Húsz évnyi elhallgatott bántalmazás Bicskén: súlyos intézményi mulasztásokat tárt fel a kormány vizsgálata
FRISSÍTVE – 2026. október 8., csütörtök Évtizedeken át érkeztek jelzések a bicskei gyermekotthon igazgatójának szexuális visszaéléseiről, a gyermekek mégsem kaptak megfelelő védelmet. A csütörtökön nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés szerint Vásárhelyi János tudatosan épített ki olyan kapcsolatrendszert és intézményi környezetet, amelyben az áldozatok panaszait rendszeresen megkérdőjelezték, az intézmény jó hírnevét pedig a gyermekek biztonsága elé helyezték. Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a rendkívüli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a gyermekek többször is segítséget kértek, a figyelmeztető jelek azonban már az 1990-es években megjelentek. A kormány egyúttal nyilvánosságra hozta az egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap részletes szabályait is.
Magyar Péter miniszterelnök és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár október 8-án ismertette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt évtizedeit feltáró vizsgálat eredményeit. Az államtitkár szerint a jelentés összeállítása során nem sikerült minden korábbi dokumentumot megszerezni, a rendelkezésre álló iratok és beszámolók azonban így is részletesen megmutatják, hogyan maradhatott hosszú éveken át vezetői pozícióban az intézmény később elítélt igazgatója.
Gyurkó Szilvia a sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
„Nem igaz, hogy nem jeleztek, nem igaz, hogy senki nem kért segítséget.”
Külön kitért a korábbi kártérítési megállapodásokhoz kapcsolódó titoktartási nyilatkozatokra is, és bírálta ezt a gyakorlatot.
A most közzétett jelentés szerint Vásárhelyi János magatartásával kapcsolatban már igazgatói kinevezése előtt is felmerültek aggályok. A férfi 1990-ben került a bicskei gyermekotthon élére, és három éven belül már írásbeli jelzés is születhetett vele kapcsolatban. Erről egy korábbi intézményi vezető beszélt, a dokumentumok azonban nem maradtak fenn, így azt sem lehet pontosan megállapítani, történt-e bármilyen intézkedés.
Az első egyértelműen dokumentált szexuális bántalmazási jelzés 2007-ből származik. Egy gyermek a gyógypedagógusának számolt be a történtekről, de előre jelezte, hogy ha az ügy nyilvánosságra kerül, félelmében tagadni fog mindent. A szakember azt tanácsolta neki, hogy csak más felnőtt jelenlétében lépjen be az igazgató irodájába. Hivatalos bejelentés azonban ekkor nem történt, noha a jelentés szerint további nyolc-kilenc munkatárs is tudhatott az esetről.
A következő években további gyermekek jeleztek hasonló visszaéléseket. Egyes dolgozók kételkedtek a beszámolóikban, mások hallgatást javasoltak nekik. Előfordult, hogy a panaszkodó gyermekeket magatartásuk miatt megbízhatatlannak minősítették, és a segítségnyújtást attól tették függővé, képesek-e bizonyítani az ellenük elkövetett cselekményeket.
Élő sajtótájékoztató:
A gyermekek panaszai helyett az igazgató tekintélyét védték
Vásárhelyi János eközben a helyi közélet megbecsült szereplőjének számított. Bicske díszpolgára volt, állami és önkormányzati kitüntetéseket kapott, és a jelentés szerint szoros kapcsolatokat ápolt a helyi rendőrség, a gyámhivatal és a gyermekvédelmi szakszolgálat vezetőivel.
A vizsgálat megállapítása szerint az igazgató a gyermekek bizalmával is visszaélt. Figyelemmel, ajándékokkal, pénzzel és különböző kedvezményekkel alakított ki függőségi viszonyokat, a bántalmazásokat követően pedig több esetben ilyen juttatásokkal próbálta elérni az áldozatok hallgatását. A jelentés ezt a gyermekvédelmi szakirodalomban groomingnak, vagyis behálózásnak nevezett manipulációs folyamattal hozza összefüggésbe.
A dokumentum szerint az igazgató több gyermeket arra is rákényszerített, hogy vonja vissza korábbi panaszát. Egyes munkatársak az intézmény jó hírnevének megőrzését fontosabbnak tartották a bántalmazás gyanújának kivizsgálásánál. A gyermekektől érkező jelzéseket sokszor nem a veszélyeztetettségük alapján értékelték, hanem azt mérlegelték, mennyire hihetőek az állításaik.
Vizsgálatok indultak, mégsem történt érdemi változás
2011-ben a fenntartó Fővárosi Önkormányzat hivatalos vizsgálatot kezdeményezett a munkatársaktól érkezett jelzések alapján. Vásárhelyi igazgatóhelyettesei azonban megvédték felettesüket, a gyermekek állításait alaptalan támadásnak nevezték. Az igazgatót nem függesztették fel, csupán szabadságra küldték, így a vizsgálat idején továbbra is kapcsolatba kerülhetett a rá panaszt tevő gyermekekkel.
A Fővárosi Önkormányzat kérte, hogy ne a Fejér megyei rendőrség nyomozzon, de az elfogultságra hivatkozó kezdeményezést elutasították. A büntetőeljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették.
2012-ben újabb ellenőrzések következtek, amelyek szintén eredménytelenek maradtak. A gyermekek egy része visszavonta korábbi állításait. A későbbi feltárás szerint a tanúkat fenyegetésekkel, jutalmak ígéretével vagy megvonásával is befolyásolták.
2013-ban az intézmény állami fenntartásba került, a korábbi jelzések és eljárások dokumentációja azonban nem került megfelelően átadásra. A következő évek ellenőrzései során így már az előzmények sem voltak teljes körűen hozzáférhetők.
Vásárhelyi 2015-ben újabb fővárosi kitüntetést kapott, 2016-ban pedig ismét kinevezték az intézmény igazgatójának. Ugyanebben az évben az akkori miniszterelnök felterjesztésére a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával is kitüntették.
Egy fiatal halála és a nyilvánosság hozott fordulatot
2016 szeptemberében az egyik, korábbi eljárásban érintett fiatal öngyilkosságot követett el. Halálát követően egy volt intézményi lakó feljelentést tett Budapesten, és új büntetőeljárás indult. Röviddel később egy másik gyermek is bántalmazásról számolt be, és kifejezetten kérte, hogy ügyével ne a helyi hatóságokhoz forduljanak.
Az RTL Klub Házon kívül című műsorában két egykori gyermekotthoni lakó névvel és arccal vállalta a történetét. Az ügy országos nyilvánosságot kapott, Vásárhelyi munkaviszonya megszűnt, majd letartóztatták.
A Székesfehérvári Törvényszék 2018-ban nyolc év fegyházbüntetésre ítélte Vásárhelyi Jánost. Az ítéletet 2019 szeptemberében a Győri Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta, és a férfit végleg eltiltotta a kiskorúakkal végzett munkától.
Az igazgató egyik helyettesét később a gyermekek vallomásának visszavonására irányuló kényszerítés miatt ítélték el, majd 2023-ban elnöki kegyelmet kapott. A kegyelmi döntés 2024-es nyilvánosságra kerülése országos politikai válsághoz, Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter távozásához vezetett.
A jelentés külön kitér arra is, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2019 után több sértettel peren kívüli kártérítési megállapodást kötött, amelyekhez kölcsönös titoktartási kötelezettség kapcsolódott. A kormányzati összefoglaló szerint a Belügyminisztérium 2024-ben nyilvánosságra hozta a kártérítések összegét. A mostani jelentés ezt az érintettek lejáratására irányuló lépésként értékeli. A kormányzati összesítés szerint 2025-re 18 ismert érintettről lehetett tudni, a tényleges áldozatok száma azonban ennél magasabb is lehet.
Egymilliárd forintos jóvátételi alapot hozott létre a kormány
A bicskei vizsgálat közzétételével egy időben a kormány hivatalos honlapján megjelent a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap részletes tájékoztatója. A júniusban elkülönített egymilliárd forintból azok kaphatnak személyre szabott támogatást, akiket gyermekvédelmi gondoskodásban fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazás, elhanyagolás, illetve más súlyos sérelem ért.
A program 2027. január 1-jén indul. Jelentkezhet minden nagykorú, aki 1997. november 1-je után akár egyetlen napot is gyermekotthonban, lakásotthonban, nevelőszülőnél, átmeneti gyermekvédelmi gondoskodásban vagy javítóintézetben töltött, és nyilatkozata szerint bántalmazás érte. A támogatás a felnőttek és a gyermekek által elkövetett bántalmazásokra egyaránt kiterjedhet.
A jóvátétel igényléséhez nem szükséges korábbi bírósági ítélet vagy hatósági megállapítás. Az érintetteknek elegendő nyilatkozniuk az elszenvedett sérelemről, és nem kötelezhetők a történtek részletes bizonyítására. Az eljárás során azt ellenőrzik, hogy valóban gyermekvédelmi gondoskodásban éltek-e.
Az alap nem közvetlen pénzbeli kártérítést biztosít, hanem az érintettek aktuális szükségleteihez igazodó segítséget. Ez pszichológiai és pszichiátriai ellátást, egészségügyi kezelést, rehabilitációt, jogi támogatást, lakhatási segítséget, valamint a tanulmányok folytatásához és a munkavállaláshoz nyújtott támogatást jelenthet.
Minden érintettet megillet annak elismerése, hogy a vele történtek megengedhetetlenek voltak, továbbá a bocsánatkérés, a meghallgatás és a további segítségnyújtásról szóló tájékoztatás. A program nemcsak egyéni, hanem közösségi jóvátételt is lehetővé tehet olyan intézmények esetében, ahol több embert érintő, rendszerszintű bántalmazás történt.
A jelentkezés személyesen, elektronikusan és postai úton is lehetséges lesz, elsősorban az Áldozatsegítő Központokon és Áldozatsegítő Pontokon keresztül. Az érintettek személyes mentort is kaphatnak, aki végigkíséri őket a támogatási folyamaton.
A program első éve kísérleti időszak lesz, működését külön tanácsadó testület követi nyomon. A szükséges jogszabályokat a kormány a következő három hónapban tervezi az Országgyűlés elé terjeszteni.
A jelentés külön kitér arra is, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2019 után több sértettel peren kívüli kártérítési megállapodást kötött, amelyekhez kölcsönös titoktartási kötelezettség kapcsolódott. A kormányzati összefoglaló szerint a Belügyminisztérium 2024-ben nyilvánosságra hozta a kártérítések összegét. A mostani jelentés ezt az érintettek lejáratására irányuló lépésként értékeli. A kormányzati összesítés szerint 2025-re 18 ismert érintettről lehetett tudni, a tényleges áldozatok száma azonban ennél magasabb is lehet.
Egymilliárd forintos jóvátételi alapot hozott létre a kormány
A bicskei vizsgálat közzétételével egy időben a kormány hivatalos honlapján megjelent a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap részletes tájékoztatója. A júniusban elkülönített egymilliárd forintból azok kaphatnak személyre szabott támogatást, akiket gyermekvédelmi gondoskodásban fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazás, elhanyagolás, illetve más súlyos sérelem ért.
A program 2027. január 1-jén indul. Jelentkezhet minden nagykorú, aki 1997. november 1-je után akár egyetlen napot is gyermekotthonban, lakásotthonban, nevelőszülőnél, átmeneti gyermekvédelmi gondoskodásban vagy javítóintézetben töltött, és nyilatkozata szerint bántalmazás érte. A támogatás a felnőttek és a gyermekek által elkövetett bántalmazásokra egyaránt kiterjedhet.
A jóvátétel igényléséhez nem szükséges korábbi bírósági ítélet vagy hatósági megállapítás. Az érintetteknek elegendő nyilatkozniuk az elszenvedett sérelemről, és nem kötelezhetők a történtek részletes bizonyítására. Az eljárás során azt ellenőrzik, hogy valóban gyermekvédelmi gondoskodásban éltek-e.
Az alap nem közvetlen pénzbeli kártérítést biztosít, hanem az érintettek aktuális szükségleteihez igazodó segítséget. Ez pszichológiai és pszichiátriai ellátást, egészségügyi kezelést, rehabilitációt, jogi támogatást, lakhatási segítséget, valamint a tanulmányok folytatásához és a munkavállaláshoz nyújtott támogatást jelenthet.
Minden érintettet megillet annak elismerése, hogy a vele történtek megengedhetetlenek voltak, továbbá a bocsánatkérés, a meghallgatás és a további segítségnyújtásról szóló tájékoztatás. A program nemcsak egyéni, hanem közösségi jóvátételt is lehetővé tehet olyan intézmények esetében, ahol több embert érintő, rendszerszintű bántalmazás történt.
A jelentkezés személyesen, elektronikusan és postai úton is lehetséges lesz, elsősorban az Áldozatsegítő Központokon és Áldozatsegítő Pontokon keresztül. Az érintettek személyes mentort is kaphatnak, aki végigkíséri őket a támogatási folyamaton.
A program első éve kísérleti időszak lesz, működését külön tanácsadó testület követi nyomon. A szükséges jogszabályokat a kormány a következő három hónapban tervezi az Országgyűlés elé terjeszteni. A jelentkezéssel kapcsolatos kérdéseket már most a jovatetel@szcsm.gov.hu e-mail-címre lehet elküldeni. A hivatalos jelentkezési felület 2027. január 1-jén nyílik meg.
A Szociális és Családügyi Minisztérium ismertetése szerint a bicskei vizsgálat során mintegy hétezer oldalnyi hatósági, fenntartói és intézményi dokumentációt dolgoztak fel. Interjúkat készítettek korábbi munkatársakkal, gyámokkal, szakemberekkel, az áldozatok támogatóival és az ügyet feltáró újságírókkal is.
A sajtótájékoztatóról készült beszámoló szerint az államtitkárság további 48 ember ügyét is vizsgálja, akikhez összesen 199, határátlépésről vagy bántalmazásról szóló jelzés kapcsolódik. A most nyilvánosságra hozott vizsgálat egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a bicskei gyermekek jelzései éveken át eljutottak nevelőkhöz, intézményvezetőkhöz, fenntartókhoz és hatóságokhoz, ám a rendszer újra és újra képtelen volt megakadályozni a további visszaéléseket. A jelentés szerint a gyermekek biztonsága helyett sok esetben az intézmény működésének és az igazgató tekintélyének megőrzése került előtérbe.
