Fontos diplomáciai tárgyalások zajlanak kedden Berlinben, ahol Magyar Péter miniszterelnök Friedrich Merz német kancellárral egyeztet. A két kormányfő négyszemközti megbeszélését kibővített, miniszteri szintű tárgyalások és munkaebéd követi. Magyar Pétert négy miniszter is elkísérte a német fővárosba. A tárgyalások eredményeiről november 10-én, kedden 13 óra 30 -ra kiírt közös sajtótájékoztatón számoltak be.
Új fejezetet nyitna a magyar–német kapcsolatokban Magyar Péter miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár, akik november 10-én Berlinben folytattak kétoldalú tárgyalásokat. A találkozón a gazdasági együttműködés fejlesztése, az orosz energiafüggőség csökkentése és a védelmi partnerség megerősítése mellett az Európai Unió következő költségvetése és Ukrajna finanszírozása is napirendre került. Miközben mindkét vezető a két ország kapcsolatainak erősítését hangsúlyozta, az uniós pénzek elosztásáról és Ukrajna további támogatásáról komoly nézetkülönbségek rajzolódtak ki. Magyar Péter nem támogatja a jelenlegi brüsszeli költségvetési javaslatot, Friedrich Merz viszont valamennyi tagállamtól közös szerepvállalást vár Ukrajna megsegítésében.
Magyar Péter miniszterelnököt november 10-én, kedden délelőtt fogadta Friedrich Merz német kancellár a berlini Szövetségi Kancellári Hivatalban. Négyszemközti egyeztetésüket miniszteri szintű tárgyalások és közös munkaebéd követte, majd a 13 óra 30 percre meghirdetett sajtótájékoztatón ismertették a megbeszélések legfontosabb eredményeit. Nemcsak a két ország kapcsolatainak jövőjéről esett szó, hanem az Európai Unió előtt álló gazdasági, pénzügyi és biztonságpolitikai döntésekről is, amelyekben Budapest és Berlin nem minden kérdésben képvisel azonos álláspontot.
Magyar Péterrel Orbán Anita külügyminiszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, valamint Pósfai Gábor belügyminiszter is Berlinbe érkezett. A delegáció összetétele jelezte, hogy a két kormány nem egyszerű diplomáciai látogatásként tekintett a találkozóra, hanem több területre kiterjedő együttműködés lehetőségeit kívánta áttekinteni.
Különleges történelmi időpontban került sor a látogatásra. Németország november 9-én emlékezett meg a berlini fal 1989-es leomlásának 37. évfordulójáról, amely a kelet-közép-európai rendszerváltozások egyik meghatározó eseménye volt. Magyar Péter előző este Berlinben mondott beszédében is felidézte a történelmi fordulatot, valamint Magyarország szerepét az európai megosztottság felszámolásában.
Friedrich Merz kedden elismerően beszélt a júniusi magyar kormányváltás óta végrehajtott reformokról. Úgy értékelte, hogy Magyar Péter kormánya rendkívül gyors ütemben kezdett hozzá az átalakításokhoz, és ezzel világossá tette, hogy Magyarország ismét aktív szerepet kíván vállalni az európai együttműködésben. Berlinben kedvezően fogadták a magyarországi gazdasági versenyfeltételek javítására irányuló lépéseket és a kétoldalú kapcsolatok élénkülését.
Magyar Péter megköszönte a fogadtatást, és emlékeztetett arra, hogy rövid időn belül már másodszor találkozik kétoldalú egyeztetésen a német kancellárral. Megítélése szerint a politikai és gazdasági bizalom megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy Magyarország és Németország a korábbiaknál szorosabb partnerséget alakítson ki. Ennek jegyében Budapestre is meghívta Friedrich Merzet, aki a tervek szerint 2027 tavaszán látogathat Magyarországra.
Német segítség az energiafüggetlenséghez, új gazdasági beruházások lehetőségével
Németország továbbra is Magyarország legfontosabb kétoldalú kereskedelmi partnere, a német tulajdonú vállalatok pedig meghatározó szerepet töltenek be a hazai iparban. Különösen erős az együttműködés a járműgyártásban, az autóipari beszállítói hálózatokban és a technológiai fejlesztések területén, így a politikai kapcsolatok rendezésének közvetlen gazdasági jelentősége is lehet.
Magyar Péter szerint a már működő beruházások mellett további lehetőségek állnak a két ország előtt. Új, kiemelt jelentőségű közös fejlesztések és kisebb vállalati együttműködések egyaránt megvalósulhatnak, amelyek a német technológiai tudást a magyarországi termelési kapacitásokkal és a rendelkezésre álló munkaerővel kapcsolhatják össze. Mindehhez azonban kiszámítható üzleti környezetre, versenyképes energiaköltségekre és a beruházói bizalom további erősítésére van szükség.
Kiemelt figyelmet kapott ezért az energiaellátás biztonsága és az orosz energiahordozóktól való függőség mérséklése. Friedrich Merz jelezte, hogy Németország kész támogatni Magyarország energiaellátásának diverzifikálását, különösen a cseppfolyósított földgázhoz kapcsolódó infrastruktúra és a megújuló energiák területén felhalmozott tapasztalatok megosztásával. A német LNG-terminálok működtetéséhez kapcsolódó szaktudás szintén szerepet kaphat a későbbi együttműködésben, konkrét gázszállítási vagy terminálkapacitás-lekötési megállapodást azonban a sajtótájékoztatón nem jelentettek be.
Magyar Péter az energiaárakat a magyar gazdaság versenyképességét befolyásoló egyik fontos tényezőnek nevezte. Álláspontja szerint a hazai vállalatok fejlődéséhez és az új beruházások megvalósításához nem elegendő pusztán a kereskedelmi kapcsolatok bővítése, az energiaforrások tényleges diverzifikálására és a költségek mérséklésére is szükség van.
Gazdasági kérdések mellett a védelmi együttműködés lehetőségeit is áttekintették, különös tekintettel a légvédelemre és az európai védelmi képességek fejlesztésére. Budapest és Berlin egyaránt érdekelt abban, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért, miközben a NATO-n belüli együttműködés is meghatározó marad.
Kulturális területen ugyancsak szorosabb partnerség körvonalazódik. A két vezető bejelentése szerint 2028-ban közös német–magyar kulturális évadot rendeznek, amely új lehetőséget teremthet a művészeti, oktatási és társadalmi kapcsolatok erősítésére.
Oroszország, Ukrajna és az uniós költségvetés okozta a legnagyobb vitát
Miközben a gazdasági együttműködésről kedvező hangulatban beszéltek, Ukrajna további támogatása és az Európai Unió pénzügyi szerepvállalása már komolyabb nézetkülönbségeket hozott felszínre.
Friedrich Merz határozottan kiállt Ukrajna támogatásának folytatása mellett. A német kancellár szerint Oroszország csak az erő nyelvéből ért, ezért az európai országoknak továbbra is egységesen kell fellépniük, és fenn kell tartaniuk a Moszkvára nehezedő nyomást. Megítélése szerint Ukrajna megsegítése nem kizárólag a háborúban álló ország érdeke, hanem egész Európa biztonságának védelmét szolgálja.
Merz emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok korábban már széles körű együttműködést alakítottak ki az ukrán finanszírozás biztosítására. Egy korábbi megállapodásban a 27 tagállamból 24 vett részt szorosabb együttműködésben, Berlin azonban hosszabb távon olyan megoldást szeretne, amelyben valamennyi tagállam méltányos részt vállal.
Már a berlini találkozó előtt levélben fordult António Costához, az Európai Tanács elnökéhez, és sürgette, hogy az uniós vezetők találjanak közös megoldást Ukrajna 2027-re várható finanszírozási nehézségeire. A rendelkezésre álló becslések alapján az ukrán költségvetésből jövőre mintegy 70 milliárd euró hiányozhat, amelynek fedezéséhez hozzávetőleg 45 milliárd eurós európai uniós hozzájárulással számolnak.
Németország azt szeretné, hogy Ukrajna hosszú távú támogatása az Európai Unió 2028 és 2034 közötti pénzügyi keretének kialakításakor is megfelelő helyet kapjon. Merz szerint Európának újra meg kell határoznia legfontosabb prioritásait, hiszen a versenyképesség és a védelem megerősítésére a következő években a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítani.
Magyar Péter ugyanakkor világossá tette, hogy a magyar kormány a jelenlegi formájában nem támogatja a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét. Álláspontja szerint a javasolt finanszírozási rendszer Magyarország számára elfogadhatatlan terheket jelentene, miközben az ország gazdasági felzárkózásához továbbra is nélkülözhetetlenek a kohéziós és mezőgazdasági támogatások.
A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi elképzelések alapján Magyarország az egy főre jutó befizetéseket tekintve az egyik legnagyobb nettó hozzájárulóvá válhatna. Ezt olyan ország esetében, amelynek még jelentős fejlesztési és felzárkózási feladatai vannak, nem tartja elfogadhatónak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány konstruktívan kíván részt venni a tárgyalásokon, de nem mondhat le a mezőgazdasági termelők és a gazdasági felzárkózást szolgáló támogatások érdekeinek képviseletéről.
Különösen érzékeny kérdésnek bizonyult, hogy Ukrajna további finanszírozása milyen kapcsolatba kerüljön a következő uniós költségvetés elfogadásával. Friedrich Merz valamennyi tagállamtól közös felelősségvállalást vár, Magyar Péter viszont nem tartja helyesnek, hogy az uniós pénzügyi keretről szóló megállapodást más politikai vagy finanszírozási kérdések rendezésének feltételévé tegyenek.
A magyar kormányfő szerint az agrár- és kohéziós támogatások jövőjéről nem lehet úgy tárgyalni, hogy azok más vitás ügyek miatt kerüljenek veszélybe. Merz fellépését ugyanakkor nem minősítette zsarolásnak, és jelezte, hogy a magyar fél továbbra is tárgyalásos megoldásra törekszik. A kompromisszum megtalálása nem ígérkezik könnyűnek, mivel valamennyi tagállam saját gazdasági és politikai érdekeit képviseli. Magyar Péter ezért azt sem zárta ki, hogy az egyeztetések akár karácsonyig elhúzódhatnak.
Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban a magyar miniszterelnök a hazai költségvetés teherbíró képességére is felhívta a figyelmet. Mint mondta, kormánya jelentős gazdasági és pénzügyi nehézségekkel vette át az ország irányítását, ezért a belpolitikai és gazdasági feladatok mellett nem tartja vállalhatónak újabb, milliárdos nagyságrendű pénzügyi kötelezettségek felvételét.
Magyar Péter szerint egy további, egymilliárd eurós teher vagy hitelgarancia elfogadása a jelenlegi körülmények között nem lenne felelős döntés. Ez azonban nem jelenti valamennyi ukrajnai segítségnyújtás elutasítását. Magyarország továbbra is kész szerepet vállalni a humanitárius feladatokból, és a kormányfő emlékeztetett arra, hogy az ország már eddig is több százezer ukrajnai menekült fogadásában, ellátásában vagy továbbsegítésében vett részt.
Magyar Péter a határvédelem költségeit és az uniós bírságot is szóba hozta
A magyar miniszterelnök szerint az európai biztonsági feladatok finanszírozásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes tagállamok korábban milyen terheket vállaltak. Magyarország hosszú éveken keresztül jelentős összegeket fordított az Európai Unió külső határainak védelmére, miközben a határőrizet nem kizárólag magyar nemzeti érdek, hanem az egész uniós közösség biztonságát szolgálja.
Magyar Péter felidézte a korábbi migrációs intézkedések miatt kiszabott uniós bírósági bírság ügyét is. Magyarországot az Európai Unió Bíróságának korábbi döntése alapján napi egymillió eurós kényszerítő bírság terheli. A miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások még az év vége előtt eredményre vezessenek, és rendezni lehessen ezt a régóta fennálló vitát.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországnak egyszerre kell teljesítenie az uniós jogból eredő kötelezettségeit és biztosítania az európai külső határok védelmét. A határőrizet tényleges működési költségei és az uniós bíróság által kiszabott bírság különböző jogcímen keletkezett pénzügyi terhek, amelyeket a tárgyalások során sem lehet összemosni.
Magyarország biztonságpolitikai hozzájárulása a kormányfő szerint nem korlátozódik a határvédelemre. A nyugat-balkáni térség stabilitásának fenntartásában és a balti országok védelméhez kapcsolódó katonai feladatokban is szerepet vállalt az ország, miközben az ukrajnai háború kezdete óta jelentős humanitárius kötelezettségeket teljesített.
Mindezeket Magyar Péter szerint az európai teherviselésről szóló vitákban is mérlegelni kell. Nem tartja helyesnek, ha egy tagállam biztonsági szerepvállalását kizárólag az Ukrajnának juttatott közvetlen pénzügyi támogatások alapján ítélik meg, miközben más területeken végzett munkáját és kiadásait figyelmen kívül hagyják.
Az Európai Unió bővítéséről is egyeztettek
A berlini tárgyalásokon az uniós bővítéspolitika sem maradt ki a napirendből. Mindkét vezető fontosnak nevezte a nyugat-balkáni országok európai integrációját, különös tekintettel Montenegró csatlakozási folyamatának előmozdítására.
Friedrich Merz szerint Montenegróval hamarosan lezárhatók a csatlakozási tárgyalások. Ukrajna és Moldova esetében pedig azt szeretné elérni, hogy az uniós tárgyalási fejezetek megnyitása még az év vége előtt megtörténjen.
Magyar Péter szintén támogatja a bővítési folyamat folytatását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagjelölt országok előrehaladását saját teljesítményük és a csatlakozási követelmények teljesítése alapján kell megítélni. Véleménye szerint Moldova és Ukrajna integrációját sem helyes egymáshoz kötni, mivel mindkét országnak önállóan kell megfelelnie az uniós tagsághoz szükséges feltételeknek.
Ukrajnával kapcsolatban a magyar miniszterelnök felidézte korábbi egyeztetését Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel új kezdetben állapodtak meg a két ország kapcsolataiban. Miniszteri szinten azóta is folytatódnak a megbeszélések, és bár az ukrán reformfolyamatban történtek előrelépések, Magyar Péter szerint további feladatok maradtak a csatlakozási feltételek teljesítéséig.
A berlini találkozó végére világossá vált, hogy Magyarország és Németország a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében több közös célt is megfogalmazott. Új beruházások, energetikai együttműködés, védelmi fejlesztések és a 2028-ra tervezett kulturális évad egyaránt azt jelzik, hogy Budapest és Berlin a következő években intenzívebb partnerségre készül.
Európai pénzügyi kérdésekben azonban továbbra is jelentősek a különbségek. Friedrich Merz Ukrajna hosszú távú támogatását közös európai felelősségnek tekinti, Magyar Péter viszont a magyar költségvetés helyzetére és az ország korábbi biztonságpolitikai szerepvállalására hivatkozva nem vállalna újabb jelentős hitelkötelezettségeket. Miközben Berlin a védelem és a versenyképesség megerősítését, valamint Ukrajna közös finanszírozását sürgeti, Budapest az agrár- és kohéziós támogatások megőrzését, továbbá a méltányos teherviselést helyezi előtérbe.
A következő hónapokban az Európai Tanács tárgyalásain dőlhet el, sikerül-e közelíteni a tagállamok álláspontjait a következő hétéves költségvetésről, Ukrajna támogatásának módjáról és Európa új gazdasági, biztonságpolitikai prioritásairól. A berlini találkozó ugyanakkor megmutatta, hogy Magyarország és Németország a fennmaradó nézetkülönbségek ellenére is kész erősíteni kétoldalú kapcsolatait. Friedrich Merz tervezett budapesti látogatása és az addig folytatódó gazdasági egyeztetések adhatnak választ arra, milyen konkrét eredményekkel jár a most meghirdetett újrakezdés.
