3550 milliárdból újítaná meg a magyar vasutat a kormány – új vonatok, HÉV-ek és gyorsabb fővonalak jönnének
A következő tíz évben 3550 milliárd forintot fordítana vasútfejlesztésre a kormány. Új InterCity motorvonatokat és HÉV-szerelvényeket vásárolnának, felújítanák a legforgalmasabb állomásokat, gyorsítanák a fővonalakat, és Rákospalota–Újpestig meghosszabbítanák a hármas metrót.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerdán, a Rákospalota–Újpest vasútállomáson mutatta be a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet.
A program jelenlegi kerete 3550 milliárd forint, a fejlesztéseket 2035-ig valósítanák meg. A pénz jelentős része európai uniós támogatásból érkezne, de európai beruházási hitellel, állami forrásokkal és egyes beruházásoknál koncessziós megoldással is számolnak.
Magyar Péter szerint a magyar vasútnak több évtizedes lemaradást kell ledolgoznia.
„Régóta nem volt átfogó vasútfejlesztés Magyarországon. Majdnem olyan idős az átlagéletkor a gördülőállomány tekintetében, mint amilyen én vagyok. Nagyon régen nem látott közlekedésfejlesztést indítunk el.”
A miniszterelnök arról beszélt, hogy a MÁV és a HÉV járműveinek átlagéletkora meghaladja a negyven évet, a vasúti pályák mintegy 40 százalékán pedig valamilyen sebességkorlátozás van érvényben.
Új InterCityk és HÉV-szerelvények
A terv egyik legnagyobb része a járműpark cseréje. A kormány 35 új, egyenként 400–500 utas szállítására alkalmas InterCity motorvonat beszerzését indítaná el.
Emellett 42 új, 120 méter hosszú, klimatizált és alacsonypadlós HÉV-szerelvényt vásárolnának. Vitézy Dávid szerint az első új járművek még a jelenlegi kormányzati ciklus végéig megérkezhetnek.
„A célunk a ciklus végére, hogy idősebb legyek, mint a MÁV átlagéletkora, és nem úgy, hogy csak én öregszem.”
Jelenleg a MÁV és a HÉV járműveinek átlagéletkora 43 év, a nem InterCity minőségű személykocsiké pedig megközelíti az ötven évet. A kormány tíz éven belül nagyjából a felére csökkentené ezt az átlagéletkort.
Gyorsabb vonatok, óránként induló InterCityk
A fővonalakon legalább 100 kilométer per órás átlagsebességet szeretnének elérni, több szakaszt pedig 160 kilométer per órás közlekedésre építenének át.
A tervek között szerepel az óránként induló InterCity-közlekedés, a Budapest–Miskolc, Budapest–Szeged, Budapest–Győr és Debrecen–Nyíregyháza vonalak gyorsítása, valamint a balatoni vasút fejlesztése is.
Megkezdődhet a pécsi fővonal teljes felújításának tervezése, korszerűsítenék a szolnoki állomást, fejlesztenék az egri vasúti kapcsolatokat, és előkészítenék a Miskolc–Kazincbarcika–Tiszaújváros tram-train rendszert is.
Rákospalotáig hosszabbítanák meg a hármas metrót
A budapesti tervek között szerepel az M3-as metró meghosszabbítása Újpest-központtól a Rákospalota–Újpest vasútállomásig. A két új megállóból álló szakaszt 2030-ig építenék meg.
Előkészítik a Nyugati pályaudvar és Rákosrendező fejlesztését, felújítanák a Déli pályaudvart és a Kis-Gellért-hegyi alagutat, valamint újjáépítenék a Gubacsi vasúti hidat is.
Hat fő célra épül a program
A Baross Gábor-terv hat nagy területet fog össze: gyorsabb eljutást a vármegyeszékhelyekre, megbízható regionális hálózatot, erősebb elővárosi vasutat, Budapest kötöttpályás közlekedésének fejlesztését, a vasúti áruszállítás növelését és a nemzetközi kapcsolatok javítását.
A mellékvonalakat a tervek szerint nem bezárnák, hanem fejlesztenék, új hibrid járműveket szereznének be, és összehangolnák a busz- és vonatmenetrendeket. A tíz legforgalmasabb vasútállomás átfogó felújítását már rövid időn belül megkezdenék.
„Ilyen összegű vasútfejlesztési programot hivatalban lévő magyar kormány még nem fogadott el.”
A kormány szerint a következő évek feladata az lesz, hogy a most bejelentett beruházások valóban megvalósuljanak, és az utasok a mindennapi közlekedésben is érzékeljék a változásokat.
