Pattanásig feszült, szinte háborús övezetre emlékeztető állapotokra készülnek Franciaország déli metropoliszában, Marseille-ben, miközben az egész ország rendkívüli biztonsági kockázatot jelentő éjszaka elé néz. Október utolsó napján a megélhetési válság miatt kirobbant, hetek óta tartó országos társadalmi elégedetlenség harmadik nagy tiltakozási hulláma éppen halloween éjszakájával esik egybe. A francia belügyminisztérium szerint a közösségi oldalakon radikális csoportokhoz köthető felhívások terjednek, amelyek felkelésszerű megmozdulásokra, gyújtogatásokra, fosztogatásokra és a nagyvárosok kereskedelmi központjai elleni erőszakos akciókra buzdítanak. A hatóságok attól tartanak, hogy egyes résztvevők a halloween alkalmából viselt jelmezek és maszkok mögé rejtőzve követhetnek el erőszakos cselekményeket.
A helyzet súlyosságát és a kormányzati aggodalmat hűen tükrözi, hogy Laurent Nuñez francia belügyminiszter utasítására rendkívüli méretű, 70 ezer fős rendőri és csendőri állományt mozgósítottak országszerte. Ez a létszám egy valóságos hadseregnek felel meg. A francia nagyvárosokban, köztük Marseille-ben, különösen a régi kikötő, a Vieux-Port és a La Plaine néven ismert Jean-Jaurès tér környékén fokozott rendőri készültséget rendeltek el. Országosan 26 Centaure típusú páncélozott járművet és 15 vízágyús járművet is készenlétbe helyeztek. Nemcsak a hagyományos készenléti egységeket mozgósították: a francia rendőrség és csendőrség elit alakulatait, köztük a RAID, a BRI és a GIGN egységeit is bevonták a biztonsági műveletbe, a hatóságok pedig drónokat és helikoptereket is alkalmazhatnak a tömegmozgások ellenőrzésére.
A drasztikus biztonsági intézkedések oka a statisztikákban és az elmúlt hetek brutális tapasztalataiban gyökerezik. Jacques Witkowski, Bouches-du-Rhône megye prefektusa Marseille meghatározott területein november 2-án hajnalig megtiltotta a be nem jelentett gyülekezéseket és demonstrációkat. Emellett a hatóságok éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe a kísérő nélküli kiskorúak számára este 23 órától, a kijelölt városrészekben. A kormányzati adatok szerint ugyanis a szeptember közepe óta tartó diáktüntetések és társadalmi megmozdulások során már 1193 rendőr és csendőr sérült meg országszerte. Az október 24-i országos demonstrációk során 1435 embert állítottak elő. A rendőrségi szakszervezetek az állomány fizikai és mentális kimerülésére figyelmeztetnek, miközben a közösségi médiában rendőrök elleni támadásokra és fosztogatásokra buzdító felhívások terjednek.
Macron elismerte az állam kudarcát: nem tudták megvédeni Marseille-t
A franciaországi válság súlyosságát mutatja, hogy Emmanuel Macron elnök maga is kénytelen volt elismerni az állam kudarcát az október 17-i zavargások kezelésében. Az államfő október 26-án személyesen utazott Marseille-be, ahol megtekintette a zavargások során megrongált városházát. A tüntetők korábban betörték az épület monumentális bejáratát, feldúlták a földszinti helyiségeket, és ledöntötték Marianne-nak, a Francia Köztársaság jelképének szobrát is. Macron a helyszínen nyilvánosan elismerte, hogy a francia állam súlyosan alábecsülte a kialakuló veszélyt, és nem vezényelt elegendő rendőri erőt az utcákra.
Az elnök szerint a hatóságok egyáltalán nem számítottak arra, hogy a szélsőbaloldali csoportok már a kora reggeli órákban megkezdik a mozgósítást, és arra sem, hogy a tüntetésekhez bűnözői csoportok csatlakoznak. Macron elismerte, hogy a rendőri erők létszáma nem volt arányban a fenyegetéssel, ezért az állam nem tudta megfelelően megvédeni a középületeket és az üzleteket. A francia elnök kijelentette: elfogadhatatlan, hogy Franciaország mindössze hat hónappal az elnökválasztás előtt ilyen súlyos társadalmi feszültségekkel küzd. „Soha többé október 17-ét!” – figyelmeztetett, miközben jelezte, hogy a kormány a következő demonstrációkon is fenntartja a rendkívüli biztonsági intézkedéseket.
Macron ugyanakkor azt is elismerte, hogy a tiltakozáshullám mögött jogos társadalmi követelések állnak, amelyekre a kormánynak politikai választ kell adnia. Az elnök a válság miatt lemondta november végére tervezett nigériai és szenegáli látogatását is. Marseille-i útja így már nem csupán a rend helyreállításáról, hanem a francia államba vetett bizalom visszaszerzéséről is szólt.
Milliárdos károk, országos tiltakozások és újabb fenyegetés
A franciaországi elégedetlenség messze túlmutat Marseille utcáin. Az október 24-i demonstrációkon a belügyminisztérium adatai szerint 410 ezren, a szakszervezetek becslése alapján akár 800 ezren vonultak utcára. A tiltakozók között diákok, szakszervezeti aktivisták és a sárgamellényes mozgalom résztvevői is megjelentek. A megélhetési költségek emelkedése, a közszolgáltatások romló helyzete, az oktatási rendszer problémái és a kormány gazdaságpolitikája elleni elégedetlenség egyre szélesebb társadalmi rétegeket mozgat meg.
Az elmúlt hetek erőszakos eseményei súlyos gazdasági károkat is okoztak. A francia kereskedők becslése szerint a tüntetésekkel összefüggő veszteségek már meghaladják az egymilliárd eurót. Marseille-ben az október 17-i zavargások során üzleteket fosztottak ki, kirakatokat törtek be, középületeket rongáltak meg, a városháza elleni támadás pedig az országos válság egyik legmegrázóbb jelképévé vált. A francia gazdaság helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a harmadik negyedévben visszaesett a gazdasági teljesítmény, miközben a kormány költségvetési tervei újabb politikai vitákat váltottak ki.
Miközben a marseille-i szakszervezetek, köztük az FSU 13 élesen bírálják a kormányt, azt állítva, hogy a kabinet rendőri szigorral és a gyülekezési jog korlátozásával akarja elfojtani a jogos szociális követeléseket, a belvárosi kereskedők újabb erőszakos cselekményektől tartanak. A helyi tömegközlekedésben korlátozásokat vezettek be, egyes villamosvonalak közlekedését módosították, a hatóságok pedig fokozott ellenőrzésekkel készülnek az esti órákra. A belügyminiszter külön figyelmeztetett arra, hogy halloween nem szolgálhat ürügyül az arc eltakarására és a közrend elleni erőszakos fellépésre.
Franciaország így újabb rendkívül feszült éjszaka elé néz. A hatóságok a 70 ezres rendőri és csendőri mozgósítással, páncélozott járművekkel, vízágyúkkal és különleges egységekkel igyekeznek megakadályozni az október 17-i zavargások megismétlődését. A kérdés most az, hogy a példátlan biztonsági készültség elegendő lesz-e az erőszakos csoportok megfékezésére, miközben az országos társadalmi elégedetlenség továbbra sem csillapodik.
