Megérkezett az iráni háború egyik első komoly európai gazdasági következménye: az Európai Központi Bank csütörtökön 25 bázisponttal, 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Az EKB ezzel idén már másodszor szigorított, miközben a közel-keleti háború és az egyre drágább energia ismét felfelé tolja az inflációt az euróövezetben. A Brent ára a kamatdöntés napján már 105 dollár fölé ugrott.
A frankfurti jegybank döntéshozói ezúttal Berlinben ültek össze. A betéti ráta június óta 2,25 százalékon állt, most újabb negyed százalékponttal, 2,50 százalékra emelkedett. A döntés hátterében elsősorban a közel-keleti háború okozta energiapiaci sokk áll, amely az olaj- és gázárakon keresztül egyre erősebben érezteti hatását Európában.
Christine Lagarde az ülés után arról beszélt, hogy az euróövezet gazdasága a második negyedévben a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére ellenállónak bizonyult, a növekedés pedig több országra és ágazatra is kiterjedt. Az inflációs kép azonban romlott: az EKB elnöke szerint az áremelkedés hosszabb ideig maradhat érdemben a kétszázalékos cél fölött, miközben a közel-keleti konfliktus továbbra is jelentős felfelé mutató kockázatot jelent.
A jegybank új előrejelzései is ezt tükrözik. Az EKB 2026-ra 3,0 százalékos átlagos inflációval számol, 2027-re pedig már 2,5 százalékot vár a júniusban jelzett 2,3 százalék helyett. A maginfláció 2027-es prognózisát szintén megemelték, 2,5-ről 2,6 százalékra. A gazdasági növekedés ugyanakkor valamivel erősebb lehet a korábban vártnál: az idei GDP-bővülésre 0,9 százalékot jeleznek előre, 2027-re pedig 1,4 százalékot várnak a korábbi 1,2 százalék helyett.
A kamatdöntés napján az energiapiac még rá is erősített az EKB aggodalmaira. A Reuters adatai szerint a Brent ára több mint 4 százalékkal, 105,26 dollárig emelkedett hordónként, miközben az amerikai WTI is ismét 100 dollár fölé került. A földgáz ára szintén többéves csúcs közelében mozog. A drágulást az iráni háború, a Hormuzi-szoros körüli hajózási bizonytalanság és a közel-keleti energiaszállításokat fenyegető kockázatok hajtják.
Az energiahordozók drágulása Európában gyorsan megjelenhet a vállalatok költségeiben, majd a szállításban, az élelmiszerárakban és végül a háztartások kiadásaiban is. A piac reakciója ezért messze túlmutat az olajár grafikonján: a magasabb energiaárak ismét olyan inflációs nyomást teremtenek, amely közvetlenül befolyásolja az EKB következő kamatdöntéseit is.
Az EKB számára ezzel ismét nehéz egyensúlyozás kezdődik. A magasabb kamatok fékezhetik az inflációt, ugyanakkor drágítják a vállalati és lakossági hiteleket, visszafoghatják a beruházásokat és a fogyasztást. A jegybank továbbra sem jelölt ki előre meghatározott kamatpályát, minden következő döntést az érkező gazdasági adatok és az inflációs kilátások alapján hoznak meg.
A Reuters által idézett közgazdászok szerint újabb kamatemelés sem zárható ki, ha az energiaárak tartósan ezen a szinten maradnak. A következő hónapokban ezért Frankfurt mellett az olaj- és gázpiac lesz az egyik legfontosabb iránytű. Ha az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság tovább zavarja az energiaszállításokat, Európa inflációs problémája jóval tovább húzódhat annál, mint amire még néhány hónappal ezelőtt számítottak.
