozhatják, hogy Oroszország egy későbbi időpontban újabb támadást indítson Ukrajna ellen. Az ukrán fél napirendre kívánja venni az energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetését, a fekete-tengeri hajózás biztonságát, a hadifogolycseréket és egy esetleges háromoldalú vezetői találkozó előkészítését is.
Donald Trump az elmúlt napokban arról beszélt, hogy elképzelhetőnek tart egy átfogó rendezést, amely Ukrajna mellett Európa biztonsági rendszerét is érintené. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyanakkor óvatosabban értékelte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy a felek álláspontja között továbbra is jelentős különbségek vannak.
Forrás: Reuters
