Ugyanaz a kenyér, tej vagy tojás ma jóval többe kerülhet, mint öt évvel ezelőtt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy kilogramm fehér kenyér országos átlagára 2021 szeptemberében 399 forint volt, 2026 szeptemberében viszont már 905 forint. Jelentősen drágult a tojás és több háztartási termék is, miközben az elmúlt hónapok árcsökkenései nem tüntették el a korábbi évek áremelkedéseit. Megvizsgáltuk, hogyan változtak a magyar családok mindennapi kiadásai öt év alatt, és mit mutatnak a legfrissebb hivatalos statisztikák.
Öt év alatt jelentősen átalakult a magyar háztartások bevásárlásainak költsége. A legtöbben nem statisztikai kimutatásokból érzékelik a változást, hanem a bolti pénztáraknál, amikor ugyanazokért az alapvető élelmiszerekért és háztartási termékekért a korábbinál lényegesen többet fizetnek. Bár az infláció 2026 őszére jelentősen mérséklődött, az árszínvonal továbbra is magán viseli a 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett drágulási hullám hatását.
A Központi Statisztikai Hivatal október 7-én közzétett adatai szerint 2026 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára éves összevetésben átlagosan 1,3 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 4,6 százalékos mérséklődést mértek. Ez kedvezőbb helyzetet jelez a korábbi évekhez képest, ám önmagában nem mutatja meg, mennyivel kerül többe egy család bevásárlása, mint 2021-ben.
Éppen ezért az ötéves összehasonlításhoz a KSH havi fogyasztói átlagárainak azonos időpontjait, 2021 és 2026 szeptemberét vettük alapul. Az összevetésben ugyanazok a statisztikai termékkategóriák és mértékegységek szerepelnek, hogy a különbségeket ne eltérő kiszerelések vagy alkalmi bolti akciók befolyásolják.
Leginkább a kenyér drágulása szembetűnő a kiválasztott termékek között. Egy kilogramm fehér kenyérért 2021 szeptemberében országos átlagban még 399 forintot kellett fizetni, öt évvel később viszont már 905 forintot. A különbség kilogrammonként 506 forint, ami több mint kétszeres árszintet jelent. Egy olyan családnál, ahol hetente több kilogramm kenyér fogy, ez havi szinten is számottevő többletkiadást okozhat.
Különösen meredek volt a drágulás a 2022-es és 2023-as időszakban. Az energia, a gabona, a liszt, a sütőipari alapanyagok és a szállítás költségeinek változása egyaránt hatott az árakra. A KSH október 16-án, a kenyér világnapjára készített infografikája is megmutatta, hogy a kenyér fogyasztói átlagára 2023-ban érte el az akkori csúcspontját, majd mérséklődött, később azonban ismét emelkedett. Központi Statisztikai Hivatal
Jelentős különbség látható a tojásnál is. Tíz darab átlagára 2021 szeptemberében 462 forint volt, 2026 azonos hónapjában viszont 814 forint. Ez 352 forintos, vagyis több mint 76 százalékos növekedés. A tojás ára ugyanakkor az elmúlt években erősen ingadozott, ezért a mostani árszint önmagában nem jelenti azt, hogy az emelkedés folyamatos volt.
Mérsékeltebb, de továbbra is érzékelhető változást mutat a 2,8 százalékos ESL tej. A literenkénti országos átlagár 272 forintról 349 forintra emelkedett, ami valamivel több mint 28 százalékos drágulás öt év alatt. A tej esetében különösen lényeges az azonos terméktípus kiválasztása, hiszen a friss, az ESL és az UHT tej különböző árazású termékeket jelenthet. Összehasonlításunk ezért végig ugyanarra a 2,8 százalékos ESL-kategóriára épül.
Nemcsak az élelmiszer drágult: a háztartási kiadások is nőttek
Élelmiszerek mellett a tisztítószerek és más rendszeresen vásárolt háztartási termékek is jelentős összeget visznek el a családi költségvetésből. A mosópor kilogrammra átszámított átlagára 2021 szeptemberében 1010 forint volt, 2026 azonos hónapjában pedig 1630 forint. A 620 forintos különbség több mint 61 százalékos emelkedést jelent. A háztartási termékek árát ugyanakkor a kiszerelés, a márka és az akciók is erősen befolyásolják, ezért a hivatalos átlagárak nem feltétlenül egyeznek meg az egyes üzletláncok polcain látható összegekkel.
A négy vizsgált termékből összeállított, szemléltető bevásárlókosár jól mutatja a változást. Egy kilogramm fehér kenyér, tíz tojás, egy liter 2,8 százalékos ESL tej és egy kilogrammra vetített mosópor együttes KSH-átlagára 2021 szeptemberében 2143 forintot tett ki. Öt évvel később ugyanezeknek a statisztikai termékkategóriáknak az összege 3698 forint volt.
Öt év alatt 1555 forinttal, vagyis 72,6 százalékkal nőtt a négy tétel együttes ára.
A számítás természetesen nem egy teljes családi nagybevásárlást mutat be, hanem négy, egységes mértékegységben összehasonlítható termék példáját. A tényleges háztartási kiadások attól is függnek, hogy egy család milyen gyakran vásárol, mely üzleteket keresi fel, és milyen arányban választ saját márkás, akciós vagy drágább termékeket.
Az ötéves drágulás mellett az is figyelemre méltó, hogy a jelenlegi árak egy része már alacsonyabb a korábban elért csúcsnál. A tojás, a tej és több más alapvető élelmiszer esetében 2023 és 2026 között jelentős áringadozások történtek. A korábbi időszakhoz viszonyított árcsökkenése nem feltétlenül jelenti a 2021-es árszint visszatérését.
Olcsóbb lett több élelmiszer, de a bevásárlás továbbra is drága
Szeptemberben a KSH adatai szerint az élelmiszerárak éves mérséklődésében kifejezetten nagy szerepet játszott a húskonzervek, a vaj, a gyümölcsök, a sertéshús és a sajt árának csökkenése. A húskonzervek átlagosan 26,7 százalékkal, a vaj és vajkrém 15,6 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcsök 14,4 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. A sertéshús 11, a sajt 10,2, a cukor 8,2, a tej 8,1 százalékkal lett olcsóbb az előző szeptemberhez képest.
Akadtak ugyanakkor dráguló tételek is. A burgonya ára 7,8 százalékkal, az étolajé 6,4 százalékkal, az éttermi étkezésé 5,8 százalékkal, az iskolai étkezésé 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Így hiába mérséklődött átlagosan az élelmiszerek árszínvonala, a változást az egyes családok eltérően érzékelhetik, attól függően, milyen termékeket vásárolnak rendszeresen.
A bevásárlókosár ára és az általános infláció között is fontos különbség van. A fogyasztóiár-index több ezer termék és szolgáltatás árváltozásából, a háztartások fogyasztási szerkezetét figyelembe véve készül. Nem csupán a kenyér, a tej vagy a hús szerepel benne, hanem a lakhatáshoz kapcsolódó energia, a közlekedés, a ruházkodás, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások is.
Egy adott család személyes inflációja ezért eltérhet a KSH által közölt országos átlagtól. Ahol a jövedelem nagyobb részét élelmiszerre fordítják, ott a bolti árak változása közvetlenebbül hat a mindennapi megélhetésre. Más háztartásoknál az autózás, a lakás fenntartása vagy a szolgáltatások költsége képviselhet nagyobb súlyt.
Ugyanannyi pénzből ma már kevesebb mindenre futja
Öt év távlatából a legfontosabb kérdés nem egyszerűen az, hogy mennyivel drágult egy termék, hanem az, hogy a családok jövedelme lépést tudott-e tartani az áremelkedéssel. Akinek 2021 óta változatlan maradt a havi bevétele, annak a magasabb árszint közvetlenül csökkentette a vásárlóerejét. A keresetek emelkedése ugyanakkor egyes háztartásoknál részben vagy egészben ellensúlyozhatta a drágulást, ezért a vásárlóerő változásának teljes megítéléséhez a jövedelmi adatokat is figyelembe kell venni.
A 2026-os mérséklődő infláció tehát nem jelenti azt, hogy a magyar családok ismét ugyanannyiért vásárolhatnak, mint öt évvel ezelőtt. A legtöbb terméknél a korábbi nagy áremelkedések beépültek az árszínvonalba, amelyről az egyes hónapokban tapasztalt csökkenések csak részben hoztak visszarendeződést.
Közben a KSH legfrissebb, október 29-én frissített árstatisztikái a mezőgazdasági termelői árak visszaesését is mutatják: augusztusban 10,7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A termelői árak csökkenése azonban nem jelenik meg feltétlenül azonnal és azonos mértékben a boltok polcain, hiszen a feldolgozás, a szállítás és a kereskedelem költségei is alakítják a végső fogyasztói árat.
Fontos kérdése az, hogy tartós marad-e az élelmiszerárak mérséklődése, és ez mennyire érezhető majd a családok mindennapi bevásárlásain.
Öt év összehasonlítható átlagárai már most jól mutatják, mekkora változást éltek át a magyar háztartások. Miközben a fehér kenyér átlagára több mint kétszeresére nőtt, a tojás és a mosópor is jelentősen többe kerül, mint 2021-ben. A pénztáraknál érzékelt különbség így nem pusztán benyomás: a hivatalos adatok alapján is kimutatható, hogy ugyanazoknak az alapvető termékeknek a megvásárlásához ma jóval nagyobb összegre van szükség.
Források: Központi Statisztikai Hivatal – STADAT 1.2.1.8., egyes termékek és szolgáltatások havi fogyasztói átlagárai; KSH – Fogyasztói árak, 2026. szeptember (közzététel: 2026. október 7.); KSH Monitor – Árak (frissítések: 2026. október 29–30.); KSH – A kenyér világnapja, 2026. október 16.
A cikkben közölt konkrét forintárak országos, nyers statisztikai átlagárak, nem egy adott áruházlánc bolti árai. A KSH figyelmeztetése szerint ezek az adatok a termékreprezentánsok és a megfigyelési helyek változásának hatását is tartalmazhatják; a tisztított árváltozás mérésére a fogyasztóiár-indexek szolgálnak. Emiatt az egyedi árkülönbségeket nem szabad automatikusan a teljes termékcsoport inflációjával azonosítani.
