Új, eddig nem ismert ügyészségi feljegyzés került elő az aranykonvoj-ügyben. A dokumentum egy június 22-i találkozóról készült, amelyen a nyomozó ügyészség munkatársai Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredessel, az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjével beszéltek. A feljegyzés szerint Szathmáry arról számolt be, hogy az ügyet már az országgyűlési választások előtt vizsgálták a Belügyminisztériumban, és a vizsgálóbizottság azt is megpróbálta tisztázni, kinek a döntése alapján hajtották végre az ukrán pénzszállítók elfogását. Szathmáry beszámolója szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatója a bizottság előtt arra utalt, hogy az akció annak a személynek a döntése alapján történt, „akit nem lehet belekeverni az ügybe”; az ügyészségi feljegyzés ezt Orbán Viktor volt miniszterelnökre vonatkozó utalásként rögzíti.
A dokumentumot az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda ismertette hétfőn. Az iroda közlése szerint múlt pénteken további nyomozati iratokat vett át a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől, ezek között találták meg a június 22-i találkozóról készült ügyészi feljegyzést. Szeptember 23-án már megírtuk, hogy az ügyvédi iroda új büntetőfeljelentést tett és Fürcht Pál volt főügyész tanúkénti meghallgatását is kezdeményezte, a most előkerült irat azonban egy másik szálon, egy korábbi belügyi vizsgálaton elhangzottakról ad képet.
A feljegyzés szerint Szathmáry István azt mondta a nyomozó ügyészeknek, hogy még az előző kormány időszakában, az országgyűlési választások előtt vizsgálóbizottság foglalkozott az aranykonvoj-üggyel a Belügyminisztériumban. Szathmáry az Alkotmányvédelmi Hivatal képviseletében több alkalommal is részt vett ezeken az egyeztetéseken, Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkárt kísérve. A bizottság elé egy olyan táblázattal érkeztek, amely részletesen tartalmazta, hogy az elfogott ukrán állampolgárokat mettől meddig és milyen jogcímen tartották fogva. A vizsgálat egyik központi kérdése az volt, hogy ki hozta meg magát a rajtaütésről és az elfogásokról szóló döntést.
Az ügyészségi feljegyzés szerint ekkor került elő Hajdu János neve. Szathmáry elmondása alapján a volt TEK-főigazgató a vizsgálóbizottság előtt azt mondta: hiábavaló azt kutatni, kinek a döntése alapján történt az elfogás, mert ezt mindenki tudja, és az illetőt nem lehet bevonni az ügybe. A feljegyzés szövege ezt Orbán Viktorra történő utalásként rögzíti, Szathmáry pedig azt mondta, hogy a jelenlévők számára egyértelmű volt, kire célzott Hajdu, ugyanakkor ez nem jelenti azt hogy bizonyítottan Orbán rendelte volna el a rajtaütést.
A TEK kommandósai március 5-én hét ukrán állampolgárt fogtak el, a járműveikben pedig több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le. Az ügyészség szerint az intézkedés egy feljelentés nyomán indult, később az is kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette az Információs Hivataltól származó adatok alapján.
Az ügy azóta több hatósági szintet is elért. Hajdu Jánost az ügyészség hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanújával hallgatta ki. Hajdu nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panaszt tett a gyanúsítás ellen. Szathmáry István ellen pedig – a Telex korábbi értesülése szerint – hétrendbeli közokirat-hamisítás gyanúját közölték; az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjeként az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmával kapcsolatos ügyintézésben lehetett szerepe.
Szathmáry István személye hétfőn azért kapott külön politikai jelentőséget, mert testvérét, Szathmáry Zoltánt Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyésznek jelölte. A Tisza-frakció már korábban jelezte, hogy nem támogatja Szathmáry Zoltán megválasztását, a Telex forrásai szerint ebben szerepet játszott az is, hogy a jelölt testvére érintett az aranykonvoj-nyomozásban. Az Országgyűlés hétfő délelőtt végül nem választotta meg Szathmáry Zoltánt legfőbb ügyésznek.
Júniusban már beszámoltunk a belső vizsgálat elrendeléséről, szeptember 23-án pedig az új büntetőfeljelentésről és Fürcht Pál tanúkénti meghallgatásának kezdeményezéséről. Most először került nyilvánosságra olyan hivatalos nyomozati irat tartalma, amely egy belügyi vizsgálóbizottság előtt elhangzott kijelentésen keresztül közvetlenül a volt miniszterelnök nevét kapcsolja a művelet elrendelésének kérdéséhez.
Forrás: Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közlése, Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozati irata, Telex, 444
