Konkrét megállapodásokkal zárult Donald Trump és Hszi Csin-ping háromnapos washingtoni csúcstalálkozója: az Egyesült Államok és Kína kedvezőbb vámtarifákat dolgoz ki mintegy 30 milliárd dollár értékű, nem érzékeny árukra, külön párbeszédet indít a mesterséges intelligenciáról, közvetlen kommunikációs csatornát hoz létre AI-incidensekre, és felgyorsítja a katonai válságkommunikáció kiépítését is. A Fehér Ház és a kínai külügyminisztérium szombaton hozta nyilvánosságra a részleteket, miután Hszi már elhagyta Washingtont.
A háromnapos állami látogatás pénteken még úgy ért véget, hogy a nyilvánosság előtt inkább a látványos diplomácia dominált: katonai ceremónia, fehér házi tárgyalások, állami vacsora és Trump rendkívül barátságos hangja Hszivel szemben. Szombatra azonban mindkét oldal részletesebb mérleget tett közzé. A kínai külügyminisztérium nyolcpontos eredménycsomagról beszél, a Fehér Ház pedig külön fact sheetben sorolta fel a kereskedelmi, technológiai, drogellenes és külpolitikai megállapodásokat.
A kereskedelmi rész legnagyobb tétele a 30 milliárd dollárnyi nem érzékeny árut érintő kedvezőbb vámkezelés. Az amerikai fél szerint az Egyesült Államokból Kínába irányuló termékek között mezőgazdasági áruk, hal és tengeri termékek, faipari termékek, kozmetikumok és orvosi eszközök szerepelnek, az amerikai importoldalon pedig kisebb háztartási gépek, játékok, ünnepi dekorációk és gyermekülések. A két ország közben működésbe helyezte a májusi pekingi csúcson létrehozott Kereskedelmi Tanácsot és Befektetési Tanácsot is.
A Fehér Ház egy másik nagy üzletet is közölt: Kína vállalta, hogy 2027-ben és 2028-ban is legalább 10-10 millió tonna amerikai szenet vásárol. Washington és Peking emellett tovább tárgyal a ritkaföldfémek és más kritikus ásványok ellátásáról. Ez különösen érzékeny kérdés az Egyesült Államok számára, mert Kína tavaly korlátozta egyes ritkaföldfémek exportját, amelyek nélkülözhetetlenek az autóiparban, az elektronikában és a hadiiparban.
Külön forródrót jön az AI-incidensekre
A csúcs egyik legérdekesebb technológiai eredménye a mesterséges intelligenciáról szóló külön amerikai–kínai párbeszéd. Washington és Peking közvetlen kommunikációs mechanizmust hoz létre AI-val kapcsolatos incidensekre, a következő hivatalos egyeztetést pedig novemberre tervezik. A tárgyalásokon az AI kockázatairól, előnyeiről és a súlyos technológiai incidensekről szóló gyors értesítésről lesz szó.
A Fehér Ház hivatalos közlése még egy szokatlan részletet is tartalmaz: Trump és Hszi elfogadta, hogy a kétoldalú dokumentumokban az amerikai elnök által kedvelt „super intelligence”, vagyis „szuperintelligencia” kifejezést használják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új technológiákra. Az amerikai–kínai SI-párbeszéd mellett külön incidenskommunikációs csatorna is létrejön.
A katonai kapcsolatban is történik elmozdulás. Az AP szerint a két fél megállapodott abban, hogy memorandumot készít a katonai válságkommunikáció és a válságok megelőzésének megerősítéséről. Ez olyan helyzetekben lehet fontos, amikor amerikai és kínai hadihajók vagy repülőgépek kerülnek veszélyesen közel egymáshoz a Csendes-óceánon.
Irán és Hormuz is bekerült a megállapodásba
Trump és Hszi a Közel-Keletről is közös álláspontra jutott néhány pontban. Mindkét kormány közlése szerint egyetértettek abban, hogy Irán nem fejleszthet nukleáris fegyvert, és abban is, hogy egyetlen ország vagy szervezet sem vethet ki tranzitdíjat nemzetközi vízi útvonalakon. Ez a mondat közvetlenül kapcsolódik a Hormuzi-szoros körüli konfliktushoz, ahol az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a hajóforgalom.
A két elnök megállapodott abban is, hogy támogatják egymás nagy nemzetközi csúcstalálkozóit. Trump novemberben ismét Hszivel találkozik Kínában, az APEC-csúcson, decemberben pedig a floridai G20-találkozón ülnek újra egy asztalhoz. Trump pénteken azt mondta, a washingtoni látogatást sikeresnek tartja, és szerinte „sokat sikerült elérni”.
A csúcstalálkozó nem oldotta meg a két ország legnagyobb vitáit. Tajvan továbbra is az egyik legérzékenyebb kérdés, Peking az amerikai fegyverszállítások leállítását követeli, Washington pedig továbbra is dolgozik Tajvan védelmi képességeinek támogatásán. Hszi a Fehér Házban azt kérte Trumptól, hogy az Egyesült Államok óvatosan kezelje a tajvani kérdést; az amerikai és kínai hivatalos közlésekben nem szerepel olyan megállapodás, amely lezárná ezt a vitát.
A két ország ezzel párhuzamosan drogellenes együttműködését is bővíti. A Fehér Ház szerint Kína új exportkorlátozásokat vezetett be két fentanil-előanyagként használható vegyületre, és augusztusban amerikai információk alapján 21 kínai állampolgárt tartóztattak le kábítószer-prekurzorok előállításával és terjesztésével kapcsolatban.
