
A bajorországi Manching Kelta Római Múzeumából 2022. novemberében 411 kelta kori aranyérmét és egy aranyozott tárgyat loptak el. Az ügyben négy elkövetőt fogtak el, akiket 2025. júliusában az ingolstadti regionális bíróság hosszú börtönbüntetésre ítélt, a kincs nagy része azonban azóta sem került elő.
A német hatóságok 2026 tavaszán magyar segítséget kértek. A megkeresés az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Heritage Crime Task Force hálózatán keresztül jutott el a Magyar Nemzeti Múzeumhoz.
Varga Lujza, az MNM projektkoordinációs és kiállításszervezési főosztályának vezetője elmondta: a múzeum az Archeo Dogs projekt keretében kapcsolódott be a nyomozásba. Március végén német rendőrök bűnjeleket adtak át a magyar csapatnak, hogy azok szaga alapján készítsék fel a keresőkutyákat az aranyérmék felkutatására.
A tréning hat héten át tartott, heti négy gyakorlónappal. A kutyák felkészítéséhez három eredeti aranyérmét is használtak.
A magyar szakemberek német, amerikai és kanadai kollégákkal együtt vettek részt a fő gyanúsított ingatlanán végzett házkutatásban Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban, Plate településen. A háromnapos kutatás során falakat bontottak meg és köveket is felszedtek, a kincs azonban nem került elő.
„Kijelenthetjük, hogy az arany nem volt a házban elrejtve” – mondta Varga Lujza, hozzátéve, hogy a német rendőrség más vonalon folytatja a nyomozást, és elképzelhető, hogy később ismét magyar segítséget kérnek.
Az Archeo Dogs Hungary három éve működik, egyelőre kísérleti projektként. A kezdeményezés célja, hogy régészeti leletek felkutatására képezzenek ki kutyákat; ilyen jellegű programokra világszerte is kevés példa akad.
Böröczky Blanka régész, igazságügyi régészeti konzulens Aslan nevű, kétéves cocker spánieljével vett részt a németországi akcióban. Elmondta: a program ötlete a Pécsi Tudományegyetemen készített szakdolgozatából nőtt ki, amelyben a kutyák régészeti és igazságügyi célú alkalmazásának lehetőségeit vizsgálta.
Oleár Gábor keresőkutya-kiképző Kör nevű német juhász keverék kutyájával dolgozott a felderítésben. Mint mondta, egy jó keresőkutya kiképzése másfél évig tart, és a legfontosabb a motiváció folyamatos fenntartása.
Tuza Erika kiképző Freya, Frida és Frigg nevű spánielekkel vett részt a munkában. Elmondta: kutyái eredetileg hospice-intézményekben teljesítettek terápiás szolgálatot, emellett a nose work sportban is kipróbálták őket.

A szakemberek szerint a németországi küldetés bizonyította, hogy a keresőkutyák régészeti tárgyak felkutatásában is eredményesen alkalmazhatók. A kutyák rövid pihenőkkel végigdolgozták a háromnapos akciót, ugyanakkor egyszerre legfeljebb 15-20 percig tudnak koncentráltan keresni.
Forrás: MTI
