Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette a kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumban fellelhető iratait. A bemutatott dokumentumok alapján azt mondta: Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét.
A miniszterelnök szerint a minisztériumhoz több kegyelmi ügy is bekerült, köztük köztörvényes elítéltek kérelmei, valamint a Hunnia-perben érintettek ügyei. Magyar Péter elmondása alapján az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya K. Endre esetében nem javasolta a kegyelem megadását.
A sajtótájékoztatón ismertetett iratok szerint a minisztériumi álláspont az volt, hogy K. Endre ne kapjon kegyelmet. Magyar Péter azt hangsúlyozta, hogy a felterjesztésben mindössze három ügyben szerepelt támogató javaslat, a többi esetben – köztük K. Endre ügyében – nem támogatták a kegyelmet.
A kormányfő különösen szokatlannak nevezte, hogy a köztársasági elnöki kegyelmi döntés és annak miniszteri ellenjegyzése ugyanazon a napon történt meg. Szerinte az ilyen ügyekben a döntésnek általában végig kell mennie a minisztériumi szolgálati úton, mielőtt a miniszter ellenjegyzi azt.
Magyar Péter úgy fogalmazott: a dokumentumok alapján felmerül, hogy a megszokott eljárási rendet megkerülték. Állítása szerint így az illetékes főosztálynak, az államtitkárnak és a miniszteri kabinetnek sem volt lehetősége jelezni, hogy a köztársasági elnöki döntés eltért az igazságügyi miniszter eredeti felterjesztésétől.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a Hunnia-per elítéltjeinek kegyelmi ügyeivel kapcsolatban erős politikai lobbi indulhatott. Magyar Péter szerint a két ügycsoport végül K. Endre ügyén keresztül kapcsolódhatott össze a Sándor-palotában.
A miniszterelnök azt mondta, a kormány vizsgálóbizottság létrehozását tervezi, amely előtt kötelező lenne megjelenniük az érintetteknek. Szerinte a testületnek meg kellene hallgatnia Novák Katalint, a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi munkatársait, az akkori kormány tagjait, valamint az Igazságügyi Minisztérium vezető tisztségviselőit is.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságára vonatkozó szabályokat módosítani kívánják. A tervek szerint a jövőben pozitív kegyelmi döntés esetén nyilvánosságra kellene hozni a kegyelmi határozatot és a kegyelemben részesített személy nevét.
A kormányfő szerint az ügy teljes feltárásához szükség lenne a Köztársasági Elnöki Hivatalban lévő iratok nyilvánosságra hozatalára is. Úgy fogalmazott: a társadalom jogos elvárása, hogy a kegyelmi ügyben minden lényeges dokumentum megismerhető legyen.
Forrás: MTI alapján
