Három országgyűlési képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette hétfő délelőtt az Országgyűlés. Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ügyében egyaránt 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül született meg a döntés. A parlamenti határozatok után az események szinte azonnal tovább is gördültek: Seszták Miklós már megjelent a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti épületében, hogy vallomást tegyen a Volánbuszhoz kapcsolódó korrupciós ügyben.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen ügyekben kérte ki a három politikust, mi történt Magyar Péter 2024-es telefonos ügyében, és miért kezdeményezte maga a miniszterelnök is saját mentelmi jogának haladéktalan felfüggesztését. A hétfői új fejlemény már a parlamenti döntés, a mentelmi bizottság reggeli ülése és az, hogy a határozatok után az érintett büntetőeljárások közvetlenül továbbléphetnek.
A hétfői nap már reggel fél nyolckor elkezdődött az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának zárt ülésével. A testületnek Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyét kellett megtárgyalnia. Sasi-Nagy Edit, a bizottság elnöke már az ülés előtt jelezte, hogy mindhárom esetben a mentelmi jog felfüggesztését támogatja. Hankó Balázs személyesen jelent meg a testület előtt, és azt mondta, hogy tételesen cáfolja a vele szemben megfogalmazott állításokat.
A bizottságban azonban végül nem alakult ki a felfüggesztéshez szükséges többség. Három igen szavazat érkezett, a többi jelen lévő képviselő nem szavazott, így a testület formálisan azt javasolta, hogy Hankó mentelmi jogát ne függesszék fel. A plenáris ülés azonban ettől eltérően döntött: a 9 órakor kezdődő rendkívüli ülésen előbb Hankó Balázs, majd Seszták Miklós, végül Magyar Péter mentelmi jogát is kiadták. Mindhárom szavazás eredménye 139 igen, nulla nem és nulla tartózkodás volt.
A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a szavazásokon. A Fidesz külön sajtótájékoztatón értékelte a történteket, ahol Hankó Balázs ellen politikailag motivált eljárásról beszéltek. Hankó maga azt mondta, hogy a vele szembeni vádpontokat hamisnak tartja, ugyanakkor kész az igazságszolgáltatás előtt tisztázni magát.
Hankó ügye a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának pénzosztásához kapcsolódik. Az ügyészség szerint a kollégium 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben használhatott fel közpénzt a törvényben meghatározott céloktól eltérően, és ezzel 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett. A vádhatóság álláspontja szerint az NKA forrásainak egy részét kampánycélokra és egyes kedvezményezettek személyes céljaira fordíthatták. Hankó büntetőjogi felelősségéről nem született bírósági döntés.
Az ügyészség feltételezése szerint a volt fejlesztési miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetése körül működő rendszerben a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőitől több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előny kerülhetett politikai és gazdasági szereplőkhöz. A nyomozás egy másik szála állami beruházások odaítéléséhez kapcsolódik, ahol a gyanú szerint vállalkozói díjak egy részének visszajuttatásáról lehetett szó. Seszták tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
A parlamenti döntés után a mentelmi jogának felfüggesztése után Seszták Miklós gyalog besétált a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti épületébe.A 24.hu helyszíni tudósítása szerint arra számított, hogy a parlament kiadja a mentelmi jogát, és azt mondta, nem követett el bűncselekményt, azért érkezett az ügyészségre, hogy vallomást tegyen.
Magyar Péter már a mentelmi indítvány nyilvánosságra kerülésekor közölte, hogy maga is kéri a mentelmi joga felfüggesztését. A telefonos ügy részleteit, az ügyészség szeptember 22-i indítványát és Magyar erre adott válaszát a korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk.
A parlamenti nap közben tovább folytatódott. A rendkívüli ülésen az Országgyűlés az új legfőbb ügyész személyéről is szavazott, délután pedig rendes ülés kezdődik.
