Javult a magyarországi asszisztált reprodukciós centrumok eredményessége: 2025-ben a friss és a fagyasztott embrióbeültetések után mért klinikai terhességi arány is emelkedett az előző évhez képest. Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának friss elemzése ugyanakkor jelentős különbségeket mutatott ki a 13 vizsgált intézmény között, miközben a hazai eredmények több mutatóban továbbra is elmaradnak a kedvezőbb nemzetközi szintektől.

A most közzétett elemzés első alkalommal intézeti bontásban összehasonlítható képet ad a magyarországi asszisztált reprodukciós központok 2024-es és 2025-ös eredményeiről. A Humánreprodukciós Igazgatóság szerint 2025-ben enyhén csökkent a páciensforgalom és a petesejt-leszívások száma, miközben az embrióbeültetések eredményessége javult. A friss embriótranszferre vetített országos klinikai terhességi arány 32,26 százalékról 35,03 százalékra nőtt, a 13 vizsgált intézményből 11-ben javult ez a mutató. A fagyasztott embriótranszferek esetében az országos arány 28,39 százalékról 31,50 százalékra emelkedett, és 10 intézményben mértek kedvező változást.
Az országos javulás kisebb kezelési volumen mellett következett be. Az összes petesejt-leszívás száma 616-tal, a kedvezőbb prognózisú referenciacsoportban pedig 217-tel csökkent. Ennek ellenére mind a friss, mind a fagyasztott embrióbeültetésekre vetített terhességi arány mintegy három százalékponttal javult. Az országos átlag ugyanakkor jelentős intézményi különbségeket takar: az egyes centrumok eredményessége között továbbra is számottevő eltérések vannak, ezért az új adatgyűjtési rendszer egyik célja az, hogy azonosítsák a jól működő gyakorlatokat és célzott fejlesztésekkel javítsák a gyengébb mutatókat.
A becsült kumulatív élveszülési arány 2024-ben országosan 26,4 százalék volt a teljes pácienspopulációban, a kedvezőbb prognózisú referenciacsoportban pedig 37,16 százalék. Minden intézményben jobbak voltak a referenciacsoport eredményei, ami arra utal, hogy az életkor, a petefészek válaszkészsége és más betegjellemzők jelentősen befolyásolják a kezelések sikerét.
Az elemzés demográfiai szempontból is fontos folyamatokra hívja fel a figyelmet. A meddőségi ellátást igénybe vevő nők között felülreprezentáltak a 35 év felettiek. A KSH adatai szerint az első gyermek vállalásának átlagéletkora 2025-ben 29,47 év volt, miközben 2011 és 2025 között a 20–39 éves nők száma közel 22 százalékkal csökkent.
Kedvező változás az is, hogy az ikerszülések aránya országos átlagban az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság 13 százalék alatti célértéke alá csökkent. Fontos, mert az asszisztált reprodukció eredményességét nemcsak a létrejött terhességek száma alapján értékelik, hanem az is számít, hogy a kezelések minél kisebb kockázattal vezessenek egészséges terhességhez és szüléshez.
A Humánreprodukciós Igazgatóság szerint a 2024-ben elindított regiszter most először teszi lehetővé, hogy a hazai centrumok eredményeit rendszeresen és egységes szempontok szerint mérjék. A szakmai irányítás célja, hogy az intézmények folyamatos visszajelzést kapjanak saját teljesítményükről és az eltérések alapján célzott minőségfejlesztés induljon.
Nemzetközi összevetésben továbbra is vannak olyan területek, ahol Magyarország eredményei gyengébbek. Az OKFŐ szakmai tájékoztatása szerint ennek egyik lehetséges oka a petesejt-donáció hazai hiánya lehet. A Humánreprodukciós Igazgatóság erre vonatkozóan már szakmai javaslatot is készített.
Forrás: Országos Kórházi Főigazgatóság – Humánreprodukciós Igazgatóság
