A MÁV helyzetének áttekintése után születhet döntés arról, szükség van-e változtatásra az állami vasúttársaság vezetési struktúrájában – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
A miniszter a gyomai vasúti baleset után arról beszélt, hogy meg kell vizsgálni a MÁV működését érintő ügyeket, és ezek alapján lehet dönteni a társaság jövőbeni irányításáról.
A gyomai baleset okairól Vitézy Dávid nyilatkozta: azok megállapítása nem a miniszter feladata. A pontos körülményeket a rendőrségnek, a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek és a MÁV belső vizsgálatának kell feltárnia. Hozzátette, miniszterként azt kell megvizsgálnia, hogyan lehet a mai technológiai szinten csökkenteni az emberi hibából fakadó kockázatokat a vasúti közlekedésben.
A tárcavezető szerint a gyomai balesetben szerepet játszhatott, hogy a vonat a megengedett 40 kilométer/órás sebesség több mint kétszeresével haladt. Úgy fogalmazott, egy megfelelő vonatbefolyásoló fedélzeti berendezés ilyen esetben megelőzhette volna a balesetet. Azt is közölte, hogy erre korábban uniós forrás állhatott volna rendelkezésre, amelyet Magyarország végül elveszített.
A miniszter szerint le kell zárni azt az időszakot, amelyet ő a „vasútrombolás korszakának” nevezett. Bírálta, hogy az elmúlt években leálltak vasúti járműbeszerzések, HÉV-fejlesztések és több infrastrukturális beruházás, valamint vidéki vasútvonalakat is bezártak.
Több közlekedési és beruházási ügy átvilágítását is szükségesnek nevezte. Ezek közé sorolta az autópálya-koncessziót, a Budapest–Belgrád vasútvonalat, a mohácsi hidat, az útdíjfizetéssel kapcsolatos ügyeket és a járműjavítók privatizációját.
A MÁV járműállományáról szólva azt mondta, az idei balatoni szezonban kevesebb működőképes Intercity-kocsi áll rendelkezésre, mint akár öt évvel korábban. Hozzátette, mindent megtesznek azért, hogy ebből az utasok a nyári időszakban minél kevesebbet érzékeljenek.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy Magyarország két év alatt mintegy 2 milliárd eurót, akkori árfolyamon körülbelül 800 milliárd forintot veszített el. Szerinte ezt az összeget közlekedési, környezetvédelmi, HÉV- és vasútfejlesztésekre lehetett volna fordítani.
A miniszter megerősítette, hogy lesz HÉV-fejlesztés, és az elérhető uniós forrásokat úgy kívánják felhasználni, hogy azokból a legfontosabb kötöttpályás beruházásokra is jusson pénz.
Nyilvánosságra kívánják hozni a Budapest–Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd titkosított szerződéseit. A mohácsi híd ügyében szerinte gyorsabban lehet lépni, mert az magyar állami döntésen múlik.
Budapesti ügyekről szólva a miniszter említette a reklámszennyezés visszaszorítását, a budai fonódó villamos déli meghosszabbítását, valamint a fővárossal való együttműködést Rákosrendező ügyében.
Bírálta a várbeli minisztériumi beruházásokat is. Állítása szerint ezek költségei jóval 500 milliárd forint felett vannak, teljes befejezéssel pedig inkább az 1000 milliárd forinthoz közelítenek. A miniszter szerint az állami források felhasználásánál elsőbbséget kellene élvezniük az olyan közfeladatoknak, mint a pályaudvarok, kórházak, HÉV-ek és vasútbiztonsági berendezések fejlesztése.
A tárcavezető saját munkájával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, a hatalmi arrogancia felszámolása és a szakmaiság elsődlegessége lesz számára a meghatározó szempont.
Forrás: MTI