Az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb, Moszkva ellen irányuló dróntámadásáról számoltak be az orosz hatóságok. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint csütörtök estétől péntek reggelig összesen 862 ukrán drón közeledett a főváros térségéhez, miközben az orosz légvédelem órákon át próbálta visszaverni a támadást. A moszkvai repülőtereken leállították a légi forgalmat, Oroszország más térségeiben pedig újabb olajipari létesítmények kerültek célkeresztbe. A fejlemények különösen érzékeny pillanatban történtek: a The Wall Street Journal értesülése szerint Ukrajna korábban amerikai nyomásra ideiglenesen felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, pénteken azonban újraindultak a támadások.
Példátlan intenzitású légi támadásról számoltak be Moszkvában október 30-án, pénteken. Szergej Szobjanyin polgármester közlése szerint az előző este fél kilenc körül kezdődő és péntek reggel fél nyolcig tartó támadássorozatban 862 ukrán pilóta nélküli repülőeszköz tartott az orosz főváros térsége felé. A polgármester szerint a drónok többségét már a távolabbi védelmi vonalakon megsemmisítették, 170-et pedig közvetlenül Moszkva megközelítése közben lőttek le. A támadás következményeiről és az esetleges károkról a városvezető nem közölt részletes adatokat.
A csaknem tizenegy órán át tartó művelet súlyosan megzavarta a légi közlekedést is. A moszkvai Vnukovo, Domogyedovo, Seremetyevo és Zsukovszkij repülőtereken ideiglenesen felfüggesztették a repülőgépek fogadását és indítását. A hatóságok biztonsági intézkedései miatt az orosz főváros nemzetközi légiközlekedése is fennakadásokat szenvedett. A támadás nagyságát jelzi, hogy Szobjanyin egy nappal korábban, október 29-én már 613 Moszkva felé tartó ukrán drónról számolt be, amelyek közül állítása szerint 231-et a főváros közelében semmisítettek meg. A két egymást követő éjszaka során így az orosz városvezetés összesen 1475, Moszkva irányába tartó pilóta nélküli eszközről adott hírt.
Újra célkeresztben az orosz olajfinomítók
A Moszkva elleni támadással párhuzamosan Oroszország más területein is ukrán dróncsapásokról érkeztek jelentések. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes pénteken bejelentette, hogy három olajfinomítót és egy gázipari-vegyipari komplexumot támadtak meg. Közlése szerint az egyik létesítmény kisebb károkat szenvedett, az orosz hatóságok azonban megtették a szükséges intézkedéseket a további támadások kivédésére.
Különösen nagy figyelmet kapott a Szamarai területen található novokujbisevszki olajfinomító, amelyet ukrán megfigyelőcsatornák és a független orosz Astra beszámolói szerint szintén dróntámadás ért. A közösségi médiában tűzről készült felvételek jelentek meg, a találat pontos körülményeit és a károk nagyságát azonban az orosz regionális hatóságok nem erősítették meg. Az üzem a Rosznyefty érdekeltségébe tartozik, éves feldolgozási kapacitása mintegy 8,8 millió tonna kőolaj, és a háború során korábban is érte már ukrán támadás.
Novak elismerte, hogy az olajfinomítók elleni csapásokban korábban szünet következett be, pénteken azonban ismét megindultak a támadások. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt állította, hogy az újabb csapások nem veszélyeztetik az orosz belföldi üzemanyag-ellátást, és a kormány továbbra is intézkedésekkel biztosítja a szükséges mennyiségeket.
Amerikai kérés ellenére mégis újra támadták a finomítókat
A pénteki eseményeknek különös diplomáciai jelentőséget ad, hogy Ukrajna korábban a Trump-adminisztráció nyomására ideiglenesen leállította az orosz olajfinomítók elleni nagy hatótávolságú dróntámadásokat. Az ukrán egységek október közepén kaptak utasítást arra, hogy a már megkezdett műveletek befejezése után függesszék fel az újabb finomító támadásokat.
Trump többször is kérte az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítását
2026. szeptember 13–14. – Trump nyilvánosan kijelentette, hogy személyesen kérte Zelenszkijt az orosz dízelüzemanyag-gyártó létesítmények elleni támadások leállítására.
2026. október 10. – Trump ismét nyilvánosan felszólította az ukrán elnököt, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat. Kijelentéséről a Reuters videófelvételt is közölt.
2026. október 15–16. – A The Wall Street Journal értesülése szerint JD Vance alelnök, Steve Witkoff és Jared Kushner is közbenjárt. Amerikai források legalább hat korábbi kérést említettek. Trump nyilvánosan is elítélte a támadások újraindulását.
2026. október 20. – Jared Kushner az oslói egyeztetésen ismét előterjesztette Trump kérését, ezúttal 30 napos támadási szünetet szorgalmazva.
Az amerikai kormányzatot különösen az üzemanyagárak emelkedése aggasztotta. Donald Trump korábban bírálta az orosz energetikai infrastruktúra elleni ukrán műveleteket, amelyek Washington szerint tovább növelhették a nemzetközi energiapiaci feszültséget. A The Wall Street Journal beszámolója alapján a szünet akár az amerikai félidős választások utánig is eltarthatott volna. A Reuters ugyanakkor jelezte, hogy az ideiglenes felfüggesztés részleteit saját forrásból nem tudta megerősíteni.
A pénteki támadások azonban megváltoztatták a helyzetet. A The Wall Street Journal újabb beszámolója szerint a novokujbisevszki finomító elleni csapással Ukrajna véget vetett a nagyjából két hétig tartó szünetnek. Kijev korábban azzal indokolta az orosz energetikai létesítmények támadását, hogy azokból az orosz állam jelentős bevételekhez jut, miközben Moszkva folyamatosan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát.
Megszólalt a Kreml: a béketárgyalások folytatódhatnak
Az újabb ukrán támadásokra az orosz elnöki hivatal is reagált. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója szerint Kijev ismét figyelmen kívül hagyta Donald Trump felhívását, amely az orosz olajfinomítók elleni csapások leállítására irányult. Az orosz elnöki tanácsadó úgy vélte, Ukrajna azért folytatja ezeket a műveleteket, mert továbbra is számíthat az európai országok támogatására.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő ugyanakkor pénteken kijelentette, hogy az újabb dróntámadások nem veszélyeztetik az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna részvételével tervezett háromoldalú béketárgyalásokat. Peszkov szerint Moszkva nem kívánja külön napirendi pontként felvetni az olajfinomítókat ért csapásokat, mert az amerikai–ukrán kapcsolatokra tartozó kérdésnek tekinti az ügyet. A szóvivő azt is világossá tette, hogy Oroszország részéről a tárgyalások megkezdésének továbbra sem előfeltétele a katonai műveletek felfüggesztése.
Miközben Moszkva környékén az orosz légvédelem az ukrán drónok ellen védekezett, az orosz hadsereg folytatta az ukrán energetikai és infrastrukturális célpontok támadását is. A pénteki orosz csapások nyomán Kijevben áramellátási zavarokról érkeztek jelentések, Dnyipróban pedig rendkívüli áramkorlátozásokra kényszerültek, amelyek a városi tömegközlekedést is érintették.
Források: Kommerszant · Meduza· Reuters · Wall Street Journal · Interfax
