Összeütközött az indiai és a pakisztáni haditengerészet egy-egy hajója az Arab-tenger északi részén, az incidens pedig órák alatt diplomáciai konfliktussá vált a két atomhatalom között. Újdelhi és Iszlámábád egymást okolja a veszélyes manőverért, mindkét ország bekérette a másik diplomatáját, és mindketten azzal vádolják a másik felet, hogy megsértette a tengeri katonai incidensek megelőzését szolgáló kétoldalú szabályokat. A két kormány még abban sem ért egyet, hogy nemzetközi vizeken vagy Pakisztán kizárólagos gazdasági övezetében történt-e az ütközés.
Az incidens szeptember 15-én, kedden este történt az Arab-tenger északi részén. Az indiai külügyminisztérium másnap bekérette Pakisztán újdelhi ügyvivőjét, és hivatalosan tiltakozott az általa „elfogadhatatlannak és szakszerűtlennek” nevezett pakisztáni magatartás miatt. India állítása szerint egy pakisztáni hadihajó nagy sebességgel közelített az indiai haditengerészet rutin megfigyelési feladatot végző egyik frontvonalbeli egységéhez, majd veszélyes manőverezés után a két hajó összeütközött.
Újdelhi szerint az eset nemzetközi vizeken történt. Az indiai fél azt állítja, hogy a pakisztáni hajó magatartása megsértette az India és Pakisztán között 1991-ben létrejött katonai megállapodást is. A két ország éppen azért hozott létre ilyen szabályokat, hogy hadgyakorlatok, csapatmozgások és a tengeren egymás közelébe kerülő katonai egységek ne idézzenek elő olyan incidenst, amely egy félreértésből súlyosabb fegyveres konfliktussá válhat.
Az indiai diplomáciai tiltakozás után néhány órával azonban Pakisztán is előállt a saját hivatalos változatával, és az gyakorlatilag tükörképe az indiai állításoknak.

Pakisztán szerint az indiai hajó volt az agresszor
A pakisztáni külügyminisztérium szeptember 16-án bekérette India iszlámábádi ügyvivőjét. A tárca hivatalos közleménye szerint a pakisztáni haditengerészet éppen a kétévente megrendezett SEASPARK-26 hadgyakorlatát tartotta, amikor az indiai haditengerészet egyik hajója veszélyesen közel került egy pakisztáni egységhez. Iszlámábád szerint az indiai hajó „agresszív manővereket” hajtott végre, és ennek következtében került fizikai kontaktusba a két hadihajó.
Pakisztán azt is állítja, hogy az eset nem nemzetközi vizeken, hanem Pakisztán kizárólagos gazdasági övezetében történt. Ez lényeges különbség a két ország beszámolója között. Iszlámábád szerint az indiai manőver nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg, hanem ugyanazt az 1991-es kétoldalú katonai megállapodást is, amelynek megsértésével India Pakisztánt vádolja.
A pakisztáni külügy „rendkívül provokatív és elfogadhatatlan” lépésnek nevezte az indiai hajó manőverét, és felszólította Újdelhit a nemzetközi jog és a kétoldalú katonai megállapodások betartására.
India szerint a pakisztáni egység közelített nagy sebességgel és veszélyesen az indiai hajóhoz nemzetközi vizeken; Pakisztán szerint az indiai hajó hajtott végre agresszív manővert a pakisztáni gazdasági övezetben. Független vizsgálati eredmény egyelőre nem áll rendelkezésre, amely eldöntené, melyik fél manővere vezetett az ütközéshez.
A két kormány hivatalosan nem nevezte meg mindkét érintett hadihajót, az indiai média azonban védelmi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a pakisztáni egység a PNS Hunain lehetett. A 98 méter hosszú, Yarmook-osztályú járőrhajót 2024-ben állították szolgálatba a pakisztáni haditengerészetnél.
A Times of India és más indiai források szerint a PNS Hunain az ütközésben megsérült, majd saját kikötője felé indult, miközben az indiai hadihajó folytatni tudta feladatát. Ezt azonban Pakisztán hivatalos közleménye nem erősítette meg, ezért a sérülések mértékét és a hajók jelenlegi állapotát egyelőre csak az indiai források beszámolójaként lehet kezelni. A Business Standard védelmi forrásai szerint az ütközés Omán partjaitól mintegy 120–130 tengeri mérföldre keletre történhetett. Az érintett indiai hadihajó nevét továbbra sem hozták nyilvánosságra.
A két atomhatalom tavaly közvetlen, négynapos katonai konfliktusba került egymással, amelyben rakéta- és dróntámadásokat is végrehajtottak. Azóta a két ország közötti katonai kapcsolat minden váratlan incidense komoly figyelmet kap.
