Pattanásig feszült a helyzet Európa nagyvárosaiban: a megélhetési válság, az elszabaduló lakhatási költségek, az oktatás problémái és a kormányzati megszorítások miatt országokon átívelő tiltakozáshullám bontakozott ki. Franciaországban 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak, Olaszországban a Colosseum közelében barikádokat emeltek és tüzeket gyújtottak, Spanyolországban pedig elfogták annak a titokzatos Blocus-hálózatnak a feltételezett vezetőjét, amelynek internetes felhívásaihoz fosztogatások és erőszakos utcai cselekmények kapcsolódtak. Németországban szombaton 34 városba hirdettek ifjúsági demonstrációkat, Berlinben már Friedrich Merz kancellár távozását követelő transzparensek jelentek meg. A kontinens több pontján egyszerre erősödő társadalmi elégedetlenség egyre nagyobb kihívás elé állítja az európai kormányokat.
Az október utolsó napjára időzített demonstrációk és a halloween éjszakája különösen nagy aggodalmat váltottak ki a kontinens biztonsági szerveinél. A rendőrség több országban attól tart, hogy az alapvetően békés társadalmi tiltakozásokhoz erőszakos csoportok csatlakozhatnak, amelyek a tömegrendezvényeket fosztogatásokra, rongálásokra és rendőrök elleni támadásokra használhatják fel. A franciaországi események után Spanyolországban és Németországban is üzletek készültek fel az esetleges rendbontásokra, miközben az olaszországi sztrájkok pénteken már valódi utcai összecsapásokba torkolltak.
Lengyelország: alkotmányos válság Varsóban, rohamrendőrök az Alkotmánybíróságnál – az államfő a levegőben fordult vissza
Drámai politikai és közjogi válság robbant ki Lengyelországban, ahol a varsói Alkotmánybíróság épülete péntek éjszaka a kormány és az ellenzék közötti hatalmi összecsapás központjává vált. Az események azután gyorsultak fel, hogy október 30-án bejelentették Bogdan Święczkowski alkotmánybírósági elnök és helyettese, Bartłomiej Sochański egy hónapos felfüggesztését. A döntést Anna Korwin-Piotrowska alkotmánybíró hozta meg, aki egyúttal bejelentette, hogy átveszi a testület irányítását. Az intézkedés nyomán ellenzéki politikusok és tüntetők jelentek meg az épületnél, a rendőrség pedig nagy erőkkel vonult ki. A demonstrálók egy része áttörte a külső kerítést, tárgyakat dobott a rendőrök felé, és összecsapások alakultak ki. Három embert őrizetbe vettek.
A válság legdrámaibb fordulata a lengyel elnöki különgép fedélzetén történt. Karol Nawrocki köztársasági elnök éppen Szenegálba tartott hivatalos látogatásra, amikor értesült a varsói eseményekről, és azonnal megszakította az útját. A repülőgépet még a levegőben visszafordították, az államfő pedig az éjszaka folyamán megjelent az Alkotmánybíróságnál. A bejáratnál feszült jelenetek játszódtak le, Nawrocki a rendőri kordonon keresztül jutott be az épületbe, ahol órákon át tartózkodott. Szombat reggel az elnök már a lengyel alkotmányos rend megsértéséről és az állami intézmény erőszakos átvételéről beszélt, majd rendkívüli egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit, az ország belső biztonságát fenyegető veszélyre hivatkozva.
A politikai összecsapás közben egyre élesebbé vált. A Jog és Igazságosság (PiS) vezető politikusai, köztük Jarosław Kaczyński, személyesen jelentek meg az Alkotmánybíróságnál, és államcsínnyel vádolták Donald Tusk kormányát. Az intézmény hivatalos közösségi oldalán is puccsról szóló közlemény jelent meg, a demonstrálók pedig a miniszterelnök távozását követelték. A Tusk-kormány ezzel szemben kitart amellett, hogy a lépések a jogállamiság helyreállítását szolgálják, miután a korábbi PiS-kormányzás idején a bírósági kinevezések körül súlyos konfliktus alakult ki az Európai Unióval is. A helyzetet tovább élezi, hogy a lengyel igazságügyi miniszter a felfüggesztett alkotmánybírósági vezetők mentelmi jogának megszüntetését is kezdeményezte.
Szombaton már nem csak a bíróság vezetéséről, hanem a lengyel államhatalom intézményeinek ellenőrzéséről folyt a küzdelem. Az Alkotmánybíróság környékén továbbra is rendőri biztosítás mellett zajlottak a demonstrációk, miközben az elnöki hivatal rendkívüli politikai tárgyalásokkal próbálta kezelni a válságot. A konfliktus súlyát az adja, hogy a köztársasági elnök, a kormány és az alkotmánybírák egy része egymással összeegyeztethetetlen álláspontot képvisel az intézmény törvényes vezetéséről. Az eseményekkel Lengyelországban a korábban elsősorban jogi és politikai síkon zajló hatalmi küzdelem immár az utcákra is átterjedt.
Franciaország: Macron elismerte az állam kudarcát, 70 ezer rendőr készült az újabb zavargásokra
Franciaországban a hetek óta tartó, egyre szélesebb társadalmi rétegeket megmozgató tiltakozáshullám október 31-én a harmadik egymást követő szombati országos demonstrációjához érkezett. Az október 17-i erőszakos zavargások során üzleteket fosztottak ki, kirakatokat törtek be, középületeket rongáltak meg, Marseille-ben pedig a városházát is megtámadták. Az események után Emmanuel Macron francia elnök személyesen utazott a dél-franciaországi metropoliszba, ahol elismerte, hogy az állam nem készült fel megfelelően a zavargásokra, és nem biztosított elegendő rendőri erőt a közrend fenntartásához.
A francia kormány a halloween éjszakájával egybeeső újabb tiltakozások miatt rendkívüli biztonsági intézkedéseket rendelt el. Laurent Nuñez belügyminiszter utasítására 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak országszerte, a hatóságok páncélozott Centaure járműveket, vízágyúkat és különleges rendőri egységeket is készenlétbe helyeztek. Marseille belvárosának meghatározott részein megtiltották a be nem jelentett gyülekezéseket, és egyes területeken éjszakai kijárási korlátozást rendeltek el a kísérő nélküli fiatalkorúak számára.
A tiltakozások eredetileg az oktatási rendszer problémáiból, a tanárhiányból és a fiatalok elégedetlenségéből indultak ki, majd a megélhetési költségek, a lakhatás és a közszolgáltatások helyzete miatt szélesebb társadalmi mozgalommá alakultak. Az október 17-i országos demonstrációkon a francia hatóságok mintegy 550 ezer résztvevőt tartottak nyilván, egy héttel később pedig 410 ezren vonultak utcára. A szombati megmozdulások jelentős része békésen indult, miközben a rendőrség továbbra is erőszakos csoportok megjelenésétől tartott.
Olaszország: barikádok a Colosseumnál, vízágyúk Torinóban, országos sztrájk Meloni kormánya ellen
Olaszországban pénteken már ténylegesen erőszakba fordultak egyes demonstrációk. Az USB szakszervezeti szövetség által meghirdetett országos általános sztrájkhoz több mint 60 városban csatlakoztak diákok, munkások, egyetemisták, nyugdíjasok, gazdálkodók és lakhatási aktivisták. A szervezők több mint egymillió résztvevőről számoltak be, míg az olasz belügyminisztérium 255 ezer demonstrálót tartott nyilván.
A legdrámaibb események Rómában és Torinóban történtek. A fővárosban a Colosseum közelében, a Via dei Fori Imperiali térségében a demonstrálók egy része barikádokat emelt, tüzeket gyújtott és palackokkal támadt a rendőrökre. A több tízezres békés felvonulásból kiváló radikális csoportok és a rendőrség között összecsapások alakultak ki. A szervezők korábban bejelentették, hogy sátrakat állítanak fel a történelmi városközpontban, és vasárnapig folytatják a tiltakozást.
Torinóban szintén erőszakos események történtek, a rendőrség vízágyúkat is bevetett. Milánóban demonstrálók akadályozták a Tangenziale Est körgyűrű forgalmát, súlyos közlekedési fennakadásokat okozva. A tiltakozók Giorgia Meloni kormányának gazdaságpolitikáját, a megélhetési költségek emelkedését, a katonai kiadások növelését és a közszolgáltatások helyzetét bírálták. A szakszervezetek szerint az oktatásra, az egészségügyre, a bérekre és a lakhatásra kellene több forrást fordítani. Az ANSA ugyanakkor kiemelte, hogy az országos megmozdulások többsége békésen zajlott, az erőszakos összecsapások meghatározott helyszínekre korlátozódtak.
Spanyolország: lecsaptak a Blocus-hálózatra, Telegram-csoportokból szervezhettek fosztogatásokat
A spanyolországi események egyik legaggasztóbb fejleménye egy interneten szerveződő hálózat megjelenése, amely a hatóságok szerint diáktüntetések és társadalmi tiltakozások látszatát felhasználva erőszakos akciókra mozgósított. A Blocus néven ismert csoportokhoz kapcsolódó október 24-i barcelonai zavargásokban mintegy 500 ember vett részt, üzleteket rongáltak meg, fosztogatások történtek, és rendőrök is megsérültek. A katalán rendőrség több mint 120 embert vett őrizetbe.
A spanyol belügyminisztérium október 30-án jelentette be, hogy a Valencia melletti Picanyában a Guardia Civil elfogta a Blocus mozgalom feltételezett spanyolországi alapítóját és egyik fő szervezőjét. A nyomozók szerint a férfi Telegram-csoportokat hozott létre és működtetett, amelyeken keresztül erőszakos akciókat és üzletek elleni támadásokat szervezhettek. A hatóságok külön hangsúlyozták, hogy a csoportok a diákkövetelésekre és társadalmi elégedetlenségre hivatkozó felhívások mögé rejtették a fosztogatásokra irányuló terveket.
Egy másik valenciai rendőri műveletben egy 17 éves fiatalt is őrizetbe vettek. A spanyol rendőrség szerint a fiatal olyan „Blocus Vlc” kommunikációs csatornákat hozott létre, amelyek egyikéhez több mint 400 felhasználó csatlakozott. A nyomozás adatai szerint a csoportban konkrét időpontokat és utasításokat osztottak meg, valamint másokat is csatlakozásra buzdítottak. A hatóságok a csatornákat megszüntették.
A halloween éjszakájára újabb felhívások terjedtek el Madridban, Barcelonában, Valenciában és más spanyol városokban. A katalán rendőrség fokozott készültséget rendelt el, az Egyesült Államok madridi nagykövetsége pedig biztonsági figyelmeztetést adott ki. A spanyolországi nyomozás egy rendkívül fontos kérdést is felvet: miként válhatnak a közösségi oldalakon megjelenő, látszólag társadalmi követeléseket megfogalmazó felhívások szervezett erőszakos cselekmények eszközévé?
Németország: 34 városba hirdettek tüntetést, Berlinben Merz távozását követelték
A tiltakozási hullám október 31-én Németországban is újabb fordulatot vett. A „Gen Z regelt”, vagyis „A Z generáció intézkedik” elnevezésű ifjúsági kezdeményezés 34 városba hirdetett demonstrációkat. Berlinben, Kölnben, Frankfurtban, Stuttgartban, Münchenben és más német nagyvárosokban diákok és fiatalok vonultak utcára a lakhatási költségek, az oktatás alulfinanszírozottsága, a megélhetési problémák és a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetősége ellen.
Berlinben a Brandenburgi kapunál a délutáni órákra a rendőrség becslése szerint mintegy 5000 tüntető gyűlt össze, míg a szervezők ennél magasabb részvételre számítottak. A tömegben Friedrich Merz kancellár távozását követelő transzparensek is feltűntek. A rendőrség körülbelül 1500 rendőrt vetett be a fővárosban, részben a meghirdetett demonstrációk, részben a halloween éjszakájához kapcsolódó esetleges rendbontások miatt.
A német helyzet egyik legkülönösebb fejleménye a mozgalom szervezeti háttere körüli bizonytalanság. A hivatalos országos diákképviselet, a Bundesschülerkonferenz elhatárolódott a „Gen Z regelt” kezdeményezéstől, mert nem tartja átláthatónak, pontosan kik állnak a szerveződés mögött. Az online felületeken hatalmas részvételi várakozások jelentek meg, a tényleges utcai létszám azonban több városban elmaradt a meghirdetett számoktól.
Stuttgartban a rendőrség több alkalommal megszakította a demonstráció menetét az arcukat eltakaró résztvevők és pirotechnikai eszközök miatt. Berlin elegáns Kurfürstendamm sugárútján egyes luxusüzletek már pénteken fapanelekkel védték meg kirakataikat, tartva az esetleges fosztogatásoktól. A berlini rendőrség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs bizonyítéka a franciaországihoz hasonló szervezett fosztogatási hullám előkészítésére. A németországi tüntetések túlnyomórészt békések maradtak.
Portugália: lakhatási válság, felszámolt sátortáborok és rendőri intézkedések
Portugáliában a tiltakozások középpontjában az egyre súlyosabb lakhatási válság áll. Lisszabonban és Portóban aktivisták sátortáborokkal és utcai demonstrációkkal tiltakoztak az ingatlanárak emelkedése és a kilakoltatásokkal kapcsolatos kormányzati tervek ellen. A lisszaboni Rossio téren a rendőrség októberben több alkalommal is intézkedett, a táborok felszámolása során őrizetbe vételek történtek, a rendőri erőalkalmazás pedig újabb tiltakozásokat váltott ki.
A lakhatási mozgalmak szerint a portugál fiatalok jelentős része már saját városában sem képes megfizethető lakást bérelni vagy vásárolni. Az ingatlanárak 2017 óta több mint a kétszeresükre emelkedtek, miközben a bérleti díjak növekedése is súlyos terhet jelent a háztartások számára. A demonstrálók a kilakoltatási szabályok szigorítása helyett megfizethető lakhatást, a bérlők védelmét és hatékonyabb állami beavatkozást követelnek. Az október 27-i parlament előtti demonstráción a korábbi rendőri fellépések is a tiltakozás fontos témájává váltak.
Belgium: tízezrek tüntettek a megszorítások ellen
Belgiumban Bart De Wever miniszterelnök gazdasági és költségvetési intézkedései váltottak ki jelentős társadalmi ellenállást. Brüsszelben október 9-én a rendőrség szerint mintegy 30 ezer, a szakszervezetek becslése alapján 50 ezer ember vonult utcára. Tanárok, vasutasok, köztisztviselők, egyetemisták és más munkavállalók követelték a szociális juttatások szigorításának felülvizsgálatát, az oktatási és egészségügyi források védelmét, valamint a munkavállalói terhek mérséklését.
A demonstrálók különösen azt kifogásolják, hogy a kormány a költségvetési hiány csökkentését és a védelmi kiadások növelését olyan intézkedésekkel kívánja összeegyeztetni, amelyek szerintük a dolgozók és a szociálisan kiszolgáltatott csoportok helyzetét rontják. A szakszervezetek további tiltakozásokat helyeztek kilátásba, ha a kabinet nem változtat gazdaságpolitikáján.
A franciaországi zavargások, az olasz általános sztrájk, a spanyolországi fosztogatások és a németországi ifjúsági demonstrációk eltérő természetű események, mégis ugyanarra a súlyos európai problémára irányítják a figyelmet: a fiatalok és a dolgozók egyre nagyobb része elégedetlen saját gazdasági és társadalmi kilátásaival.
