Négy, az állami Eximbankhoz kapcsolódó, összesen mintegy ezermilliárd forintos ügyben tett feljelentést a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. A vizsgálatok egy Tiborcz István köréhez köthető luxusszállodát, a Duna Aszfalt afrikai útépítését, az egyiptomi vasútikocsi-projektet és az Észak-Macedóniának nyújtott hitelt érintik.
Magyar Péter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy az Eximbank átvilágítása után négy ügyben fordultak a hatóságokhoz.
A miniszterelnök szerint a bank több esetben rendkívül magas kockázat mellett helyezett ki hatalmas összegeket. A kormány ugyanakkor nem állapított meg büntetőjogi felelősséget: erről a nyomozó hatóságoknak és később a bíróságoknak kell dönteniük.

Két nap alatt döntöttek az 59 milliárdos szállodahitelről
Az első feljelentés a budapesti Sofitel szálloda helyére tervezett luxushotelhez nyújtott 59 milliárd forintos finanszírozást érinti. A projektet a kormány Tiborcz István üzleti köréhez kötötte.
Magyar Péter szerint az Eximbank igazgatósága két nap alatt döntött a 145 oldalas előterjesztésről, miközben a bank saját értékelése is magas kockázatúnak minősítette a projektet. Az igazgatóság több ponton eltért a belső szabályoktól.
A minisztérium hűtlen és hanyag kezelés, valamint más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést.
A Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai projektje
A második ügy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt afrikai beruházása.
A projektben Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi utat, hidat és határátkelőt építettek volna. A finanszírozás összege 126 milliárd forint volt, amelynek 80 százalékára a magyar állam vállalt garanciát.
Magyar Péter szerint mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott, miközben a beruházás esetleges nyeresége a vállalkozásnál, a pénzügyi kockázat jelentős része pedig az államnál maradt.
Ebben az ügyben hűtlen és hanyag kezelés, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt tettek feljelentést.
Több mint kétszáz egyiptomi vasúti kocsi hiányzik
A harmadik ügy az 576 milliárd forintos egyiptomi vasútikocsi-projekt.
Az egyiptomi állami vasút 1300, magyar–orosz együttműködésben készülő vasúti kocsit rendelt meg. Az orosz fél az ukrajnai háború után bevezetett szankciók miatt kiszállt, a magyar vállalkozás pedig később fizetésképtelenné vált.
A szerződés határidejének közeledtével több mint kétszáz kocsit még nem szállítottak le. Magyar Péter szerint a nem teljesítés pénzügyi kockázata a magyar államot terheli.
A kormányfő azt is közölte, hogy a vállalkozás a csőd előtt tízmilliárd forintos osztalékot fizetett ki, majd egy veszteséges évben további kétmilliárdot vett ki az eredménytartalékból. A tárca hűtlen és hanyag kezelés, valamint csődbűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést.
Kilencvenmilliárdos teher az észak-macedón hitelen
A negyedik ügy az Észak-Macedóniának nyújtott, mintegy egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitel. A kölcsönt 3,25 százalékos kamattal folyósították, teljes magyar állami kezességvállalás mellett. Magyar Péter szerint a kamatkülönbözet kiegyenlítése több mint 90 milliárd forintos terhet róhat a magyar költségvetésre.
A miniszterelnök Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter politikai felelősségét felvethetőnek nevezte, de hangsúlyozta: azt, hogy történt-e bűncselekmény, és ki milyen döntést hozott, a hatósági eljárásoknak kell feltárniuk.
