Több mint háromezer támadó drónt, 115 rakétát és csaknem 1900 irányított légibombát vetett be Oroszország Ukrajna ellen egyetlen hét alatt – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a bevetett ballisztikus rakéták jelentős részét idén gyártották, ami azt mutatja, hogy az orosz hadiipar továbbra is képes nagy mennyiségben előállítani ezeket a fegyvereket. Zelenszkij újabb nemzetközi szankciókat sürget, amelyekkel már a gyártás során megakadályoznák az orosz rakéták elkészülését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 8-án, vasárnap közölte az országát az előző hét folyamán ért orosz légitámadások összesített adatait. Az ukrán államfő tájékoztatása szerint az orosz hadsereg hét nap alatt 115 különböző típusú rakétát, csaknem 1900 irányított légibombát és több mint 3000 támadó drónt indított ukrán városok és települések ellen.
A támadások jelentős részét kombinált csapásokként hajtották végre, amelyek során az orosz hadsereg egyidejűleg alkalmazott drónokat, cirkáló- és ballisztikus rakétákat. Az ilyen műveletek különösen nagy terhelést jelentenek az ukrán légvédelem számára, amelynek egyszerre többféle fenyegetéssel kell szembenéznie.
Zelenszkij arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajna ellen bevetett rakéták jelentős részét 2026-ban gyártották. Az ukrán hírszerzés folyamatosan gyűjti és átadja nemzetközi partnereinek azokat az információkat, amelyek az orosz ballisztikus rakéták előállításában részt vevő vállalatokra és beszállítókra vonatkoznak. Az elnök szerint az orosz hadiipar működésének korlátozása legalább olyan fontos, mint az ukrán légvédelem megerősítése. A ballisztikus rakéták elfogásához ugyanis speciális rendszerek és elfogórakéták szükségesek, amelyekből Ukrajnának továbbra sincs elegendő készlete.
Zelenszkij a rakétagyártás megállítását követeli
Az ukrán elnök közölte, hogy országa októberben több szankciós intézkedést vezetett be az orosz fegyvergyártásban érintett személyekkel és vállalatokkal szemben. Most azt szeretné elérni, hogy ezeket az Európai Unió és a G7-országok is átvegyék, így a korlátozások a nemzetközi beszállítói hálózatokat is érintsék. Zelenszkij szerint a szankcióknak azokra a cégekre és közvetítőkre kell összpontosítaniuk, amelyek alkatrészekkel, elektronikai eszközökkel vagy gyártástechnológiával járulnak hozzá az orosz rakéták előállításához. Az elnök úgy érvelt, hogy ha a nemzetközi közösség nem rendelkezik elegendő ballisztikusrakéta-elhárító eszközzel Ukrajna védelméhez, akkor már az oroszországi gyártósorokon meg kell akadályoznia a rakéták elkészülését. Kijev ezért az Európai Unió huszonkettedik szankciós csomagjának megerősítését sürgeti. Az ukrán vezetés azt szeretné, ha a korlátozások nemcsak az orosz hadiipari vállalatokra, hanem a gyártásukat kiszolgáló külföldi beszállítókra és közvetítőkre is kiterjednének.
Egyre nagyobb terhelés alatt az ukrán légvédelem
A drónok és rakéták nagy száma az ukrán légvédelem utánpótlását is komoly kihívás elé állítja. A különböző típusú támadóeszközök elfogásához eltérő védelmi rendszerekre van szükség, miközben Oroszország a nagy tömegben indított drónokkal igyekszik túlterhelni az ukrán védelmet. Az elmúlt időszakban az energetikai infrastruktúra ismét kiemelt célponttá vált. Az orosz csapások erőműveket, alállomásokat és más létfontosságú létesítményeket értek, ami több ukrán régióban áramkimaradásokat és az alapvető közszolgáltatások működésének zavarait okozta.
A tél közeledtével ezek a támadások különösen súlyos következményekkel járhatnak, mivel az elektromos hálózat sérülése a lakossági fűtésre, a vízellátásra és az egészségügyi intézmények működésére is hatással van.
Források: Zelenszkij november 8-i közlése, Ukrinform, Ukrainska Pravda
