Először sikerült cukormolekulát közvetlenül azonosítani a csillagközi anyagban. A kutatók eritrulózt találtak a Tejútrendszer központjához közeli molekulafelhőben. A felfedezés új támpontot adhat annak megértéséhez, hogyan kerülhettek az élet kialakulásához szükséges szerves anyagok a fiatal Földre.
Forrás:
NASA
Egy nemzetközi kutatócsoport a G+0.693–0.027 jelű gáz- és porfelhőben mutatta ki az eritrulózt. A felhő a Tejútrendszer központjának közelében található és különösen gazdag szerves molekulákban.
Az eritrulóz egy négy szénatomból álló egyszerű cukor. A Földön többek között málnában és más piros gyümölcsökben fordul elő. Önbarnító kozmetikumok készítéséhez is használják.
A kutatók nem közvetlen felvételt készítettek a molekuláról. A világűrből érkező rádiójelek között keresték az eritrulóz egyedi spektrális mintázatát. Összesen tizenkét olyan jelet azonosítottak, amely megfelelt a laboratóriumban mért adatoknak.
A megfigyeléseket a spanyolországi Yebes Obszervatórium 40 méteres rádióteleszkópjával és a Granada közelében működő IRAM 30 méteres műszerével végezték.
A mérések szerint az eritrulóz legalább nyolcszor nagyobb mennyiségben lehet jelen a vizsgált felhőben mint a három szénatomból álló egyszerűbb cukrok. Ez meglepte a kutatókat, mert korábban azt feltételezték, hogy a nagyobb csillagközi molekulák fokozatosan és szénatomonként épülnek fel.
A további vizsgálatok arra utaltak, hogy az eritrulóz egyszerűbb alkoholokból és aldehidekből is létrejöhet a csillagközi jégben. Ezek a kiinduló vegyületek mindössze két szénatomot tartalmaznak.
A felfedezés azért jelentős, mert a cukrok fontos szerepet töltenek be az élő szervezetekben. Részt vesznek az energiaellátásban és az örökítőanyag felépítésében. A DNS és az RNS szerkezetében is cukormolekulák találhatók.
A kutatók becslése szerint nagy mennyiségű eritrulóz érkezhetett a korai Földre meteorokkal és üstökösökkel. Ez mintegy 4,1–3,8 milliárd évvel ezelőtt történhetett, amikor bolygónkat különösen sok égitest érte el.
A számítások alapján félmillió és ötvenmillió tonna közötti mennyiség juthatott el a Föld felszínére. Ez becslés és nem közvetlen bizonyíték. Az eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy a világűr természetes környezetében is kialakulhatnak cukormolekulák.
Korábban ribózt és glükózt már találtak meteoritokban valamint aszteroidákról származó mintákban. A csillagközi térben azonban eddig egyetlen cukrot sem sikerült közvetlenül kimutatni.
A kutatók következő célja nagyobb molekulák keresése lehet. Ezek közé tartozik a ribóz is, amely az RNS egyik alapvető alkotóeleme.
A vizsgálatot a spanyol Centro de Astrobiología vezette. Az intézetet a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a spanyol Nemzeti Repüléstechnikai Intézet közösen működteti. Az eredményeket a Nature Astronomy tudományos folyóirat közölte.
Forrás: Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács – CSIC, Centro de Astrobiología – CSIC–INTA, Nature Astronomy
