Már 7890 laboratóriumilag igazolt megbetegedést és 3799 halálesetet regisztráltak a Kongói Demokratikus Köztársaságban a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járványban. A WHO szeptember 25-én közzétett legfrissebb értékelése szerint a vírus már hét tartomány 63 egészségügyi körzetében jelent meg, és egyetlen nap alatt további 70 igazolt esetet jelentettek. A mostani járvány ezzel hivatalosan is a Kongói Demokratikus Köztársaság történetének legnagyobb Ebola-járványa, függetlenül attól, hogy melyik Ebola-vírusfaj okozta.
A helyzet súlyosbodott, a WHO előző, szeptember eleji értékelése óta 1133 új fertőzöttet és 532 új halálesetet regisztráltak. Szeptember 23-án 26 egészségügyi körzetből összesen 70 új igazolt megbetegedést jelentettek egyetlen 24 órás időszak alatt. A 7890 igazolt beteg közül eddig 1966-an gyógyultak meg, az összesített halálozási arány pedig 48,1 százalék.
A járvány májusban kezdődött. A WHO-t május 5-én értesítették egy ismeretlen, magas halálozású betegségről az északkelet-kongói Ituri tartományban, ahol egészségügyi dolgozók is meghaltak. Május 15-én a kinshasai Nemzeti Orvosbiológiai Kutatóintézet vizsgálatai megerősítették, hogy Bundibugyo-vírus okozza a megbetegedéseket, a kongói egészségügyi minisztérium pedig még aznap hivatalosan kihirdette az ország 17. Ebola-járványát.
Ituriban több mint hatezer eset, Észak-Kivuban közel 60 százalékos a halálozás
A járvány központja továbbra is Ituri tartomány, ahol szeptember 23-ig 6032 igazolt fertőzést regisztráltak. Ebből 868 eset az utolsó 21 napban történt. A nyár közepi csúcshoz képest ugyan csökkenni kezdett az új fertőzések száma, a terjedés továbbra is magas szinten maradt.
Észak-Kivuban tartományban már 1480 igazolt megbetegedést tartanak nyilván, ebből 567-et az utolsó három hétben jelentettek. A fertőzések száma szeptember közepén érte el az eddigi helyi csúcsot, és bár azóta visszaesés látszik, itt mérik a járvány legsúlyosabb halálozási arányát: a betegek 59,7 százaléka meghalt. A WHO szerint jelenleg is vizsgálják, mi okozza ezt a rendkívül magas értéket.
A vírus földrajzilag is tovább terjed. Bulu egészségügyi körzetében, Sud-Ubangi tartományban is megjelent, így Sud-Ubangi lett a hetedik érintett kongói tartomány. Haut-Uélében pedig Dungu egészségügyi körzet került fel újonnan a járványtérképre. Dungu közvetlenül Dél-Szudánnal határos térségben fekszik, Sud-Ubangi pedig a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Köztársaság irányába nyitott terület, ezért a WHO szerint a földrajzi terjeszkedés tovább növeli a határokon átnyúló fertőzések veszélyét.
A 63 érintett egészségügyi körzetből 48-ban az előző 21 nap során is előfordult legalább egy új eset. Dél-Kivuban ezzel szemben május 29. óta nem jelentettek új fertőzést.
Több mint 32 ezer embert kellene naponta követni
A járvány megfékezésének egyik legnehezebb pontja továbbra is a fertőzöttekkel kapcsolatba került emberek megtalálása. Szeptember 23-án 32 342 azonosított kontaktszemély szorult járványügyi megfigyelésre, közülük 26 980 embert sikerült az előző 24 órában ellenőrizni. Ez 83,4 százalékos követési arányt jelent.
Az Africa CDC tudományos tanácsadó testülete azonban külön figyelmeztetett arra, hogy a magas követési arány félrevezető lehet, ha maga a kiinduló kontaktlista hiányos. Vagyis hiába találják meg az ismert kontaktszemélyek nagy részét, fertőzési láncok maradhatnak rejtve, ha egy beteg családtagjai, szomszédai, ápolói vagy más közeli kapcsolatai eleve nem kerülnek be a nyilvántartásba. A szervezet ezért a kontaktok azonosításának és listázásának teljességét, valamint az adatok gyorsaságát és pontosságát nevezte a következő időszak egyik legfontosabb feladatának.
Tíz halottból körülbelül hat nem kezelőközpontban hal meg
Még súlyosabb adat, hogy az Africa CDC szakértői szerint a bejelentett halálesetek mintegy 60 százaléka továbbra is a közösségekben történik, vagyis a betegek jelentős része még azelőtt meghal, hogy Ebola-kezelőközpontba kerülne. A szervezet szerint ezért az egyik legsürgetőbb feladat a betegek korábbi felismerése, gyorsabb beutalása és az egészségügyi rendszer iránti bizalom erősítése.
Ennek járványügyi következménye is van. Az Ebola közvetlenül a fertőzött ember testnedveivel, illetve ezekkel szennyezett tárgyakkal terjedhet, és a fertőzésveszély a halál után is fennáll. A nem biztonságos temetések ezért különösen veszélyesek. Az inkubációs idő kettőtől 21 napig terjed, a beteg pedig a tünetek megjelenése előtt nem fertőz. A kezdeti láz, fáradtság, izomfájdalom, fejfájás és torokfájás azonban könnyen összetéveszthető más, a térségben gyakori betegségekkel, köztük a maláriával, ezért a laboratóriumi diagnózisnak meghatározó szerepe van.
Fegyveres konfliktus, menekülés és nehezen elérhető települések hátráltatják a védekezést
A WHO szerint a járványügyi munkát tovább nehezíti a fegyveres konfliktus, a bizonytalan biztonsági helyzet, a lakosság elvándorlása és az alapvető szolgáltatások hiánya. Ezek a körülmények akadályozzák a betegek felkutatását, a kontaktkutatást, a laboratóriumi vizsgálatokat, a fertőzésmegelőzést és azt is, hogy a betegek időben megfelelő ellátóhelyre kerüljenek.
Az Africa CDC szeptemberi független tudományos értékelése szerint Ituriban már vannak kedvező jelek, de a járvány egészéről még nem lehet kijelenteni, hogy elérte volna a tetőpontját. A szakértői testület Észak-Kivuban különösen intenzív védekezést sürget, és továbbra is fenntartja a járvány kontinensbiztonsági közegészségügyi vészhelyzeti besorolását.
A Bundibugyo-vírus ellen továbbra sincs bizonyított vakcina
A védekezést az is nehezíti, hogy a Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs kifejezetten erre a vírusra engedélyezett vakcina vagy jóváhagyott specifikus kezelés. Az Ebola ellen alkalmazott Ervebo vakcinát eredetileg a Zaire ebolavírus ellen fejlesztették ki. A WHO szakértői szerint egyelőre nem ismert, hogy emberekben érdemi védelmet nyújt-e a Bundibugyo-vírussal szemben, ezért alkalmazását kutatási protokollokhoz kötötték.
Augusztusban 70 ezer adag Ervebo vakcinát különítettek el Kongó számára: 20 ezer adagot egy harmadik fázisú klinikai vizsgálathoz, 50 ezret pedig egészségügyi és más frontvonalban dolgozó emberek számára. A cél annak megállapítása, hogy a vakcina képes-e védelmet nyújtani a Bundibugyo-vírus ellen. Közben gyógyszeres kezeléseket is vizsgálnak, köztük monoklonális antitesteket és antivirális szereket.
A nemzetközi válasz is jelentősen erősödött: szeptember 23-án New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének idején tartott Ebola-találkozóhoz kapcsolódóan a kormányok és nemzetközi szervezetek közel 3 milliárd dollárnyi pénzügyi és természetbeni támogatást jelentettek be a járvány elleni védekezésre.
Kongóban nagyon magas, világszinten továbbra is alacsony a kockázat
A WHO a Kongói Demokratikus Köztársaságon belüli járványügyi kockázatot nagyon magasnak, a Kongóval közös szárazföldi határral rendelkező országok számára magasnak minősíti. Afrika többi részére és világszinten ugyanakkor továbbra is alacsony kockázatot állapított meg. A WHO jelenleg nem javasolja az érintett országokkal szembeni általános utazási vagy kereskedelmi korlátozások bevezetését.
A járvány május óta olyan méretet ért el, amilyenre Kongó korábbi Ebola-kitöréseiben nem volt példa. Hét tartomány, 63 érintett egészségügyi körzet, közel 7900 igazolt fertőzés és csaknem 3800 halott szerepel a szeptember 23-i mérlegben. Miközben Ituriban lassulás látható, Észak-Kivuban továbbra is intenzív a terjedés, új körzetek jelennek meg a járványtérképen, és több tízezer kontaktszemély napi követését kellene biztosítani egy olyan térségben, ahol a fegyveres konfliktus és a lakosság mozgása önmagában is rendkívül megnehezíti a járványügyi munkát.
Forrás: World Health Organization (WHO), WHO Regional Office for Africa, Africa Centres for Disease Control and Prevention (Africa CDC)
