Szerdán 13 órakor tartja első ülését a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság. A testület elnöke, Csőszi Attila vasárnap este azt ígérte, feltárják, mi történt az MNB körüli százmilliárdokkal. A bizottság azonban nem üres asztalnál kezdi a munkát: az Állami Számvevőszék már részletesen vizsgálta az alapítványi vagyon útját, külön jelentést készített a kecskeméti egyetem 127,5 milliárdos befektetéséről, és az MNB Szabadság téri székházának 103,5 milliárdra emelkedő kivitelezési költségeiről is rendelkezésre állnak hivatalos adatok.
A parlamenti testület augusztus 26-án kezdi meg érdemi munkáját. Csőszi Attila, a Tisza Párt kecskeméti országgyűlési képviselője vasárnapi videójában több ügyet is felsorolt, amelyeket szerinte végig kell követni. Ezek között említette az MNB alapítványainak vagyonát, a Neumann János Egyetemhez kapcsolódó 127,5 milliárd forintos befektetést, a balatonakarattyai jegybanki ingatlant és a Szabadság téri székház felújítását. Csőszi azt mondja, a bizottság annak akar utánajárni, kik hozták a döntéseket, hová került a közpénz és kik profitálhattak az ügyletekből. Ezek egyelőre a vizsgálóbizottság elnökének politikusi állításai és kérdései, ettől külön érdemes megnézni, mit állapítottak már meg azok a hivatalos ellenőrzések, amelyek az MNB-alapítványok gazdálkodását korábban átvilágították.
Az Állami Számvevőszék dokumentumaiból az látszik, hogy rendkívül nagy összegekről van szó: a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyonnal hozta létre a Pallas Athéné-alapítványokat. Ezek később összeolvadtak, vagyonuk jelentős része pedig az alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt.-hez került.
Az Optima nemcsak az MNB-alapítvány vagyonából kapott forrást. Az ÁSZ szerint a társaság finanszírozásába bekerült 279,1 milliárd forintnyi PADME-kötvény, 127,5 milliárd forint a Neumann János Egyetemért Alapítványtól, valamint 170 millió euró bankhitel is. Így az Optima végül közel 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott, amelyből a számvevőszék számítása szerint mintegy 407 milliárd forint közpénzből származott. Az ÁSZ azt állapította meg, hogy a pénzt egy több országon, vállalkozáson és magántőkealapon keresztül felépített befektetési rendszerben mozgatták. A számvevőszék szerint ennek a konstrukciónak nem tudtak olyan meggyőző gazdasági indokát azonosítani, amely megmagyarázta volna a rendkívül összetett struktúrát. Az ellenőrzés a vagyon feletti kontroll hiányosságait is feltárta.
Különösen érzékeny pont a Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintja. Az alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144,4 milliárd forintnyi állami forrást kapott, amelyet többek között az egyetem és infrastruktúrájának fejlesztésére használhatott. Ebből 127,5 milliárdot három részletben az Optima tízéves kötvényeibe fektettek. A kötvény évi 2,5 százalékos fix kamatot fizetett. Az ÁSZ a befektetés külön vizsgálatakor arra jutott, hogy a döntésnél nem érvényesültek megfelelően a felelős gazdálkodás követelményei. A számvevőszék az ügyben a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett. A szerdán induló parlamenti vizsgálatnak egyik valódi feladata az lehet, hogy megpróbálja feltárni az ezek mögött húzódó döntési és személyi felelősséget.
Másik nagy ügy a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának felújítása. Amikor az MNB 2021-ben nyilvánosan bemutatta a rekonstrukciót, még 54 milliárd forintos teljes felújítási költségről beszélt. A generáltervezési és generálkivitelezési szerződés bruttó összege ugyanakkor 69,2 milliárd forintról később 103,5 milliárd forintra emelkedett.
A székház története azóta sem zárult le. Az MNB új vezetése 2025 októberében hivatalosan közölte, hogy feljelentést tett a rekonstrukcióval összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A jegybank szerint az általuk megrendelt szakértői vizsgálat vagyoni hátrányt is megállapított.
2026 tavaszán újabb problémák kerültek nyilvánosságra: az átadott székházban több mint négyezer hibát és hiányosságot rögzítettek. A kifogások között műszaki és kivitelezési problémák egyaránt szerepeltek, az MNB pedig a ki nem javított hibák miatt lehívta a kivitelező bankgaranciáját. Vagyis amikor a parlamenti vizsgálóbizottság szerdán először leül, egymással részben összefüggő ügyek egész sora várja: az alapítványi vagyon, az Optima befektetései, a kecskeméti egyetemi pénz és a jegybank nagy értékű ingatlanberuházásai, és hogy ezekből képes-e rekonstruálni, ki milyen döntést hozott, milyen információ birtokában tette ezt, és kinél volt ténylegesen a felelősség. A testületnek a jelenlegi tervek szerint december 31-ig kell elkészítenie jelentését.
Forrás: Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank, Csőszi Attila közlése
