Nem adott helyt az ügyészség az Erste-ügy gyanúsítottjai által benyújtott panaszoknak. A Fővárosi Főügyészség október 12-i tájékoztatása szerint a hét érintett közül hatan a gyanúsítást, öten pedig a rendőrségi kutatásokat és lefoglalásokat kifogásolták. Az ügyészség valamennyi beadványt elutasította, miután a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokat elegendőnek találta a gyanúsításokhoz. A Matolcsy György korábbi jegybankelnököt is érintő büntetőeljárás tovább folytatódik, vádemelésről egyelőre nincs szó.
Újabb fontos döntés született a Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetőit is érintő Erste-ügyben. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség megvizsgálta, majd alaptalanként elutasította a szeptemberi gyanúsítások, kutatások és lefoglalások miatt benyújtott panaszokat. A Fővárosi Főügyészség hétfői közleményéből kiderül, hogy a hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékokat megfelelőnek találta az érintettek meggyanúsításához, a rendőrségi intézkedések végrehajtásában pedig nem állapított meg olyan jogsértést, amely indokolta volna a panaszok elfogadását.
A döntés hét olyan személyt érint, akiket a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 22-én hallgatott ki gyanúsítottként hivatali visszaélés miatt. Köztük van Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke is. Az eljárás során hatan vitatták a velük közölt gyanúsítást, öt érintett pedig a kutatások és lefoglalások ellen is jogorvoslattal élt. A panaszokat az illetékes kerületi ügyészség egyenként vizsgálta meg, figyelembe véve a nyomozás addigi eredményeit és az intézkedések dokumentációját.
Az ügyészség értékelése nem pusztán a rendőrség által megfogalmazott gyanú ismételt áttekintésére korlátozódott. Megvizsgálták a feljelentéseket, a különböző megkeresésekre érkezett válaszokat, a tanúvallomásokat és a beszerzett okirati bizonyítékokat is. Ezekből az ügyészség szerint olyan adatok álltak rendelkezésre, amelyek megfelelően alátámasztották a gyanúsítottként történő kihallgatásokat. A kutatások és lefoglalások esetében azt ellenőrizték, hogy az intézkedések megfeleltek-e a büntetőeljárási törvény követelményeinek. A vizsgálat végén valamennyi panaszt elutasították.
A nyomozás középpontjában a Magyar Nemzeti Bank 2023-as bankfelügyeleti tevékenysége áll. A gyanú szerint a jegybank Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes személyek vezetői utasításra visszaélhettek hivatali hatáskörükkel, amikor nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalattal rendelkező magyarországi bankra. A feltételezett fellépés célja az volt, hogy az anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagja lemondjon tisztségéről. Az ügyészség által ismertetett gyanú szerint ez a cél végül megvalósult.
Az eljárás Simor András korábbi jegybankelnök nyilvánosságra került állításai nyomán indult. Simor arról számolt be, hogy az Erste Group felügyelőbizottsági tagságával összefüggésben 2023-ban olyan nyomásgyakorlás történt, amelyet az akkori magyar jegybanki vezetéshez kötött. A történtek után lemondott a bankcsoport testületében viselt tisztségéről. A Magyar Nemzeti Bank később belső vizsgálatot indított, majd feljelentést tett. A Nemzeti Nyomozó Iroda a büntetőeljárás során a jegybanktól és az Erste Banktól is dokumentumokat szerzett be.
A szeptemberi gyanúsítotti kihallgatásokról és azok körülményeiről már korábban részletesen beszámoltunk. Akkori tudósításunk bemutatta, milyen előzmények után jutott el az ügy a hét érintett meggyanúsításáig, valamint azt is, hogy a rendőrség milyen bizonyítékgyűjtési intézkedéseket hajtott végre.
Másnapi cikkünkben arról írtunk, hogy a kihallgatott személyek szabadlábon védekezhetnek, Matolcsy György pedig nyilvánosan visszautasította az ellene felhozott állításokat.
A volt jegybankelnök később hivatalos panasszal is élt. Október 3-i közleményében megerősítette, hogy nem fogadja el a gyanúsítást és védője útján annak felülvizsgálatát kérte. A védelem szeptember 28-án írásban is megindokolta kifogásait. Matolcsy korábbi nyilatkozataiban azt állította, hogy nem volt tudomása a bank vezetőjével folytatott, vitatott találkozóról, ezért ilyen nyomásgyakorlásra utasítást sem adhatott. A mostani ügyészségi határozat a gyanúsítás megalapozottságát érintő panaszát is elutasította.
A hétfőn ismertetett döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Matolcsy György vagy a többi érintett bűnösségét megállapították volna. A gyanúsítás fenntartásához szükséges bizonyítékok megítélése és a büntetőjogi felelősség kimondása két különböző eljárási kérdés. A nyomozóknak továbbra is tisztázniuk kell, hogy a vizsgált bankfelügyeleti intézkedések pontosan milyen körülmények között történtek, kik vettek részt az előkészítésükben és milyen szerepe volt az egyes döntéshozóknak. A gyanúsítottak védekezését és az annak alátámasztására szolgáló adatokat ugyancsak vizsgálni kell.
A Fővárosi Főügyészség arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatásokkal kapcsolatban a büntetőeljárási törvény további jogorvoslatot biztosít. Az érintettek meghatározott feltételek mellett bírósághoz fordulhatnak, ezért a panaszok ügyészségi elutasítása nem feltétlenül jelenti valamennyi jogi lehetőség lezárását.
Az október 12-i közlemény újabb gyanúsítotti kihallgatásról vagy vádemelésről nem számolt be. A Nemzeti Nyomozó Iroda tovább folytatja a bizonyítékok értékelését és a 2023-as bankfelügyeleti intézkedések körülményeinek feltárását. Az eljárás következő érdemi fejleménye a további nyomozati cselekményektől, az esetleges jogorvoslatoktól és az ügyészség későbbi döntéseitől függ.
Forrás: Fővárosi Főügyészség
