Diplomáciai háttéregyeztetések és nagyhatalmi kötélhúzás zajlik a színfalak mögött New Yorkban, ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken, október 30-án megtartotta hetedik titkos próbaszavazását a következő főtitkár személyéről. Bár a hivatalos jelöltek között a Costa Rica-i Rebeca Grynspan végzett az élen 11 támogató szavazattal, a nagyhatalmak között továbbra sem alakult ki egyértelmű egyetértés. Közben a The Wall Street Journal diplomáciai értesülései szerint Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök akár tíz szavazatot is megszerezhetne a 15 tagú Biztonsági Tanácsban. A történet különösen érdekes fordulatot vett pénteken: a washingtoni Stimson Center friss elemzése ugyancsak név szerint említi Orbánt a lehetséges új főtitkárjelöltek között.
A helyzetet az teszi különösen izgalmassá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország – egyelőre nem jutott közös álláspontra a főtitkár személyéről. Az október 16-i próbaszavazás során valamennyi akkori jelölt kapott legalább egy elutasító voksot az öt nagyhatalomtól. Ez a diplomáciai patthelyzet nyithatja meg az utat az úgynevezett „sötét ló” (dark horse) jelöltek előtt, akik késői belépőként akár új irányba terelhetik a főtitkárválasztást.
A pénteki titkos szavazás: Grynspan 11 voksot szerzett, de nem dőlt el a verseny
A Reuters két, a folyamathoz közel álló forrásra hivatkozva számolt be az október 30-i hetedik forduló eredményéről. A Costa Rica-i Rebeca Grynspan, az ország korábbi alelnöke 11 támogató és négy elutasító szavazatot kapott, ami eddigi legerősebb eredménye. Két héttel korábban még kilenc támogatója volt, vagyis a pénteki fordulóban sikerült növelnie támogatottságát.
A második helyen az argentin Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója végzett kilenc támogató szavazattal. Őt Guyana jelöltje, Carolyn Rodrigues-Birkett követte nyolc támogató vokssal, míg az Egyesült Arab Emírségek által nemrég jelölt Lana Nusseibeh hét támogató, hat elutasító és két semleges szavazatot szerzett.
A pénteki voksolás egyik legfontosabb kérdése azonban továbbra is megválaszolatlan maradt. Ezúttal ugyanis nem különböztették meg a vétójogú nagyhatalmak szavazólapjait a többi tagétól, így nem lehet megállapítani, hogy Grynspan négy elutasító szavazata között volt-e amerikai, orosz, kínai, brit vagy francia voks. Az október 16-i fordulóban még bizonyíthatóan két állandó tag ellenezte a jelölését.
Márpedig a főtitkári tisztség megszerzéséhez nem elegendő a kilenc támogató szavazat. A Biztonsági Tanács hivatalos ajánlásához az is szükséges, hogy az öt állandó tag egyike se akadályozza meg a döntést vétójával. A pénteki eredmények tehát Grynspan támogatottságának erősödését mutatják, de a végső döntést még nem hozták meg.
A Wall Street Journal értesülése: akár tíz szavazat Orbán Viktor mögött
A magyar szál október 25-én került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök kormányzata felvetette Orbán Viktor ENSZ-főtitkári jelölésének lehetőségét. A lap három ország tisztviselőinek információira hivatkozva írta meg, hogy Washingtonban olyan forgatókönyvet vizsgálnak, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közösen támogathatná a volt magyar miniszterelnököt. A kezdeményezésről diplomáciai egyeztetések folytak, a hivatalos jelölésről azonban nem született nyilvánosan megerősített döntés.
A beszámoló legfigyelemreméltóbb részlete a lehetséges szavazatok számával kapcsolatos. Egy amerikai külügyminisztériumi tisztviselő szerint Orbán Viktor nyolc támogató szavazatra viszonylag biztosan számíthatna, és a 15 tagú Biztonsági Tanácsban akár tíz voks megszerzése is elérhető lehet.
Ez jelentős diplomáciai kalkuláció, hiszen a Biztonsági Tanácsban kilenc támogató szavazat szükséges a főtitkárjelölt hivatalos ajánlásához. Ha az Egyesült Államok, Oroszország és Kína valóban közös jelöltként állna Orbán mögé, az a döntéshozatalban rendkívül fontos tényező lenne. Franciaország és Nagy-Britannia álláspontja ugyanakkor ebben az esetben is meghatározó maradna.
A nyolc-tíz szavazatról szóló értesülés az amerikai diplomácia részéről megfogalmazott támogatottsági becslés. Orbán Viktor neve az október 30-i próbaszavazás hivatalos jelöltjei között nem szerepelt.
Washingtoni elemző: Orbán Viktor belépése újrarendezheti a versenyt
A történet pénteken újabb fordulatot vett. A washingtoni Stimson Center október 30-án, már a hetedik próbaszavazás után közzétette Richard Ponzio elemzését, amely három lehetséges forgatókönyvet vázol fel az ENSZ-főtitkárválasztás folytatására. Ponzio szerint a jelenlegi patthelyzet egyik lehetséges következménye, hogy új, későn belépő jelöltek jelennek meg, akik alapvetően megváltoztathatják az eddigi diplomáciai erőviszonyokat.
Az amerikai szakértő ebben az összefüggésben név szerint említi Orbán Viktort, akinek esetleges indulásáról a nemzetközi sajtó már beszámolt. Mellette Feridun Sinirlioğlut, Törökország korábbi külügyminiszterét és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelenlegi főtitkárát is megnevezi. Az elemzés egy további lehetséges késői jelöltként a bolgár Nikolaj Mladenovot is felveti.
Ponzio három forgatókönyvvel számol: a latin-amerikai országok megállapodhatnak egyetlen közös jelölt támogatásáról, új szereplők léphetnek be a versenybe, vagy a Biztonsági Tanács tagjai a jelenlegi jelöltek közül találhatnak olyan kompromisszumos személyt, akinek megválasztását egyik nagyhatalom sem akadályozza meg. Orbán Viktor neve a második forgatókönyvben jelenik meg. Ez nem jelent hivatalos amerikai támogatási nyilatkozatot, de azt mutatja, hogy a Wall Street Journal által ismertetett lehetőség a pénteki szavazás után is része a washingtoni szakértői értékeléseknek.
Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közös jelöltje lehet?
Brit és francia ellenállás: a tíz szavazat sem jelentene biztos győzelmet
A The Times brit napilap újabb részleteket közölt az Orbán Viktor lehetséges ENSZ-főtitkári jelölése körül zajló diplomáciai egyeztetésekről. A lap értesülései szerint London és Párizs határozottan ellenzi a volt magyar miniszterelnök jelölését, ami komoly akadályt jelenthet Washington elképzeléseinek megvalósításában. Nagy-Britannia és Franciaország ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó, vétójoggal rendelkező tagja, így bármelyikük önállóan is megakadályozhatja Orbán hivatalos ajánlását.
A helyzet különösen érdekes annak fényében, hogy a The Wall Street Journal korábbi beszámolója szerint az amerikai diplomácia már nyolc támogató szavazattal számol, és akár tíz ország támogatását is elérhetőnek tartja. A 15 tagú Biztonsági Tanácsban azonban a kilenc támogató voks önmagában nem elegendő: az öt állandó tag egyikének sem szabad vétót emelnie. Vagyis Orbán Viktor akár tíz szavazat megszerzésével is elakadhatna, amennyiben a brit vagy a francia kormány valóban élne vétójogával.
A támogatói koalíció pontos összetétele egyelőre nem ismert. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja mellett tíz választott tagország vesz részt a döntéshozatalban: Bahrein, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dánia, Görögország, Lettország, Libéria, Pakisztán, Panama és Szomália. A Wall Street Journal nem nevezte meg, hogy ezek közül mely országok tartozhatnak az amerikai tisztviselő által említett nyolc-tíz lehetséges támogató közé.
A diplomáciai egyeztetéseknek ugyanakkor újabb jelentős fejleménye lehet, hogy a The Times által ismertetett brit és francia ellenállás ellenére Washington részéről továbbra sem zárták le nyilvánosan Orbán Viktor esetleges jelölésének kérdését. A következő hetekben ezért nemcsak az dőlhet el, hogy a volt magyar miniszterelnök hivatalosan is beszáll-e a főtitkári versenybe, hanem az is, hogy az Egyesült Államoknak sikerül-e közös álláspontra jutnia a másik négy vétójogú nagyhatalommal.
Újabb fordulat jöhet: decemberre csúszhat a következő szavazás
Richard Ponzio október 30-i elemzése egy további diplomáciai fejlemény lehetőségére is felhívja a figyelmet. Az ENSZ-ben felmerült, hogy Oroszország esetleg nem járul hozzá újabb próbaszavazás megtartásához novemberben, amikor Lettország tölti be a Biztonsági Tanács soros elnöki tisztségét. Amennyiben ez valóban bekövetkezik, a következő fordulóra csak december elején, Libéria soros elnöksége alatt kerülhet sor. Az elemzés ezt egyelőre lehetséges forgatókönyvként említi, nem eldöntött menetrendként. António Guterres második főtitkári megbízatása december 31-én lejár, utódjának pedig 2027. január 1-jén kellene hivatalba lépnie. Egy új jelölt megjelenése és a nagyhatalmak közötti egyeztetések elhúzódása így egyre szűkebb időkeretbe szoríthatja a döntéshozatalt.
Források: Reuters, Stimson Center, Anadolu Agency, ENSZ Biztonsági Tanács
